November 13-án Pozsonyban tartott sajtótájékoztatót a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., amelyen Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója ismertette a Magyar Szórvány Napja alkalmából szervezett budapesti rendezvényt, amelyen a zoboralji hagyományőrzők is bemutatkoznak.
A Magyarság Háza a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. intézménye, amely a nyáron költözött a Duna Palotába. A „minden magyar összetartozását jelképező intézményünket 2011-ben hozta létre a magyar kormány. Már a kezdetekkor az volt a célja, hogy – amellett, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-t jelölte ki működtetői intézménynek – egy olyan találkozóhellyé váljon ez az intézmény, amely minden magyar számára élményeket nyújt” – mondta el Csibi Krisztina.
A Magyarság Háza munkatársai ugyancsak megpróbálják megszólítani a fiatal korosztályt, hiszen egy szakmai, tudományos, ismeretterjesztő, értékeket nyújtó intézmény várja az ifjúságot is. „Ennek érdekében, egy Mi, magyarok címet viselő kiállítást is megnyithattunk 2014-ben és hat év után a budai várból a Duna Palotába, az ötödik kerületbe, a belváros szívébe költözött ez az intézmény. Itt ugyanezeket a célokat tűztük ki magunk elé, mindamellett, hogy megtartjuk a korábbi programjainkat, hiszen kiemelt rendezvény minden évben a június 4-i nemzeti összetartozás napja, illetve az előttünk álló Magyar Szórvány Napja, amely november 15-én kerül megrendezésre a Magyarság Házában” – ismertette a célokat az igazgató.
A Magyarság Háza logója (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Csibi Krisztina a sajtótájékoztatón azt is elmondta: a Duna Palotában újabb sorozatokat is indítottak a régiek mellett, filmklub, külhoni magyar színházak bemutatkozása, rock és blues együttesek bemutatkozása, könnyűzenei koncertek egymást váltogatják. Az adventi koncertek egyik helyszíne a Szent István bazilika lesz.
A november 15-ére, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének évfordulójára meghirdetett a magyar szórvány napja alkalmából a Magyarság Háza negyedik alkalommal szervez rendezvényt. „Amely nem elsősorban a szórványosodás tragikumára irányítja a figyelmet. Arra hívja fel a figyelmet, hogy tegyünk meg mindent – anyaországiak, tömbben élő magyarok és a szórványban élő magyarság – egymásért, hogy megállítsuk a szórványosodás folyamatát, illetve megfordítsuk azt” – mondta Csibi Krisztina. Az igazgató kiemelte, vannak pozitív példák is, hiszen a szórványközpontokban tanuló diákok is részt vesznek a rendezvényen, ők ugyancsak be fognak mutatkozni. A vendégek már délelőtt megérkeznek, és saját termékeiket is bemutatják. A diákokat pedig a magyar országgyűlés épületében fogadja majd Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Az idei rendezvényen a Zoboralja magyarsága mutatkozik majd be. Fellép a Nyitragesztei Téliződ hagyományőrző női éneklőcsoport, a Pogrányi Nagyharang hagyományőrző csoport, a Kútyika Nagycétényi Női Éneklőcsoport, a Nyitracsehi Férfi Éneklőcsoport és a gímesi Timorenská Szanella. Fellép a találkozón Vadkerti Imre és zenész barátai, Sipos Dávid és Zsapka Attila is.
A Felvidék.ma kérdésére, milyen eddigi tapasztalataik vannak, miben tudja segíteni a tömbben élő magyarság a szórványban élőket, Csibi Krisztina elmondta: „A legjobb példája a tömbmagyarság és a szórvány magyarság egymást erősítő kapcsolatának, hogy maga a magyar szórvány napja kezdeményezése az RMDSZ-nek volt köszönhető. A Székelyföldnek, illetve a romániai magyaroknak több olyan programjuk is volt, amelyek kifejezetten a szórvány megmentésére irányult.” Az igazgató példaként a csángó és székely falvak közötti testvértelepülési kapcsolatokat említette.
