A Rozsnyói Református Egyházközség Alapiskolája (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)

Fennállásának 20. évfordulóját ünnepli idén a Rozsnyói Református Egyházközség Alapiskolája. 1997-ben azzal a szándékkal jött létre a magyar nyelvű oktatási intézmény, hogy mottójuk értelmében a keresztyén értékeket vállalva, a magyar kultúrát megőrizve és gazdagítva tanítson és neveljen, alapos ismereteket átadva a tudományok és művészetek terén a nyelvhatár szélén élő magyar diákoknak.

A 90-es évek kemény mečiarizmusa alatt a magyar iskola védelme volt az elsődleges feladat több akkori pedagógus számára. A tanfelügyelőség bármikor megjelenhetett az intézményekben, a rendszernek nem behódoló tanárok körében pedig félelem uralkodott. Megtorlások következtében több felvidéki magyar iskola vezetőségét leváltották, így 1995-ben Mgr. Tóth Sándort is, aki az egyetlen rozsnyói magyar alapiskola élén állt. Szerencsére azonban mindössze két év alatt sikerült egyházi segítségnek, néhány határozott embernek és sok-sok tárgyalásnak köszönhetően létrehozni a csodát.

„Egy Isten lelke által sugallt lehetőségről volt szó, amikor a püspök úr rozsnyói látogatása során többek között felvetette az egyházi iskolák alapítását. Amikor a városban kialakult a megoldhatatlannak és kilátástalannak tűnő állapot, akkor az egyház megoldást kínált”- beszélt a kezdetekről Drenkó Zoltán, az intézmény első igazgatója. Egy úgynevezett földalatti egyházi mozgalom indult el, az ötlet nagy támogatottságra talált, szülők és tanárok egyformán lelkesedtek az új távlatokért. „Én 27 évesen kerültem az iskola élére. A megfogantatástól, a születéstől, első gyermekbetegségektől kezdve kilenc éven át egy fantasztikus, meghitt, családias iskola élén tevékenykedtem. Itt gyerekek, szülők, pedagógusok egyaránt otthonra találtak” – mondta. Drenkó Zoltán szerint a fő cél a Krisztus-követés megélése, példája volt, valamint annak továbbadása a környezet számára.

A helyzet tarthatatlansága és Erdélyi Géza akkori református püspök szellemi és anyagi támogatása indította el a komoly próbálkozást. Az iskolaalapítás hírét fokozatosan elhintették a rozsnyói református egyházközösség és a magyar családok, ismerősök körében. Határozott szándékaikat nem titkolva állt ki a leendő tantestület 16 tagja és Gábor Lajos akkori esperes a magyar iskola vezetősége elé a szülői értekezleten. Saját, egyedi értékeiket felmutatva, őszinte szóval, céltudatossággal és önzetlenségükkel tudták meggyőzni a szülőket, akik egyre gyarapították a támogatók sorát.

Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma

1997 áprilisára összeállt az érdeklődő szülők és potenciális tanulók névsora. Az akkori újraválasztott presbitérium és a fiatalon Rozsnyóra helyezett Molnár Árpád lelkész segítségével folytatódtak a szükséges előkészületek. Augusztus 28-án a pedagógusok még engedély híján régi munkahelyükön voltak számon tartva, az iskola épülete pedig szóbeli megegyezés alapján állt csak a rendelkezésre. A lepusztult, bérbe kapott üres termeket fokozatosan saját erőből kezdték felújítani. A tantestület semmit nem vihetett magával és nem is kérhetett kölcsön az állami magyar iskolából.

Az akkori püspök intézkedéseinek köszönhetően a tanévnyitó előtti éjszakákon megérkezett az iskolai berendezés a holland testvérektől. „A csoda az volt az egészben, hogy nem voltunk sem kevesebben, sem többen, mint kellett. Minden szakot le tudtunk teljes egészében fedni. Ezek a tanárok önkéntesek voltak, akik vállalták a földalatti egyházak harcát. Nemcsak emberi indulatból, hanem isteni sugallatból született meg az egyházi iskola” – mutatott rá a lényegre Drenkó Zoltán. Mesélt azokról az értékekről, melyek a magyar családok körében győzni tudtak. Az új iskolába zarándokolt pedagógusok lezártnak tekintették múltjukat. Ők a szülőkkel és gyermekeikkel együtt vállalták a kezdeti nehézségeket, de ugyanakkor az építkezés, újrakezdés varázsát.

1997. szeptember 2-án meghitt pillanatok jellemezték a Rozsnyói Református Egyházközösség Alapiskolájának megalakulását. „A városháza előtt állva egymás kezét szorongattuk és vártunk. Láttuk, és mondtuk egymásnak: nézd ő is jön, ők is itt vannak”- mesélt a kezdetekről Tóth Sándor volt igazgató, aki 2002-től az intézmény igazgatóhelyettese, majd 2006-tól öt éven át vezetője volt. Ezekben az években, a kezdeti nehézségek után, szakmailag próbálta fejleszteni és növelni az iskola színvonalát. A pedagógusok állandó résztvevői lettek a nyári egyetemeknek és szakmai képzéseknek, új módszereket vezettek be az oktatásba.

Tóth Sándor komoly hangsúlyt fektetett a baráti kapcsolatok kiépítésére. Együttműködést alakított ki a ceglédi, a diósgyőri és a debreceni iskolákkal is. „Egy nagyon termékeny, alkotói légkört sikerült kialakítani az iskolában” – nyilatkozta az akkori igazgató. A magyarországi és komáromi testvériskolákban már működött a rendhagyó oktatási módszer, az iskolaotthon program. Az iskola tantestülete nyitott volt az új, kreatív ötlet bevezetésére, megírták a program tanterveit, melyet az egyik országos pedagógustalálkozón be is mutattak. A mai napig nagy sikere van ennek az oktatásformának.

Rövid idő alatt, de bonyolult tárgyalási folyamatok árán sikerült az épületet a rozsnyói református egyházközösségnek megvásárolnia. Ez az iskola minden pénzét és a szülők, iskolabarátok, határon túli holland, német és svájci testvérek és gyülekezetek adakozásait felemésztette.

A Rozsnyói Református Egyházközség Alapiskolájának növendékei (Fotó: RREA)

2011-ben az iskola élére Kovács Attila került, aki konkrét ambíciók nélkül az elhivatottságot és a színvonal megtartását tartotta szem előtt. Az akkori tanári kar támogatásával négy éven át vezette az intézményt. „Szerencsés csillagzat alatt lettem igazgató. Megkaptuk az építési engedélyeket és a szükséges támogatásokat és hála Istennek tetőt és ablakokat tudtunk cserélni. Az épület korszerűsítésére már nagyon nagy szükség volt”- emelte ki a volt vezető. A folyamatos támadásokkal nem törődve, a kitűzött cél mentén haladva, értékeiket, az iskola szellemiségét képviselve tették a dolgukat ebben az időszakban is.

Uličný Ibolya 2001-ben lett a Rozsnyói Református Egyházközség Alapiskolája családjának a tagja. Kezdő tanárként nevelkedett, formálódott, emberileg és tanárilag is a családias, baráti, keresztyén légkörben. 2015-ben az intézmény igazgatója lett. „Amikor erre a posztra jelentkeztem, olyan megfontolásból tettem, hogy építsem azt, és olyan úton-módon, ahogy azt az előttem levők tették. Ők olyan vezetői voltak az iskolának, akik meghatározó irányt adtak annak fejlődéséhez. Tudtam, hogy ezt csak úgy lehet, ha az itt dolgozó közösséghez és gyerekekhez sajátjaimként állok hozzá” – nyilatkozta az iskola jelenlegi igazgatója, aki elmondása szerint itt lett igazi értelemben véve keresztyén.

A hitoktatásra nagy hangsúlyt fektetnek. A diákok szinte magukba szívják Isten igéjét az istentiszteletek, ünnepélyes alkalmak, reggeli áhitatok, hitnapok és a dicsőítő zenekar próbái és fellépései alkalmával. Ez adja meg az iskola lelkületét és hangulatát.

Az iskolabusz bevezetése egy olyan lehetőséget kínál, mely által ismertebbé válik az intézmény neve és logója. Nem csak a gyerekek kényelmét, de a szülők biztonságérzetét is szolgálja. „Nagyon fontosnak tartom a pedagógusok továbbképzését is. Ezek a szakmai alkalmak gyarapítják a tanárokat és általuk gyarapodik az iskola is”- mondta Uličný Ibolya.

A másfél év alatt sikerült kialakítani egy korszerűen felszerelt természettudományi szaktantermet a Géresi Róbert püspökhelyettes által kezdeményezett egyházi támogatásnak köszönhetően. A Selye János Egyetem gyakorlóiskolája lévén fontos volt, hogy megfelelő körülményeket tudjanak biztosítani a végzős pedagógusjelöltek számára.
A húsz év alatt apró, de biztos léptekkel, szeretetben, egyetértésben és összhangban formálták a pedagógusok, a diákok és a rozsnyói református egyházközösség az egyedi értékeket képviselő színvonalas intézményt.

Az iskolában beváltak a kortárs pedagógiai módszerek, mint a kooperatív és interaktív tanítás-tanulás, projekt- és tematikus napok, a Zsolnai-féle személyiség- és képességfejlesztő program, a drámapedagógia, az értő olvasás, a kommunikációs készség és az idegen nyelv oktatásának fejlesztése. Az első és második évfolyamban iskolaotthon működik. Itt játszva tanulnak a kicsik, a DIFER felmérés adta lehetőségeknek köszönhetően van mód kísérletezni, mesélve megélni az olvasás, írás, számolás fáradalmait, hibázni és újrakezdeni. A vezetőség évente megszervezi az úszás- és sítanfolyamokat, korcsolyázni és erdei iskolába is járnak a tanulók. Az intézményben a zeneiskola kihelyezett osztályai működnek, valamint aktívan bekapcsolódanak a Pro Scholis Tehetségpont és a Felső-magyarországi Református Intézmények Tehetségsegítő Tanácsának munkájába.

Bárhol jár, az iskola nevét viszi és céljait szolgálja (Fotó: RREA)

A különböző tematikájú szakkörökön, a tehetséggondozáson kívül kiemelt, akár egyéni felzárkóztatás folyik. Az iskola tehetséges diákjai állandó résztvevői a Katedra versenyeknek és olimpiáknak, egyéb matematikai és természettudományi megmérettetéseknek, magyar és szlovák nyelvű hazai és nemzetközi szavalóversenyeknek, nyelvünk szépségét és helyességét ápoló versenyeknek. Az iskolát a képzőművészet és a sportrendezvények terén is képviselik a versenyszellemű, kreatív diákok.

Nagyon fontosnak tartják a más oktatásügyi intézményekkel való együttműködést. Jó kapcsolatot ápolnak a város és a járás óvodáival, a Rozsnyó vonzáskörzetébe tartozó kisiskolákkal, valamint sokéves testvériskolájukkal, a Miskolc-Diósgyőri Általános Iskola és Óvodával. Nagy hangsúlyt fektetnek az iskolaköteles gyermekek családjaival való kapcsolat kiépítésére is. Folyamatosan találkozókat szerveznek az iskolakopogtató programsorozatok és a tematikus projektnapok keretén belül.

Uličný Ibolya ismertette az oktatási intézmény terveit is. Az iskola épületének hátsó részét egy ideje nem megfelelő statikai állapota miatt lezárták. Ezeket a részeket szaktantermekre, napközis vagy játszótermekre szeretnék átalakítani, valamint egy közösségi termet, tornaszobát hoznának itt létre. A felújításokat többek között egyházi támogatásokból és saját forrásból akarják megvalósítani. A legnagyobb mérföldkő jelenleg a presbitérium által jóváhagyott és a rozsnyói református egyházközösség által megszavazott óvoda létrehozása lenne. Az igazgató nagyon derűlátó. Úgy véli, ha mindenki maximálisan végzi a dolgát, akkor a 2018/2019-es tanévben megnyithatja kapuit a Rozsnyói Református Egyházközség Óvodája.

A város szlovák alapiskolái mellett saját egyedi értékeket képvisel és kiváló eredményeket ér el a rozsnyói magyar iskola.