Budapest, 2012. március 15. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 164. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség résztvevõi a Nemzeti Múzeum elõtt. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Igényes műsorkínálattal várják nézőiket és hallgatóikat a közmédia csatornái.  A palettán helyszíni közvetítések, ifjúsági műsorok és az ünnepi hangulathoz illő filmek szerepelnek.

A Duna a Kossuth térről, Magyarország nemzeti lobogójának ünnepélyes felvonását közvetíti (9.00), később a nézők a Múzeum kerti díszünnepségbe kapcsolódhatnak be, amelynek keretében ünnepi beszédet mond Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, s többek között fellép Pápai Joci, A Dal 2017 nyertese, Magyarország Eurovíziós indulója is (10.30).

Ópusztaszeren állították ki az Erdélyi panorámát, más néven a Bem-Petőfi tabló darabjait. A körképet lengyel és magyar művészek festették Jan Styka (1858-1925) vezetésével. Témája a diadalmas, 1849. március 11-én lezajlott nagyszebeni csata. Mivel a festő nem kapta meg a kialkudott honoráriumot, fölszabdalta a körképet, és a figurális részeket eladta. A Hely ünnepi műsorában az érdeklődők nemcsak a körkép kalandos sorsát, hanem az első vesztett nagyszebeni csatától a város bevételéig tartó hadműveletek történetét is megismerhetik (Kossuth Rádió 11.07).

A Déli harangszót a Kossuth Rádió Erdélyből, a várfalvi templomból közvetíti. Az Aranyos folyó völgyében fekvő település középkori temploma a XII. században épült, s a lakosság a XVI. században vette fel az unitárius hitet.

A Népzene – itthonról főszereplői a pesti fiatalok, akiknek bátor fellépése vitte sikerre a forradalmat. A márciusi események daliás hőseit a nép emlékezete is megőrizte. A műsor a piros betűs ünnepet idézi a népdalok segítségével (Bartók Rádió 12.05).

Petőfi Sándor kevésbé ismert írása az Úti jegyzetek. Elsősorban a fiatalabb hallgatók figyelmét keltheti fel: az írásban a költő két utazást is tesz egy időben: egy külsőt és egy belsőt. Saját munkásságát is bemutatja, gyakran odaszúr a kritikusoknak, adomázik- egyszóval igen szórakoztató olvasmány. A lánglelkű költőt a korán elhunyt, nagyon tehetséges Kaszás Attila személyesíti meg (Kossuth Rádió 13.06).

Az Arcvonásokban a hallgatók Mécs Károllyal találkozhatnak. A Nemzeti Színház művésze mindig nyalka huszárkapitányként, Baradlay Richárdként jelenik meg a nézők szemei előtt. A 81 esztendős színész életpályáját 130 színházi bemutató, 28 játékfilm, és 22 tévéfilm fémjelzi (Kossuth Rádió 14.05).

Bereményi Géza A Hídember című alkotása Széchenyi Istvánnak, a legnagyobb magyarnak állít emléket. A parádés szereposztású film története 1820 és 1860 között játszódik a Habsburg Monarchiában; a különleges szellemi képességekkel megáldott magyar arisztokrata életét mutatja be, sajátos módon (Duna 18.30).

Az égbe temetett tábornok dokumentumfilm Bem József életét ismerteti meg a nézőkkel. Bem apó a magyar történelem egyik meghatározó, lengyel születésű személyisége. A szabadságharc elvesztése után emigrációba kényszerült. Halála után a lengyel katolikus püspöki kar muzulmán hite miatt nem engedélyezte keresztény földbe való temetését, ezért igen leleményesen, egy mesterséges tó közepére oszlopokon álló szarkofágot terveztek végső nyughelyeként (Duna 21.05).

Sára Sándor alkotása, a 80 huszár a katonák honvágyának és hazaszeretetének állít emléket. A Lengyelországban állomásozó, osztrák kötelékhez tartozó Lenkey huszárok a forradalom hírére – az ellenkező értelmű parancs ellenére – hazaindulnak. A szökevények útja ezer veszéllyel teli (Duna 22.00).

A jeles napot a „Gurul a kő” – a Republic együttes 1997. március 15-én, a Budapest Sportcsarnokban rögzített ünnepi koncertje zárja (M3 23.05).