Zilahon tartja ma országos kongresszusát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). A kongresszus küldötteit a Felvidékről, az MKP képviseletében Samu István elnökségi tag köszöntötte.
Samu István – mint beszédében fogalmazott – a Felvidék üdvözletével érkezett és azokat a kapcsolódási pontokat keresi, amelyek a határokon túlmutatnak: „az RMDSZ azt üzeni, nem hátrálunk meg, mi azt mondjuk, valóban ne hátráljatok meg, mert együtt erő vagyunk. A magyar nemzetközösség családjába tartozunk és így a céljaink azonosak” – fogalmazott az MKP országos elnökségének tagja.
„A Magyar Közösség Pártja az újratervezés és építkezés fázisában van. Nem sikerült, sajnos, 2016-ban a parlamentbe jutnunk. Nagyon kevés hiányzott. De nem adjuk fel! A felvidéki MKP építkezik! Regionálisan és önkormányzati szinten Szlovákia harmadik legerősebb politikai szerveződése vagyunk. Készülődünk, október folyamán, a regionális megyei szintű választásokra. Szlovákiában a megyék-kerületek erősebb jogi kompetenciákkal rendelkeznek, mint Magyarországon, vagy Romániában. Tehát egyáltalán nem mindegy megőrizzük-e dominanciánkat a dél-szlovákiai megyékben, kerületekben” – hangsúlyozta Samu István.
Megemlítette azt is, hogy „egy erőteljes társadalmi folyamat gyengít minket: mind a Felvidéken, mind Erdélyben, Pártiumban és a Székelyföldön sajnos már nemcsak az asszimiláció az ellenfelünk, hanem az elvándorlás is. Ennek a problémának a feladata is közös, és egységbe kovácsolja, még jobban, az RMDSZ-t és az MKP-t.”
Az erdélyi magyarok legnagyobb pártjának kongresszusán számos magyar és külföldi vendég tette tiszteletét, s természetesen képviseltették magukat az anyaországi politikai tényezők is. A kormány képviseletében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vett részt a kongresszuson. Köszöntő beszédében a jelenleg igen nagyra értékelt szlovák-magyar kapcsolatokkal is példálózva jelentette ki: Magyarország kész arra, hogy „újragombolja a mellényt” a magyar-román kapcsolatok területén is. Mint mondta, a magyar-szlovák, vagy épp a magyar-szerb kapcsolatok sem voltak korábban kevésbé terheltek, mint most a magyar-román viszony, mégis sikerült az említett országokkal gyümölcsöző viszonyt kialakítani. „Ha meg tudtuk tenni magyarok és szerbek, magyarok és szlovákok, miért ne tudnánk megtenni magyarok és románok” – jelentette ki. Hozzátette, Magyarország abban érdekelt, hogy minél jobb kapcsolat alakuljon ki Románia és a visegrádi csoport országai között, már csak azért is, mert „együttműködésre vannak ítélve”.
Semjén Zsolt azonban úgy véli, mindez nem lehet egyoldalú. Az RMDSZ kongresszusán jelen lévő román meghívottakhoz fordulva (jelen volt Liviu Dragnea, a kormányzó román Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is) felvetette: kérdezzék csak meg a nyugatra kivándorolt románokat, ártott-e ezeknek az országoknak az, hogy autonómiát biztosítottak a területükön élő őshonos kisebbségeknek. Leszögezte: ahol az autonómia megvalósult, ott az javára vált mindenkinek. A jövő évi „nagy” román ünnephez közeledvén a miniszterelnök azt is megjegyezte: a „román barátok” olvassák újra az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatot (amelyben Erdély Romániával való egyesülését nyilvánították ki) és valósítsák meg mindazt, amit az erdélyi románok abban megfogalmaztak.
A jövő évi román centenáriummal kapcsolatban Markó Bélának, az RMDSZ korábbi elnökének sem túl jó a szájíze, ironikusan meg is jegyezte a kongresszusi beszédében, hogy a románok azt is elvárják, hogy a magyarok örüljenek az elmúlt száz esztendőnek. Ha van ünnepelnivaló, akkor az Markó szerint az, hogy a magyarok száz év múltán is itt vannak, sem elüldözni, sem beolvasztani nem lehet bennünket.
(MTI/Felvidék.ma)
