(Illusztrációs felvétel, pixabay)

Hogyan tegyük élhetőbbé hátrányos helyzetű régióinkat? Erre a kérdésre keresi a választ a dunaszerdahelyi Pro Minoritate polgári társulás kérdőíves vizsgálata.

A kutatás középpontjában egy regionális fejlesztési stratégia kialakítása áll, amely hatékonyan reflektál a legelmaradottabb régiók nehéz gazdasági és szociális helyzetére.

A kormány javaslatára a parlament 2015 végén önálló törvényben foglalkozott a legkevésbé fejlett régiók felzárkóztatásával. A legkevésbé fejlett régiók közé sajnálatos módon hat magyar lakta járás is bekerült: a Nagykürtösi, a Losonci, a Rimaszombati, a Nagyrőcei, a Rozsnyói és a Tőketerebesi járás. A felzárkóztatás elősegítésére kormányzati akcióterv készül/készült, mely ezt hivatott segíteni. Mindez azonban csak írott malaszt, ha „papíron marad”, és nem kerül megvalósításra.

A Pro Minoritate szeretné felmérni, hogy látják a régiókban élők a saját helyzetüket, s az így kapott, hiteles „alulnézeti” képet összevetni a „hivatalos” állásponttal.

Ezekben a régiókban a megfelelő mennyiségű munkahely, minőségi oktatás és kiépített infrastruktúra csak a regionális központokban érhető el, vidéken gyakran még a tiszta ivóvízhez való hozzáférés is problémaként tételeződik.

Felvidék szerte gyakran hallani a szülőföldön való boldogulás fontosságáról. A régiók kiüresedését azonban csak akkor tudjuk megelőzni, ha azok képesek eltartani a benne élőket. Ennek megalapozásában kíván segítséget nyújtani a Pro Minoritate kutatása.

A kutatás a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósul meg.