Április 26-án láthatja a közönség a szlovák fővárosban az Álmos legendája című táncelőadást. Április 12-én az alkotók, Demcsák Ottó rendező-koreográfus, a Soproni Balett vezetője, Szarka Gyula, a Ghymes együttes alapító tagja, zeneszerző és Pataki András, a Petőfi Színház igazgatója sajtótájékoztatón mondták el, hogy az Álmos legendájával egy olyan témához nyúltak, amit eddig nem dolgoztak fel ilyen formában.
A soproni színház az Álmos legendája című darabbal a Pozsonyi Magyar Intézet meghívására jön Pozsonyba, az előadás a Magyar Intézet anyagi támogatásával valósul meg.
Pataki András, a soproni Petőfi Sándor Színház igazgatója elmondta, 2012-ben hozta létre a színház a tánctagozatát, majd két év múlva a balett tagozatot, s tavaly mutatták be az Álmos legendája táncművet Sopronban. A Petőfi Színház 2012-től a határokon átnyúló együttműködésre épít – a komáromi színházzal is együttműködnek, egy testvérszínházi egyezmény keretében.
A soproni színháznak számos közös projektje van a komáromi színházzal. Szarka Gyulával Molier Fösvény című darabját is feldolgozzák, ezt Komáromban fogják bemutatni. A darabot Béres László rendezi, októberben lesz a komáromi és novemberben a soproni bemutató.
Szeretnék a felvidéki magyar és a szlovák közönséget is megszólítani, de német nyelven is játszanak, mert szeretnék a földrajzi közelséget jobban kiaknázni, mint eddig. A határok alkotta távolságtudatot kívánják lebontani ezekkel a bemutatókkal – mondta el Pataki. Megemlítette azt is, hogy Gál Tamással szintén együttműködnek, és a Diótörő című darabjukat is játsszák majd Komáromban.
Keveset tudunk őstörténetünkről
Szarka Gyula szívesen nyúl történelmi témákhoz, de vajon mi vezette arra, hogy ennyire a régmúltba menjen vissza? –tette fel a kérdést Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója.
Szarka Gyula elmondta, hogy Demcsák Ottó találta meg a témát és Pataki András kereste meg őt azzal, hogy alkossák meg Álmos legendáját. Nagy megtiszteltetés volt a felkérés számára. Eléggé ismeretlen ez a korszak, ugyanis sokan nem tudatosítják, hogy a mi történelmünk nem Árpáddal kezdődött, hanem a törzsszövetség megalakulásával, és így jutottak el a Kárpát-medencébe a magyarok, hogy itt államot hozzanak létre.
Álmos egyesíteni tudta a hét törzset, ez volt az ő erőssége. Ez a tette nagyon jelentős és komoly erőfeszítést igényelt. Majd feláldozva őt, csak utódai és a hét törzs lépett be a Kárpát-medencébe. Sajnálatos, hogy kevesen ismerik az őstörténetünket. Az nem elég, hogy a hátukon hordják az emberek a turul madarat, de kevesen tudják, mit jelképez a turul és Álmosról is keveset tudnak, ezért volt fontos, hogy ez a darab megszülessen. A legenda nagyon szép – véli Szarka Gyula.
A legenda igazságalapját ugyan nem kutatták az alkotók, de irodalmi műként kezelték a legendát, amely elindítja a nép történetét. Minden legendának van ugyanis valóságalapja. Szarka Gyula megkapta a forgatókönyvet, amely elég szűk volt, de a téma inspirálta és fontosnak tartotta, hiszen eddig még nem dolgozták fel múltunk ezen szeletét. Azonnal a megbeszélés után feljegyzett motívumokat, amelyek eszébe jutottak és ezeket fel is használta a darabban. A zenész elmondta, nem az volt a cél, hogy művészettörténetet írjanak, de fontos ez a darab.
Egy mű a közönség lelkéhez is szól
Demcsák Ottó rendező elmondta: ha a művészek egymást inspirálják, az egy kegyelmi állapot az alkotó számára. A művet égi inspirációra alkották, mely Szálinger Balázs szövegére született. Mérföldkő az alkotói életében, hiszen egy mítosz történetet dolgoztak fel, Álmos legendája ugyanis számunkra az. Azok az életérzések, amelyek a legendában benne vannak, megjelennek a népdalainkban is. Álmos legendája feldolgozza az őshazától a Kárpát-medencébe tartó utunkat, a megszületésétől a feláldozásig szól a táncelőadás. Nem tudjuk, ki volt Álmos felesége, Árpád édesanyja, ezért Demcsák Ottó talált ki egy nevet, de egyébként történetileg egy hiteles darabot állítottak színpadra.
Egy mű a közönség lelkéhez is szól, véli Demcsák. A rendező bízik benne, hogy a pozsonyi közönségnek ugyancsak tetszeni fog a darab. Annál is inkább, mert a magyarországi közönség jól fogadta az alkotást, hiszen a témaválasztás hiánypótló, mondta el Pataki András. A legjobb zene, a legjobb főszereplő táncos és a legjobb összkép díját is elnyerték.
Nem maradtak fenn zenei feljegyzések a 8-9. századból, de ezek átszólnak az archaikus népzenei hagyatékunkból, főleg a csángó-moldvai népzenében maradtak fenn ezek az elemek – véli Szarka Gyula, aki elsősorban hangulatot szeretett volna megmutatni zenéjével. A tánckoreográfia a zenére készült, ez egy balettelőadás. S egyben ez az első olyan darab, amit balettre írt. Nem klasszikus balettzenét szerzett, hanem azt a stílust követte, amelyet eddig is ismertek tőle.
Demcsák Ottó kiemelte: a hatásmechanizmus nagyon fontos, a darab az érzelmeken keresztül szeretne hatni az intellektusra. Az előadás megható, a főszereplő az egyik próbán rákérdezett, baj lesz-e, ha a meghatódottságtól és a felfokozott hangulattól elsírja magát a színpadon.
Az Álmos legendáját április 26-án, este 7-től mutatják be Pozsonyban a ružinovi kultúrházban. Jegyek a Ticketportal halózatában kaphatók.
