Egy időre bezárult a Pátria Rádió gútai iskolatáskája. Vasik János műsorvezetőnek a polgármesteri vétót követő utolsó vendégei maga a polgármester, Horváth Árpád, a komáromi székhelyű Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója, Fodor Attila és egy nyugalmazott pedagógus, Hodek Mária voltak.
Horváth Árpád polgármester szerint nem oldódott meg a helyzet a hétfői vétójával, csak az önkormányzat eddigi határozata szűnt meg. Véleménye szerint kezelni kell a problémát és szükséges lépésnek ítélte meg az iskolák vezetőit érintő személycseréket.
Három vendég és aki hiányzott…
Fodor Attila oktatáspolitikai szakember úgy fogalmazott, ésszerű volt az önkormányzat döntése az iskolák összevonásával kapcsolatban, hiszen azt egy alapos tanulmány előzte meg, bár az iskolatanácsok hiányzó véleménye meglepte a szakembert. Az esettel kapcsolatban érdekes meglátásának adott hangot: „Kérdés ezek után, hogy lesznek-e önkormányzatok, melyek bátran belefognak az iskolaszerkezet átalakításába, ha azt tapasztalják, hogy a média és a politika ennyire hevesen reagálnak“.
A műsor szerkesztője természetesen szerette volna megszólaltatni a „nevető harmadik“ felet, azaz a gútai Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont képviselőit, akik nem vállalták az interjút. Ahogy az előzőekben két alkalommal sem vállalta Madarász Róbert, a gútai oktatásügyi bizottaság elnöke, egyben a komáromi Marianum Egyházi Iskolaközpont igazgatója sem. Így nem tudhattuk meg a két legnagyobb magyarországi támogatásban részesülő felvidéki iskola vezetőinek véleményét a kialakult gútai helyzettel kapcsolatban. Az ő véleményük azért is lenne fontos, mivel az iskola-összevonás egyik legfőbb oka az volt, hogy egy erős, önkormányzati iskola jöjjön létre az egyházi működtetésű iskolával szemben, mely a hatalmas (1,8 millió eurós) magyar állami dotációnak köszönhetően jelentős fejlesztésekbe kezd a csallóközi településen.
Illusztráció (fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Bár Hodek Mária régen, negyven évvel ezelőtt tanított egy évig – feltehetőleg a mai Rákócziban (az interjú során egyszer a Corvint, egyszer a Rákóczit jelölte meg pedagógusi pályája kezdetének színhelyeként), de mint mondta, végig figyelmesen követte az utóbbi hetek eseményeit. Véleménye szerint mindig is „destruktív rivalizálás“ folyt a két iskola között. Hodek Mária a jelenlegi helyzetben úgy látja, a Corvin és a Rákóczi iskolák vezetői nem képviselik kellőképpen a gyermekek érdekeit és érveléseikből hiányzik a szakmaiság.
A Pátria Rádió Gútáról szóló iskolatáskája három adást követően bezárult. A téma összetettségét jól jelzi, hogy a három adás alatt megszólalók más-más szemszögből látják az esetet és véleményük sok esetben eltérő. Vasik János műsorvezető azt ígérte, a témára visszatérnek még pár hónap múlva, az iskolai beiratkozásokat követően.
Az önkormányzati ülés tanulságai
Pár napja – a Gúta TV jóvoltából – már elérhető az egyik legnagyobb videomegosztón a legutóbbi önkormányzati ülés, amelyen döntöttek a két iskola összevonásáról, melyet azóta megvétózott a polgármester. A négyórás testületi ülésen bemutatták azt az elemzést, amely az összevonást javasolja alternatívának. Több mint két órán át foglalkoztak az iskola-összevonás témájával, hangzottak el érvek mellette és ellene is. Érdekes visszanézni, hiszen fontos kérdés most is, hogy az összevonás mellett szavazó 12 képviselő hogyan érvelt döntésük mellett, és az is kérdés, vajon változott-e véleményük.
Hiába ugyanis a polgármesteri vétó, a képviselők még összehívhatják a testületi ülést és háromötödös többséggel letörhetik a vétót és így érvénybe léphet a határozat.
„Ti nem láttátok, hogy évek óta mekkora gond van a Rákóczival? És hagytátok?“
A testületi ülésen a határozati javaslat beterjesztése előtt a képviselők, de még a két iskola igazgatónője is megfogalmazhatta véleményét. Nem csak az övék sikerült érzelmektől telítettre. Horváth Árpád polgármester szerint akkor kéne szégyellniük magukat, ha most nem lépnek: ezért kell gyorsan elfogadni a határozatot, hiszen a problémát évek óta megoldatlanul görgetik maguk előtt és eljött az idő, amikor ezt már nem lehet tovább húzni. „Ha most nem lépünk, egy-két éven belül jogosan vágnák a fejünkhöz, hogy ti ezt miért hagytátok“ –fogalmazott indulatosan a polgármester.
A II. Rákóczi Ferenc Alapiskola korábban polgári iskola volt
Majd a bizottsági elnökök mondhatták el véleményüket. Az oktatásügyi bizottság elnöke nem vádolható túlzott érzelmességgel: higgadtan felolvasta hozzászólását, melyben arról biztosított mindenkit, hogy az összevonással semmi sem fog változni, csak a beiratkozó elsősöket fogja érinteni.
Nem tanultak a hibáikból
A pénzügyi bizottság elnöke második hozzászólásában már hevesebb érzelmeket tanúsított. Véleménye szerint antidemokratikus volt a képviselő-testület tavaly márciusi határozata, amely megszabta, hogy az összes önkormányzati iskola csak két osztályt nyithat. Úgy fogalmazott, még egyszer nem akar olyan helyzetbe kerülni, hogy a képviselőknek kelljen gyerekeket „varázsolniuk“ a Rákóczi iskolába. A Rákócziban több éve tartó személyes vitákat szerinte tehetetlenül nézték végig a szülők, a pedagógusok, az iskola vezetése, az iskolatanácsok és a városvezetés. Utalt olyan, a Rákócziban történt eseményekre, amelyek megfogalmazása szerint nem mikrofon és kamera elé valók. A pénzügyi bizottság elnöke szerint ezekben az ügyekben sérültek a pedagógusok, de még a gyerekek is. Ha ezt hagyják, akkor az valóban a Rákóczi iskola megszűnéséhez vezetne. „Nem tanultunk a hibáinkból“ – fogalmazott. A döntést azért támogatta, mert szerinte csak ezzel oldódhat meg a két iskola közötti egészségtelen versengés.
Sötét jövőt jósolnak a Rákóczinak
Nagyon sötéten látja Gúta alpolgármestere a Rákóczi iskola jövőjét. Hivatkozott az elemzéseket tartalmazó tanulmány azon részére, mely szerint a gútai Dankó Pista-telepről minden évben 8-12 roma diák kezdi meg tanulmányait, jobbára a Rákócziban. Elképzelhetőnek tartja, hogy pár éven belül már csak roma osztályok lesznek, mert a Rákócziba más már nem meri beíratni a gyerekét. Ha az osztályokat többségben romák alkotják majd, akkor pár éven belül előfordulhat szerinte, hogy a kamaszkorba lépő, nehezen nevelhető roma gyerekek miatt rendszeresen, „akár hetente az iskola előtt fog állni a rendőrautó“. Az alpolgármester úgy fogalmazott, az iskola-összevonással ezt is szeretnék elkerülni, hiszen a roma gyerekek külön osztályokba osztva nagyobb eséllyel integrálódnak.
A pozitív jövőkép a szuperiskola
A Fiatal Független Képviselők Frakciója az iskolaügyi kérdés hosszútávú megoldására már tavaly javasolta egy szuperiskola létrehozását, amely elképzeléseik szerint specializált osztályokban oktatná az alapiskola felső tagozatos diákjait. Véleményük szerint a két iskola összevonásával ez létrejöhetne, ezért is támogatták az összevonásról szóló határozati javaslatot.
A II. Rákóczi Ferenc Alapiskola (fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Épp ennek a frakciónak a képviselői egy rövid videóban reagáltak a polgármesteri vétóra. Döntésüket ennek fényében is megalapozottnak és helyesnek ítélik, mely kifejezetten a Rákóczi iskola megmentésére irányult. Ám a február elején, az iskola-összevonás ellen elindított petíció közel 3000 aláírójának akaratát nem kívánják figyelmen kívül hagyni. Videoüzenetük fontos része, hogy nem fognak hozzájárulni a polgármesteri vétót letörő képviselő-testületi háromötödös többséghez. Ezen felül felszólítják a Rákóczi iskola igazgatóját, fontolja meg lemondását.
Kétségbeesett próbálkozás volt
Az önkormányzati ülést visszanézve nagyon lehangoló képet kapunk az alapításának 90. évében járó iskoláról és főleg annak vezetéséről. A testületi ülésen érezhető indulatok nyilván abból adódtak, hogy óriási felelősség hárul a képviselőkre, a város vezetésére. Kétségbeesve igyekeztek megoldást találni arra a problémára, amely az évek során tudtukkal és cinkos hallgatásuk mellett egyre súlyosbodott. Végső elkeseredésükben döntöttek az iskola-összevonás mellett, melyet igyekeztek szakmai érvekkel is alátámasztani.
Ám a gútaiak nem tudtak azonosulni a döntéssel, mely a szlovákiai magyar iskolaügy helyzetének egészére ugyancsak kihatott: az MKP Országos Elnöksége még közleményt is kiadott, melyben felkérték a gútai önkormányzatot, függesszék fel az iskola-összevonásra irányuló határozatot.
A polgármesteri vétóval ez meg is történt. Úgy tűnik azonban, a probléma szőnyeg alá seprése helyett a felszínre került a sok szemét. Ennek eltakarítása továbbra is a városvezetésre hárul. Ami a jelenlegi helyzetet illeti: ha a képviselők nem törik le a vétót, akkor az iskola-összevonást érintő határozat hatvan nap múltán érvényét veszti.
