Az Izsán tartott közös sajtótájékoztatón jelentették be tegnap délután Izsa és Almásfüzitő polgármesterei, hogy az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretében a két település közösen 1,7 millió euró támogatást nyert. Az érintett települések polgármesterei a sajtótájékoztatón írták alá a közös támogatási szerződést.
A pályázatnak köszönhetőn tovább bővülhetnek a két község római kori emlékeit bemutató létesítmények. Izsa, mint vezető partner 850 ezer eurót nyert, Almásfüzitő 520 ezer eurót. Ehhez járul még hozzá Magyarország és Szlovákia a költségvetés 10-10 százalékával, valamint az önkormányzatok 5-5 százalékkal.
Domin István elmondta, mindkét település sokat tett azért, hogy láttassa a régió kulturális örökségeit, jellemzően a római kori emlékeket, mint a Limes Romanust, amely a Római Birodalom északi határa volt, vagy az Izsa mellett húzódó Kelemantia (Leányvár) római kori katonai tábort.
Izsa és Almásfüzitő polgármestere aláírják a támogatási szerződést (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Domin emlékeztetett, hogy 2013-ban került átadásra a római kori és néprajzi múzeum Izsán, amely egy hosszú távú együttműködés keretén belül valósult meg Almásfüzitővel együtt. A létesítmény helyi különlegességek bemutatására szolgál, nyaranta gyerektáboroknak, római táboroknak ad otthont, valamint itt tekinthetők meg a Leányvár területén talált régészeti leletek, illetve azok másolatai. Nyertes pályázatuk ennek az épületnek a bővítéséről szól, konkrétan egy kézműves műhely megépítését tervezik, illetve a falu két végén megépül egy-egy korhű őrtorony is.
Az épület tervezője, Litomericzky Nándor elmondta, a múzeum épületének hátsó része az iparművészeti műhelyek számára szánt épülettel bővül, amelyeknek köszönhetően bemutatható lesz, hogyan éltek és alkottak a rómaiak. Mint mondta, a két épület szervesen kapcsolódik majd egymáshoz.
Mint megtudtuk, a múzeumot tájház minősítésben jelenleg a község igazgatja. Részmunkaidőben alkalmaznak egy községi alkalmazottat, aki hivatását tekintve néprajzos. „Amennyiben megépülnek a hátsó részben a műhelyek, elindulhat egy kutató-fejlesztő munka is, amelynek köszönhetően már valódi múzeummá lesz nyilvánítható a római kori és néprajzi múzeum” – fogalmazott Domin István.
Bj: Szeidl Bernadett jegyző, Beró László és Domin István polgármesterek, Litomericzky Nándor építész (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Beró László, Almásfüzitő polgármestere úgy fogalmazott, a település régi álma valósulhat meg ezzel a nyertes pályázattal. A római korban is lakott területen – latin megfelelője Azaum – már megépült egy erőd, amelyet folyamatosan bővítenek. A polgármester elmondta, három fázisban készült el az ókori Római Birodalom határvidékén fekvő erőd Almásfüzitőn, melynek műhelyeiben aktív foglalkozásokat tartanak. A mostani pályázatnak köszönhetően fejezik be az erőd északi részét – cölöpkerítésekkel. Belül megépül egy interaktív bemutatótér és egy látványkonyha. Felépítenek továbbá négy korhű lakóházat, továbbá elkészül egy fűzfalabirintus és játszótér is. Mint mondta, évente három alkalommal rendeznek nagyobb, római kori hagyományokat megelevenítő ünnepeket és az erőd teljes megépülésével Almásfüzitő a környék egyedülálló látványossága lesz.
A támogatási szerződések aláírását követően Domin István bejelentette, 2018 január végéig a magyar, az osztrák és a német kormány mellett Szlovákia is benyújtja a római limes szakaszainak nevezését az Unesco világörökségi listájára. Szlovákiában két település érintett, nevezetesen Izsa és a Pozsony közeli Oroszvár.
Az izsai római kori és néprajzi múzeum (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
A nemzetközi kulturális és szakmai gyakorlat értelmében a limes vonalában szereplő államok együttműködnek a világörökséggel kapcsolatos szakmapolitikai döntésekben. Az elfogadott és szorgalmazott törekvések közé tartozik (különösen az európai régióban) az úgynevezett nemzetközi sorozathelyszínek felvétele a világörökségi listára. Ilyen helyszíntípusba tartozik „A Római Birodalom határai” elnevezésű, szakaszonként bővülő világörökségi sorozathelyszín is. A különböző, mai államok területére eső limes-szakaszok jelölését időben ugyan értelemszerűen nem lehet és nem is kell összehangolni, viszont indokolt és elengedhetetlenül szükséges a tartalmi összehangolás – állítják a szakemberek.
A Római Birodalom határszakaszai összességében meghaladják az ötezer kilométer hosszúságot: a birodalom legnagyobb kiterjedése idején a Limes Romanum Britanniától a Fekete-tengerig, a Vörös-tengertől Észak-Afrikán át, vissza az Atlanti-óceánig terjedt.
