Kántor Zoltán szociológus, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója tartott hétfőn este nyitott előadást a kisebbségi magyar közösségépítésről a Pozsonyi Magyar Szakkollégiumban.
Miben hasonlít a nemzetépítés a Sagrada Famíliához? Innovatívak a felvidéki magyar aktivisták, ennek ellenére nem sikerült elérni, hogy az autonómiát a szlovák többség legalább egy része elfogadja.
Kántor Zoltán beszélt a kutatóintézet munkájáról, jelentőségéről. „Átfogó képet kaptunk arról, más magyar kisebbségek hogyan oldják meg problémáikat, érvényesítik jogaikat. Az előadásból pár dolog csengett utólag a cikkíró fejében. Az autonómia, mint fogalom ködös értelmezése a köztudatban, egyes esetekben piedesztálra emelése, mondván, ha ezt elérjük, minden problémánk megoldódik, máskor a rettegés, miszerint ez csak a többségi nemzet felbosszantására alkalmas kifejezés” – írta Hostomská Fanni portálunkhoz eljuttatott közleményében.
Bár az utóbbi években egy erős fellendülést látunk, ez a falunapok, bornapok, vásárok arculatának változásán érezhető a legjobban, a felvidéki magyarság a leginnovatívabb a Kárpát-medencében, és a civil szféra is itt a legerősebb, ám Kántor Zoltán szerint itt állunk a legrosszabbul a közösség mobilizálásával, meggyőzésével. Ötletes kezdeményezések vannak a nyelvhasználati jogok érvényesítésére, a jogtudatosság előmozdítására, amik mintául szolgálnak más kisebbségi közösségek számára – nyelvhasználati útmutatók, Velemjáró mobilapplikáció, kétnyelvűsítő aktivisták – olvasható Hostomská Fanni cikkében.
Az előadás fontos eleme volt az oktatásügy, ami Kántor Zoltán szerint is, alfája és ómegája a kisebbségek megmaradásának. A célunk az, hogy minél nagyobb arányban kerüljenek a magyar gyerekek anyanyelvű oktatási intézményekbe, lehetőleg óvodától az egyetemig. Ezáltal mérsékelhető lenne az asszimilációs veszteség. Szociológiai felmérések azt igazolják, hogy a többségi nyelvű óvodába beíratott gyerekek jellemzően többségi nyelvű általános oktatásban folytatják – emelte ki a szociológus. A többségi nyelvű (esetünkben szlovák) alapiskolákból a legritkább esetben kerülnek magyar gyerekek anyanyelvi középiskolába. A szakközépiskolások tekintetében különösen nagy a veszteség, a Nemzetpolitikai Államtitkárság ezért is hirdette meg a külhoni magyar szakképzés évét 2015-ben.
A Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója szerint a nemzet és nemzeti kisebbségek folyamatos alakulása és fejlődése, épülése olyan, mint a híres barcelonai Sagrada Família: nincs pontos tervrajzunk, hosszú a folyamat, csak skicceink, elképzeléseink vannak, amerre tovább építkezhetünk, és csak idővel látjuk, merre is kéne majd tovább haladni.
