November 17-e a koraszülöttek világnapja, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a koraszülöttségre, mint népbetegségre. A világ sok országában a koraszülöttek aránya eléri a 10 százalékot. A koraszülöttek komoly társadalmi terhet jelentenek, mert sokkal gyakoribb közöttük a halálozás és az életet végigkísérő betegségek. Az 1970-es évek végén egy magyar orvoscsoport kimutatta, hogy a koraszülés legfőbb oka az anya nőgyógyászati gyulladása, amely annak gyógyításával megelőzhető.
Ennek a munkacsoportnak egyik tagja, dr. Varga Gyula nyugdíjas gyermekgyógyász a minap magánlátogatáson járt Rimaszombatban, és interjút adott a Felvidék.ma-nak. Jó érzéssel nosztalgiázott, hiszen annak idején kiváló munkakapcsolatban állt a rimaszombati kórházzal, és a határ közelségének köszönhetően sok felvidéki pácienssel is kapcsolatba került.
A rimaszombati és a kazincbarcikai kórház között nagyon jó kapcsolat volt, és ennek keretében annak idején a rimaszombati kórház és a környék orvosainak a munkacsoport munkájáról előadást is tartott. Az előadás témája a dr. Újhelyi Károly által kifejlesztett lactobacillus oltóanyag (gynevac) és az ezzel elérhető eredmény volt.
Dr. Újhelyi Károly 1937-ben már részt vett a diftéria, azaz torokgyík elleni oltóanyag kifejlesztésében. 1938-tól széles körben oltottak a torokgyík ellen, ami óriási jelentőségű volt. A második világháború éveiben több millió adag tífusz elleni oltóanyagot gyártott, ezért később, első orvosként Kossuth-díjat kapott. Nyilván ezen a környéken is sokan részesültek annak idején ebben az oltásban. Az általa kifejlesztett lactobacillus (LB) oltóanyag fejlesztésére és gyártására később munkacsoport alakult.
Újhelyi használt először a szervezet védekezőképességének erősítésére elölt lactobacillust. A világban ez csak 20 évvel később kezdett elterjedni. Egyedülálló az a széleskörű munka, amit Kazincbarcikán végeztek az 1970-es években. A közel 15 000 személy oltásából sokféle következtetést lehetett levonni.
„Bizonyítható, hogy a koraszülés, a méhen belüli sorvadás, a spontán vetélés elsődleges oka a nőgyógyászati gyulladás. Ennek a gyógyításával a meddőség is sokkal jobban kezelhető. A lactobacillus injekciónak köszönhetően így állunk sok ezer gyermek születése mögött” – mondja a doktor.
Kifejtette, az élő LB helyi vagy általános alkalmazása hasznos lehet a nyálkahártya normális védekező mechanizmusának fenntartásában, de bizonytalan vagy átmeneti hatású lehet a nyálkahártya-gyulladások esetében, sőt, az élő lactobacillus potenciális veszélyt (sepsis) jelenthet csökkent ellenálló képességű betegek esetében (Witki).
„Az elölt LB alkalmazása kétségtelenül egy bizonyított terápiás lehetőség a húgyivarszervi fertőzések és a kapcsolódó betegségek kezelésére, de érdemes megemlíteni, hogy ez csak a lehetséges alkalmazás egy kis részét jelenti. Egyre több adat szól amellett, hogy a LB megfelelő formálással gyulladáscsökkentő gyógyszer lehet más, fertőzéses eredetű gyulladásoknál is. S ez a gyulladáscsökkentő hatás alapvetően különbözik mind a szteroid, mind a non-szteroid gyulladáscsökkentők hatásától, mivel a gyulladásnak egy korábbi szakaszában fejti ki hatását” – magyarázta a doktor úr, majd beszámolt egy nagyon sikeres kezeléséről.
Magyarországon százezer kívánt gyermek születhetne
Dr. Varga Gyula, aki 46 évet dolgozott a kazincbarcikai kórház gyermekosztályán, büszkén mondja, hogy ha nem is közismert, de köze van a koraszülöttek világnapjához.
Az Újhelyi által kifejlesztett oltóanyaggal ugyanis ő oltott be egy német jogászt és feleségét. A házaspár korábban négy koraszülött gyermekét veszítette el. Az oltást követően közel négykilós egészséges gyermekük született, november 17-én. Majd a férj az EFONI-nál, a koraszülöttek ellátására alakult nemzetközi szervezetnél kezdett dolgozni, s itt az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) is kapcsolatba került. Az egészséges gyermek születésének napját jelölte meg a WHO, mint a koraszülöttek világnapját.
„Ezzel a módszerrel ma is megfelezhető lenne a koraszülési arányszám, mint ahogy annak idején, Kazincbarcikán széleskörű oltással meg is feleztük. Az elmúlt években ezt támasztja alá, hogy Németországban a terhesek nőgyógyászati gyulladásának időben való gyógyításával szintén jó eredményeket érnek el” – mondja Varga.
Hozzátette, ha a mai népesedési helyzetben ezt újra széles körben alkalmaznánk, figyelembe véve a meddő párok és a gyulladások arányát, akkor Magyarországon százezer kívánt gyermek születne, de minden európai országban hasonló az arány. Czeizel Endre négy évvel ezelőtti állítása szerint Magyarországon 1,2 millió gyulladással küzdő nő van, hat éve az USA-ban megjelent széleskörű felmérés szerint minden harmadik felnőtt nő gyulladással küzd.
Mint megtudtuk, több tucat Európában megjelent közlemény bizonyítja, hogy az elölt lactobacillussal való oltással lehet legeredményesebben gyógyítani a nőgyógyászati gyulladásokat. Az antibiotikummal való gyógyítás hatása csak átmeneti. Az antibiotikum felelős a gyulladások gyakoriságáért.
„Egy kislány például a mandulagyulladására kap egy antibiotikumot, ami tönkreteszi a normális hüvelyflóráját, mert a lactobacillusok antibiotikum-érzékenyek, s kezdődik a nőgyógyászati gyulladás… Néhány éve ismert (Witkin), hogy a lactobacillusok elölésével és az abból készített ún. proantigénnel válhat egészségessé a nő” – fejtette ki Varga Gyula.
A koraszülöttek világnapján elsősorban azokra az eredményekre kell gondolni, amelyeket az orvostudomány elért. Varga Gyula szerint az újszülöttek gyógyítása terén óriási az előrelépés, egyre kisebb súlyú, egyre rövidebb terhességi idejű gyermekeket sikerül megmenteni és egészségesen felnevelni. Mint említettük, az életet végigkísérő betegségek nagyobb valószínűséggel jelentkeznek a koraszülötteknél. Ezt a társadalmi problémát csak a koraszülések számának csökkentésével lehet javítani.
