Az alkotmánybíróság szenátusa úgy döntött, hogy Andrej Kiska köztársasági elnök azzal, hogy nem nevezte ki az alkotmánybíró-jelölteket, jogot sértett, és arra kötelezi őt, hogy válasszon ki közülük hármat a betöltésre váró helyekre.
A szenátus az államfő döntését semmissé nyilvánította, és felszólította arra, hogy az ügyben újra járjon el és az erre a bírói tisztségre alkalmas, a parlament által még 2014-ben jóváhagyott hét jelölt közül válasszon ki hármat.
Kiska áttanulmányozza az alkotmánybíróság döntését és utána hozza nyilvánosságra, hogyan fog lépni. Az ügyben egyébként patthelyzet állt elő, hiszen a hét jelöltből hármat kell kinevezni, ugyanakkor az alkotmány kimondja, hogy minden betöltendő helyre két jelöltet kell állítani, vagyis egy hiányzik.
Az alkotmánybíróság döntésével a bírójelöltek, akik közül öten nyújtottak be panaszt az államfő eljárása miatt, természetesen elégedettek, és úgy értékelik, mint az antidemokratikus elnöki totalitarizmus megakadályozását.
Andrej Kiska a 2014-es és 2016-os alkotmánybíró-jelöltek közül csupán Jana Baricovát nevezte ki ebbe a rendkívül nagy presztízsű funkcióba. A többieket azzal utasította el, hogy nem teljesítették a kinevezéshez szükséges feltételeket, az alkotmánybíróság korábbi döntésével érvelve, amit azzal kapcsolatban hozott, hogy Jozef Čentéšt nem nevezték ki főügyésznek. A tizenhárom tagú taláros testületben három hely már hosszú ideje betöltetlen.
