A Most-Híd ebben a választási ciklusban nem próbálkozik meg azzal, hogy változtasson a szlovák állampolgárságról szóló törvényen, amely már több mint 2 ezer embert, köztük sok száz szlovákiai magyart fosztott meg állampolgárságától.
Ugyanakkor a vegyes párt a múltban az Alkotmánybíróságon is megtámadta az indulatokat kavaró jogi normát. Bugár ezt fel is rótta az OĽaNO elnökének, Igor Matovičnak címzett bírálatában, aki a magyarok felé nyújtott segítő jobbját bizonygatta, úgy, hogy a parlamentben nem támogatta a kérdéses törvény korrekcióját.
Most-Híd ebben a választási ciklusban másra összpontosít
Matovič az MKP-nak nyújtandó segítséget és az együttműködés kérdését feszegette az elmúlt napokban. Bugár még tanácsokat is megfogalmazott Matovič címére azzal kapcsolatban, hogy miképpen segíthetne az MKP-nak. „Például úgy, hogy nem fogja megvétózni a kettős állampolgárságról szóló törvényt, vagy például nem sepri le az asztalról háromszor a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvényt, mondván „nem értem, miért kellene magyarul is kiírni”.
„A Most-Híd ebben a választási ciklusban azokra a feladatokra és témakörökre összpontosít, melyek a kormány programnyilatkozatának részét képezik. A kettős állampolgárságról szóló törvény nem tartozik ezek közé” – közölte hivatalos álláspontját a párt a TASR hírügynökség azon kérdésére válaszolva, hogy a párt beterjeszti-e az állampolgárságról szóló törvény módosítását, amely egyébként a párt prioritásai közé tartozik.
Több mint 2 ezer embert fosztottak meg állampolgárságától
Az állampolgárságról szóló törvény mostanáig több mint 2 ezer embert fosztott meg szlovák útlevelétől. A belügyminisztérium már korábban jelezte, hogy a diszkrimináló jogi norma megváltoztatásán dolgozik, azonban ezt nem terjesztették elő és nem tervezik a jövőbeni előterjesztést sem. 2015-től hatályba lépett egy kivételeket megfogalmazó szabályozás, amely alapján utólag lehet kérvényezni a szlovák útlevél visszaadását.
A parlamenti ellenzék ebben a választási ciklusban már megpróbált változtatni az állampolgárságról szóló törvényen. Azt javasolták, hogy állítsák vissza az embereket az állampolgárságuktól megfosztó jogi norma előtti helyzetet. A javaslatot a plénum márciusban tárgyalta. Akkor a javaslatot támogatta az SAS, az OĽaNO, beleértve Matovičot is, a Család vagyunk, a független képviselők és a Most-Híd képviselői. A 146 jelenlévő képviselő közül 66 szavazott a változtatás mellett, de az így összegyűlt voksok száma nem volt elegendő a változtatáshoz.
2010-től nem voltak képesek a változást jóváhagyatni
A Magyar Országgyűlés 2010. május 26-án fogadta el a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítását, bevezetve az egyszerűsített honosítási eljárást. A szlovák állampolgárságról szóló törvényt még az első Fico kabinet idején, 2010-ben vezették be. Az akkori Fico-kormány úgymond ezzel kívánt reagálni a Magyarországon elfogadott, a kettős állampolgárságot gyorsított eljárásban lehetővé tevő szabályozásra.
Azonban a Fico-féle állampolgársági törvény nem csak a magyarokat sújtja, azok is elveszítik állampolgárságukat, akik más állam polgáraivá válnak. A törvényt már az Alkotmánybíróság is vizsgálta, de mostanáig nem voltak képesek eldönteni, hogy alkotmányellenes-e a tárgyalt törvény.
Amikor a képviselők bére fontosabb, mint az állampolgárság
Bugár a képviselők bére miatt akár bukni hagyná a kormányt, de ezt a vehemenciát más, a magyarságot alapvetően érintő kérdésekben nem lehet tapasztalni nála.
Igor Matovič, az OĽaNO mozgalom vezetője szerint most újra megmutatkozott a Most-Híd elnökének, Bugár Bélának az igazi jelleme és legendás „gerincessége”, amikor mindent megtesz annak érdekében, hogy a honatyáknak soha nem látott mértékben növekedjen a javadalmazásuk.
A Most-Híd Országos Tanácsa a biztonságpolitikai kérdésekben hozott határozatot
Közben Somorján ülésezett december 3-án a Most-Híd Országos Tanácsa, mely határozati javaslatot fogadott el a Szlovák Köztársaság kül- és biztonságpolitikájával kapcsolatban.
A HÍD kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos álláspontja a kormány Programnyilatkozatából indul ki, amely kimondja, hogy „az ország érdeke a Szlovák Köztársaság proeurópai és proatlanti irányultságának egyértelmű folytonossága”, és hogy „A legközelebbi partnereinek a kormány az EU tagállamait és a NATO-beli szövetségeseit tartja”, illetve a Szlovák Köztársaság meglévő szövetségesi kötelezettségeiből és általánosságban NATO- és Európai Unióbeli tagságunkból indul ki.
A Szlovák Köztársaság Biztonsági Stratégiája + a Szlovák Köztársaság Védelmi Stratégiája
A Kormány 2017. október 4-én hagyta jóvá a Biztonsági Stratégiát és a Védelmi Stratégiát, ezáltal mindkét dokumentum érvénybe lépett és felváltotta a 2005-ös Stratégiákat. A HÍD teljes mértékben azonosul a Biztonsági Stratégia és a Védelmi Stratégia tartalmával – mindkét dokumentum megfelelő módon reagál a megváltozott biztonsági környezetre (elsősorban Kelet-Európában), szavatolja Szlovákia európai és euroatlanti irányulását, és reagál az új típusú fenyegetésekre és kihívásokra, mint amilyenek a kiberbiztonság, a propaganda és az információs háború stb.
Szlovákia fegyveres erőinek korszerűsítése
A HÍD támogatja a Szlovák Köztársaság fegyveres erőinek korszerűsítését, a szovjet technikáról a korszerű nyugati technikára való fegyverzetátalakítást. Ez biztosítja a fegyveres erők alkalmasságának növelését, erősíti az új fenyegetésekre való reagálás képességét, és nem utolsósorban segít eleget tenni szövetségesi kötelezettségeinknek. Ez érvényes a páncélozott szállító járművek esetében is (8×8, 4×4). Az egyes típusok paramétereit ill. megfelelőségét szakembereknek kell elbírálniuk, mivel kimondottan szakmai kérdésről van szó. A HÍD támogatja a szlovák hadiipar bevonását is ebbe a folyamatba azzal a feltétellel, hogy termékeik elég korszerűek legyenek. A HÍD egyúttal szorgalmazza a folyamat lehető legnagyobb átláthatóságát is. Az előállított termékeknek egyúttal eleget kell tenniük a NATO adott járművekre vonatkozó követelményeinek is.
PESCO – az európai országok állandó strukturált együttműködése a biztonság és a védelem területén
A HÍD figyelemmel követi az Európai Unió jövőjéről folytatott eszmecserét. Egyértelműen támogatjuk, hogy Szlovákia az integráció ún. „magjának” részévé váljon. A hosszú távú gazdasági fejlődés, politikai befolyás és biztonság szempontjából Szlovákia számára kulcsfontosságú, hogy a legelitebb klub tagjává váljon. A „magnak“ két pillére lesz – a gazdaság és a biztonság. Ezért üdvözöljük Szlovákia csatlakozását az ún. PESCO-hoz, és figyelemmel fogjuk követni a feltételek és kötelezettségek megvalósítását e folyamaton belül.
Részvétel külföldi műveletekben – beleértve a legújabb kezdeményezéseket is (Baltikum)
A HÍD a szövetséges tevékenységeket nemcsak Európa, hanem konkrétan Szlovákia biztonságának kulcsfontosságú elemének is tartja. Kulcsfontosságúnak tartjuk a legközelebbi szövetségeseinkkel való szolidaritás kifejezésében és az európai és euroatlanti biztonság növelésében Szlovákia részvételét a NATO baltikumi műveleteiben is. Ezt a döntést a kezdetektől fogva támogattuk, ezért üdvözöljük a kormány határozatát, mellyel a NATO műveleteinek részeként 2018 második felében közel 150 katonát küld Lettországba.
A kelet-európai országok reformjainak, stabilizálásának és integrációjának támogatása
A HÍD pártelnökének, Bugár Bélának a Keleti Partnerségről szóló legutóbbi brüsszeli tárgyalásokon való részvétele is jelzi: a párt támogatja a kelet-európai országok stabilizálását, reformjait, valamint európai és euroatlanti struktúrákba történő betagozódását. Elsősorban Ukrajna és Grúzia előrelépése jelentős, útjukat azonban a belpolitikai helyzet jelentősen nehezíti. A HÍD a nemzetközi jog általánosan elismert elvei alapján ezen országok területi integritását is elismeri. Meggyőződésünk, hogy Szlovákia saját reform- és transzformációs tapasztalatai átadásával hathatósan hozzájárulhat a kelet-európai országok reformjaihoz és integrációjához.
(Teraz.sk/most-hid.sk/Felvidék.ma)
