Az Élő Zoboralja Polgári Társulás havi jelleggel szervez közösségi találkozókat Kolonban. Legutóbb január 15-én tartottak farsangváró rendezvényt a helyi kultúrházban. A közösségi találkozókról, a zoboraljai magyarságról és a civil szervezet működéséről kérdezte a Felvidék.ma Zilizi Zoltánt, az Élő Zoboralja Polgári Társulás vezetőségi tagját.
Kérem, mutassa be a Élő Zoboralja Polgári Társulást!
Társulásunk 2010-ben alakult, Zsére, Kolon és Gímes települések érdeklődő tagjainak összefogásával, Polyák Imre kezdeményezésére és vezetésével. Célunk nyilvánvalóan nyelvünk ápolása és fennmaradásának elősegítése. Ezért ismeretterjesztő előadásokat szervezünk, magyar iskoláinkat népszerűsítő kiadványokat készítünk, ápoljuk Esterházy János emlékét, szakmai konferenciákat rendezünk, újszerű megoldásokat keresünk.
Kevesen vagyunk, munkánkat nonprofit jelleggel végezzük, a szabadidőnkben. Nem lehetetlen, de nem könnyű új, aktív tagokra szert tenni. Munkánkért gazdagon jutalmaz a gyermekek öröme.
Melyek a közösségi találkozók céljai?
Elsősorban is közösségi élményt nyújtani a Nyitra-vidéki magyarul beszélő családoknak és a családot tervező pároknak.
Milyen gyakoriak az összejöveteleik?
Találkozóinkat a rendszerességre építve, általában háromhetente, vasárnaponként szervezzük meg. Ilyenkor van rá nagyobb esély, hogy a családokat sikeresen bevonjuk. A rendezvényeinken a család minden tagjának nyújtunk közös programot.
Az elmúlt időszakban milyen közösségi találkozásokra került sor?
Főztünk már báránygulyást, látogattunk borospincét, vártuk a Mikulást. Most vasárnap szánkóztunk és a farsangra készítettünk jelmezeket. A közeljövőben szakemberek bevonásával beszélgetéseket is tervezünk, például egy gyermekorvossal a betegségmegelőzésről.
Kik alkotják a rendezvények célközönségét?
A közösségi találkozókra a helyi településekről hívjuk a szülőket és a gyermekeket. Az eseményeink lehetőséget nyújtanak tapasztalatcserére, közös kikapcsolódásra, beszélgetésre. Azon túl, hogy jó érzés és egyben élmény megélni az összetartozást, nem mellékesen céltudatosan formáljuk az igényt az anyanyelv gyakorlására, megőrzésére és továbbadására.
Zoboralja a felvidéki szórványmagyarság egyik térsége. Miként élik meg az itteniek a magyarságukat?
Zoboralján szórványterületként a tömbmagyar közösségekhez képest nagyobb a hajlandóság a nyelvi-nemzeti lemorzsolódásra. Több más és hasznos kezdeményezéshez hasonlóan szeretnénk mi is hozzájárulni ahhoz, hogy a helyi magyar közösség tudatosabban ápolja szülei örökségét. Nagyon fontosnak tartom, hogy már óvodáskortól, az iskolás évek előtt foglalkozni kell a későbbi szülőkkel. Jó volna, ha több településen is indulna hasonló kezdeményezés, akár egyházi támogatással, amiként az Kolonban történik. Hiányoznak a magyar óvodák a járásban, és sajnos ma már egyre inkább csökken az igény a magyar intézmények iránt. Kolonban magyar óvoda, Alsóbodokon csoport működik. Szerényen próbáljuk ezt az űrt részben betölteni.
