A KIKELET Kassa-Ifjúsági Közösség szervezésében valósult meg március 29-én a korunk robotjairól szóló est, mely a maga nemében egyedülálló volt Kassán. A fiatalok megtudták, hogyan motiválhatja AIBO, a robotkutya a rákos gyerekeket, tanúi voltak MILO robot emberi mimikájának, ami az autisták érzelemkifejezéséhez nyújt segítséget.
Magyar Gergely, a Kassai Műszaki Egyetem doktorandusza tartotta azt az előadást, amire sok fiatal volt kíváncsi. Gergely tanulmányai során a kibernetika terén sajátítja el ismereteit. Szakmai gyakorlata és más projektek során a robotok programozásával, fejlesztésével és embertársai javára való kihasználásával foglalkozik.
Előadása kezdetén általános jelleggel ismertette a modern világ termékeit. A robot cseh, szlovák eredetű szó és a robota kifejezésből ered. A szlovákiai Trencsénteplicen használták először. Charlie Chaplin 1936-ban elsőként szemlélteti a robot funkcióit filmjében, ahol a műlény feladata egy több fogásos vacsora megetetése egy másik emberrel. Már ebben, az első vásznon való megjelenítésben is, ez a modern találmány, az ember ellenségeként tűnt fel.
Ha robot, akkor gonosz?
A mozifilmekben szereplő robotok nagy általánosságban negatív, humán lény számára káros vonásokkal és viselkedésformákkal rendelkeznek. Mivel azonban nagy az érdeklődés a robotok iránt, több reklámban is helyet kaptak. A DARPA már 2005-ben versenyt hirdetett a legtökéletesebb robotemberek kifejlesztése céljából.
Gergely az előadásában öt olyan robotot mutatott be, melyeket a mindennapi életben használ a társadalom – automatikus porszívó, az autógyártás segítői, csomagoló robotok, raktárszervezésnél bevetett robotok. Egyiknek sem volt arca, ezért az ember ellenségként tekint rájuk, mert nem tudja, mi lesz a következő lépésük, hiszen ő csak akadály a robot számára. Ebből ered az a félelem is, hogy fokozatosan elfoglalják munkahelyeinket, beavatkoznak életünkbe. „Nem az a lényeg, hogy elvegye az ember munkáját, hanem, hogy segítse azt”– magyarázta Gergely.
A fiatalok együtt választották ki a számukra legellenszenvesebb robotarcokat, kézfeltétellel jelölték azokat, amelyeket el tudnak fogadni – a mű-, a valósághű és a morbid jelenségek határait feszegetve. Magyar Gergely részletesen elmondta az AIBO, MILO és NAO robotok előnyeit és azokat a térségeket, melyeket ezeknél a robotoknál fejlesztenek, hogy az emberek segítségére szolgáljanak.
Gyógyítást és tanulást segítő robotok
A Sony által gyártott és forgalmazott AIBO robotkutyát rákos gyerekek motiválásához használják. Kassán a Kelet-Szlovákiai Onkológiai Intézetben ösztönözte a beteg gyerekeket a tanulásra. A kicsik könnyebben voltak rávehetők a tanulásra úgy, hogy tudták, a kötelező órák után simogathatják a kutyust, játszhatnak vele. Az intelligens háziállat magától rohangál, ha jó kedve van, pacsit is ad és a farkát csóválja. Ebben örömüket lelték a beteg gyerekek.
A MILO emberrobot elsősorban magas színvonalú mimikája miatt kelendő. Az autista gyerekek érzelemfejlesztéséhez gyártott lény feje önmagában is kapható. Az ilyen diagnózissal rendelkező gyerekek intézetében tesztelték ezt a modern technikai vívmányt. Az autisták alapvető szociális problémája, hogy nem éreznek, nem is képesek semmilyen érzelmet kinyilvánítani, vagy azt embertársaikon felismerni. MILO sok élethelyzetben megjelenő emóciót tud kifejezni, fejlett mimikájának és testmozgásának köszönhetően. A harag, a csodálkozás, büszkeség, a meglepődés vagy a szomorúság így ismertté válik az autisták számára, s ez segíti a társaik közé való beilleszkedésüket.
A tanulók sokat ülnek manapság a számítógép vagy a táblagépek előtt, mobiltelefonjaikhoz görnyedve pötyörésznek. A napi szintű reggeli tornát több alkalommal a NAO robot vezetésével végezték, amit Magyar Gergely és műszaki csapata mutatott be nekik. Ez két szempontból volt hasznos. A tanító néni foglalkozhatott a gyerekek helyes testtartásával, nem fáradt el a mozgásgyakorlatok bemutatása közben és a kicsik vágyakozva, ellenvetés nélkül szót fogadtak a robotnak.
Ez a módszer a kevésbé mobilis idősek között is bevált. Rozsnyón, az idősek otthonában több alkalommal járt a csapat. NAO kognitív gyakorlatokat végzett a lakókkal, hogy frissen tartsa a 80-as 90-es korosztály elméjét. Az öregek nagyon élvezték a játékot, mely során a robot által meghatározott betűre kellett gyümölcs- vagy állatnevet mondaniuk. Társukként tekintettek a kézzel, lábbal rendelkező számítógépre.
Magyar Gergely elmondása szerint a robotok emberinyelv-megértése még nagyon gyermekcipőben jár, minden kommunikációs gyakorlathoz számítógépes háttér-koordinációra van szükség. S hogy meddig és milyen színvonalra fejleszthetők a robotlények, az mostanra már csak az etika kérdése.
