Az Érsekújvári járás lakosságának 33,6 százaléka vallotta magát magyarnak. A járást két választási körzetre osztották, s amíg a párkányi körzetből a jelöltek sikerrel vették az akadályokat, a járási északi részéről már kevésbé sikeresek.
Bób János az egész régió magyarságát szeretné képviselni
Bób János képviselőjelölttől, Szímő község polgármesterétől arra a kérdésre kerestük a választ, miért tartja fontosnak az indulást ilyen körülmények között. „Sajnos, az Érsekújvári járást két körzetre szakították, érsekújvári és párkányi körzetre. Az érsekújvári körzetben húsz százalék alá csökkent a magyarság aránya. Ebben a helyzetben nagyon nehéz a magyar jelölteknek bekerülniük a testületbe. Az MKP jelöltjei mégis megmérettetik magukat, mert ezzel is jelezni kívánjuk, hogy aktívan részt veszünk a helyi és regionális politikában. Szeretnénk eredményes tevékenységet kifejteni, hiszen nem mindegy, hogyan fejlődik a térségünk, amelyet eddig tudatosan leépítettek. Fontosnak tartjuk a szociális és kulturális intézmények fejlesztését, emellett pedig a régiófejlesztést és az úthálózatok felújítását is. Hiszen ahol van fejlesztés, ahol az úthálózatok jók, ahol vannak gyorsforgalmi utak – amely nem megyei hatáskör ugyan, de a megyei önkormányzatoknak is van hozzá közük – ott a gazdasági és szociális helyzet is sokkal jobb.”
A szímői polgármester szerint a régiófejlesztés területén olyan lehetőségek vannak, amelyeket ki kellene használni. „Egész Európát a migránsválság sújtja, a kedvelt turistahelyeket is. Ezért várható nagy érdeklődés a hazai turizmus iránt. A régiófejlesztés és a turizmus megyei hatáskörbe tartozik, ezért szeretnénk megyei szinten is ott lenni és a településeinket ebben segíteni. Sok a látnivaló. Nagyot lendítene a turizmuson a kerékpárút kiépítése.” Bób János azt is elárulta, hogy a Gúta-Komárom között meglévő kerékpárúthoz lehetne csatlakozni, ki kellene építeni az egész megyében a kerékpárutakat, és így elérhetővé tenni a turistalátványosságokat.
Ha nem engedjük el egymás kezét…
Szímő ebben is példát mutathat, hiszen a Vág partja szépen rendezett, és ez szintén vonzó lehet a turistáknak, megyei forrásokkal pedig további fejlesztéseket lehet megvalósítani – véli Bób János. „A Vág partja egy természet adta lehetőség, amelyet más települések is kihasználhatnának. Szeretnénk ezt továbbfejleszteni megyei forrásból.” Bób János arra is kitért, hogy az elmúlt években felélénkült a turizmus, „egyre több látogatónk van, főleg a nyári hónapokban. A fürdés és a vízi sportok nagyon népszerűek. A vízi cserkészeknek van itt otthonuk, csónakházuk és a vízi motorizmus kedvelői is megtalálták azt a helyet, ahol hódolhatnak a hobbijuknak. Most egy búvárszakosztály is érdeklődik a Vág nyújtotta lehetőségek iránt.”
Nyitra megye kettéosztott. A déli részen tömbben él a magyarság, az északiban pedig már nincsenek magyarok, s a kettő között található egy szórványvidék. A megyei képviselők vállán nyugszik az egész régió sorsa. Bób János szerint ezt meg lehet oldani, csak egy kis odafigyelésre van szükség. „Volt olyan rendezvényünk, ahova a Zoboraljáról, Kálazról hívtunk színjátszó csoportot. A falu lakossága még zömében magyar, de a peremen élünk. A zoboralji csoport meghívásával azt szerettük volna elérni, hogy élénkebb legyen a kapcsolat a szórvány- és a tömbmagyarság között. Ha nem engedjük el egymás kezét, akkor képviselhetjük az egész régió magyarságát.”
Büszkének kell lennünk híres szülötteinkre
Czuczor Mária, Andód község polgármestere a helyi közigazgatásban, az önkormányzatiságban már tapasztalt politikusnak számít. Andód híres szülötte Czuczor Gergely, a falu az ő örökségét is ápolja. Vetélkedőt is szerveztek, kiállítással is megemlékeztek a költő, nyelvtudós munkásságáról. Czuczor Mária nagyon fontosnak tartja, hogy minél szélesebb körben tudják, ki öregbítette lakóhelyük hírnevét, ki is volt a község ismert szülötte. „Az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola is minden évben megrendezi a Czuczor Gergely-hetet. Ilyenkor jönnek a diákok, meglátogatják a múzeumot, megkoszorúzzák a szobrát, a szülőháza helyét is felkeresik, amelyet táblával jelöltünk meg. A könyvtár is Czuczor Gergely nevét viseli, így a helyi óvodások a könyvtárba látogatva megismerik a költő nevét. Emellett nagy örömünkre sokan jönnek Magyarországról is” – mondta Czuczor Mária.
A régiófejlesztés egyik lehetősége a turizmusban rejlik, ezért is fontos, hogy egy-egy településre minél többen látogassanak el. „A Czuczor Gergely Múzeumban nagyon szép tárlat tekinthető meg, van egy régi anyagunk, az értékes kéziratok, továbbá egy modern anyagunk is, amelyet úgy állítottak össze, hogy a fiatalság számára is vonzó legyen. Aki a szabadban szeret sétálni, felmehet a kálváriára, mert annak ellenére, hogy síkságon terül el a település, van egy kicsi dombunk, s ezt szeretnénk a közeljövőben egy bekötőúttal elérhetőbbé tenni” – sorolja a látnivalókat Czuczor Mária.
Segíteni a szociálisan hátrányos helyzetűeknek
Czuczor Mária eddigi tapasztalatait kamatoztatná a képviselő-testületben. „Végzettségemet tekintve közgazdász vagyok, ezért a pénzügyi bizottságban szívesen dolgoznék, és mivel szociális érzelmű vagyok, a szívemen viselem a nyugdíjasok és hátrányos helyzetűek sorsát, a szociális bizottságban is tevékenykednék.” Andód polgármestere úgy látja, hatékonyabban kellene megoldani az idősekről való gondoskodást. „Községünkben sikerült kisebb lakásokat építenünk, kimondottan a nyugdíjasok számára. Ezzel a projekttel az elsők között vagyunk az országban. A lakótömb a faluközpontban épült, a templom mögött, ahol közel van a posta, az üzlet, a templom, a hivatal és ezt a lakók nagyra értékelik. Közel vannak egymáshoz, tudnak egymásról, ennek köszönhetően nem érzik magukat olyan elhagyatottnak ” – árulja el a megoldás lehetőségét Czuczor Mária.
Az andódi polgármesternek is több célja van, amelyeket megyei képviselőként szeretne elérni. Mint mondja, „a megyei közgyűlésben tudásom és képességeim szerint azon leszek, hogy olyan javaslatokat és ötleteket támogassak, amelyek régiónk épülését és szépülését, illetve a lakosság érdekeit szolgálják. Mint már említettem, szociális érzelmű vagyok, ezért támogatom a szociális programokat. Nem szabad megfeledkeznünk viszont a fiatalokról sem, felmérjük és figyelembe vesszük az ő igényeiket is. Nagyon fontosnak tartom a helyi turizmust, azon keresztül tudjuk megismertetni az emberekkel a falu múltját, jelenét, és tudjuk bővíteni, fejleszteni a jövő számára. Igyekszünk a hagyományainkat megőrizni és átadni a fiataloknak, hogy tudják, mi jellemző erre a régióra, a helyre, ahol élnek.”
