A bajorok kompakt modellje 2004-ben jelent meg a piacon, és mindenekelőtt az Audi A3-ast vette célkeresztbe. Azóta készült belőle kabrió, kupé, szedán, de az alap-generációváltásokat (értsd: a 3/5 ajtósokét) nem siették el. Máig csupán egyetlenegy volt, 2011-ben; igaz, ezt a verziót azóta már hatásosan felfrissítették. A megújult második generációs családból mi az ötajtós karosszéria/középső dízelmotor/M Sport szereltség/Steptronic automata váltó kombinációban kaptunk egy példányt tesztelésre.
Alaktan
A dizájnosok tisztában voltak vele, hogy elsősorban a kissé méla tekintetű arcot kell átfazonírozniuk. Kanyarítottak hát az eddigieknél pengésebb fényszórókat (bennük standard LED-es nappali fényekkel), kicsit átrajzolták a lökhárítót meg a veséket, és máris izgalmasabbá vált az egész frontview. Oldalt és hátul pedig – nem volt mit csinálni. Az alapformát például csak elronthatták volna. Így aztán picit korszerűsítették a hátsó lámpák optikáját, aztán letették a ceruzát – feltehetően újabb néhány évre. Viszont, hogy addig is legyen variálnivalója a vásárlónak, maradtak a személyre szabhatósági csomagok. Köztük a tesztautót ékesítő, legsportosabb M csomag, amely magas fényű fekete hűtőlamellákkal, krómozott kipufogóval, M-emblémákkal és néhány aerodinamikai elemmel gazdagabb az alapváltozathoz képest.
Belvilág
Olyan borzasztó sok tennivaló itt sem volt, de azért akad változás. Módosult például a középkonzol, rajta a minden bajor modellnél használt iDrive rendszer kezelőpultjával; a forgótárcsára most már ujjal is írhatunk, magyarán tapipaddá vált. Hogy ez a rendszer mi mindent tud, az nagyjából leolvasható a 9. ábráról. Okosabb lett a (feláras) 8,8 hüvelykes kijelző is, amely ebben a kivitelben a navigációs térképet is megjeleníti. A légkondi pultja arisztokratikus zongoralakk-keretet kapott, amelynek azonban ebben az autóban már van létjogosultsága. Az elülső sportülések az M pakett tartozékai, beállításuk kézileg történik. Mint a 22-23. ábra mutatja, hátul is elfogadható méretű élettér alakítható ki, és két utasnak kényelmes középső kartámla is jár. A koffer alapméret viszont kissé elmarad a két fő konkurensétől (Mercedes-Benz A: 341 l, Audi A3 Sportback: 380 l). Ami pedig a szereltséget illeti, tényleg csak a legértékesebb tételeire szorítkozhatunk: körkörös parkolóradarok, tolatókamera, kétfunkciós távolságvigyázó tempomat, automatikus baleseti vészhívó, BMW Professional hifi plusz 100 wattos Harman Kardon hangszórószett. Az M sportcsomag egyéb beltéri többlete: sportkormány, alumínium díszlécek, egyedi kialakítású műszerfal, exkluzív üléskárpitozás.
Az országúton
Tesztautónkat a dízelkínálat középső tagja alkotta; alatta a 95 vagy 116 lóerős 1,5-ös háromhengeresek, fölötte az izmosabb, 190 és 224 lovas kétliteresek állnak. Mindez azt jelenti, hogy maximum az kevesellhette volna a „mi”150 lóerőnket és 320 Nm-ünket, aki tudja, hogy van még 2 erősebb olajmotor is – de ekkor is inkább sznobizmusról lenne szó. Elvégre nézzük meg a menetteljesítményeket… Magyarán: megy ez az autó, mint a (gáz)olajozott istennyila, főleg, hogy a motor erejét mindig optimálisan közvetíti ki az útra a nyolcgangos Steptronic automata váltó. Ja, és mindenfajta kapcsolási késedelem nélkül, hogy el ne felejtsük. Sőt, külön bónuszként mi is rátehetünk minderre még egy lapáttal, vagy akár kettővel: a rezsimválasztónak ugyanis nemcsak Sport, hanem Sport+ üzemmódja is van. Ekkor nemcsak bevadul váltó, kormány, rugózás meg minden, hanem kikapcsol a menetstabilizáló rendszer, megüzenve a sofőrnek: a TE kezedben az autó, barátom. Csinálj vele, amit akarsz, tudsz és mersz. Márpedig ilyenkor egy hátsókerék-meghajtású, elöl-hátul 50-50 százalékos súlyelosztású autóval nagyon sok mindent lehet csinálni…
Egyetlenegyet nem: 100 kilométerenként 4,1 literrel autózni. Sem ilyenkor, sem a legtakarékosabb Eco Pro rezsimben. Az én egyéni rekordom a teszt során a 13. ábrán látható 4,5 liter volt – 56 km/órás átlagsebességgel egyedül, csomagok nélkül végigtötymörögve egy kb. 10 kilométeres távot az asztallap simaságú csallóközi rónán. Szóval ne kerteljünk, ilyen nincs. Volt viszont a még mindig messzemenően elfogadható 6,2 liter – benne egyebek között a Sport+ rezsim és a kikapcsolt menetstabilizáló adta lehetőségek többszöri kiaknázásával…
ADATLAP
Hengerűrtartalom: 1995 cm3
Teljesítmény: 110 kW (150 LE)@4000
Nyomaték: 320 Nm@1500–3000
Sebességváltó: nyolcfokozatú Steptronic automata
Legnagyobb sebesség: 212 km/óra
Gyorsulás 0–100 km/óra: 8,1 s
Gyári átlagfogyasztás: 4,1 l/100 km
Tesztfogyasztás: 6,2 l/100 km
CO2-kibocsátás: 109 g/km
H/Sz/M: 4329x1765x1440 mm
Saját tömeg: 1425 kg
Csomagtér: 330 l
Üzemanyagtartály: 52 l
A modellcsalád induló ára: 22 300 €
A tesztelt típus induló ára: 31 350 €
Vas Gyula (A szerző felvételei)
[pe2-gallery album=”http://picasaweb.google.com/data/feed/base/user/108427883720896117453/albumid/6402894922665562177?alt=rss&hl=en_US&kind=photo” ]
