Kresnye András bécsi képeslapjai után a budapesti Kroutil Gyula és a beretkei Bari Marián jóvoltából Indiába, az ellentétek világába látogathatott el a rimaszombati Városháza Galéria érdeklődő közönsége. A kiállított fotókon békésen megférnek egymás mellett a káprázatos műemlékek, a nagy többség számára elérhetetlen mérhetetlen luxus és a legmélyebb szegénység. Látszólag békés egyetértésben.
Bizonyára sokan látták a 2008-ban bemutatott Gettómilliomos című angol filmet, amely a következő évben kilenc Oscart is begyűjtött, köztük a legjobb filmnek járó díjat. A film a Legyen Ön is milliomos! nálunk is nagy sikert aratott vetélkedő indiai változatába avat be bennünket, amelyben egy szegény Mumbay-ban élő fiú, Jamal mindenki megdöbbenésére elviszi a vetélkedő fődíját. A kérdések közbeni visszaemlékezések során feltárul a néző előtt a mai India kettőssége. Ezt a kettősséget mutatja fel a budapesti Kroutil Gyula és a beretkei Bari Marián kiállítása is.
S ha már India került terítékre, szóljunk pár szót a Föld hetedik legnagyobb és második legnépesebb városáról. A gyakran szubkontinensként emlegetett ország hosszú történelme méltán tette Indiát a sokszínű kulturális értékek országává. A hinduizmus és a buddhizmus mellett a dzsainizmus és a szikhizmus is letette kézjegyét a hatalmas földrészen, ahogy a zoroasztrizmus, az iszlám és a zsidó vallás is. Nem beszélve a brit uralomról, amely 1947-ig tartott. A felszabadulási mozgalom egyik vezéralakja az erőszakmentes küzdelem egyik legendás alakja, Mahatma Gandhi volt.
„Nacionalistának vallom magam, de az én nacionalizmusom olyan tágas, akár a világmindenség. Engem az egész Föld boldogulása foglalkoztat. Nem szeretném, ha az én Indiám más népek hamvain emelkedne fel. Ha kell időtlen időkig várok, de nem óhajtom véres eszközökkel keresni hazám szabadságát…. Nincs egyéb fegyverem, egyedül csak az erőszak-nélküliség” – mondta Gandhi, követve Jézus tanait, mielőtt maga is gyilkosság áldozatává vált volna.
Ma India a világ egyik legdinamikusabban fejlődő országa, s ha így fejlődik tovább, 2050-re akár a világ legnagyobb gazdaságává válhat. Mégis súlyos gondokkal küszködik: a túlnépesedés, a szegénység, az analfabetizmus és az alultápláltság – nos, ezek szintén a mindennapi indiai élet markáns jellemzői.
„Szeretek világot látni, megtapasztalni, hogyan élnek emberek más földrészeken. Szerencsére ma már nagyon kevés pénzből, takarékosan is lehet repülni, ezért különleges helyekre is eljutok. Az egyik ilyen hely India volt, azon belül is két város, Mumbay, a metropolisz és Goa, az üdülőfalu. Az ott készült közel 1 500 fényképből válogattunk néhányat a kiállításra, hátha ezek láttán más is kedvet kap az utazgatáshoz” – mondja magáról a kiállítás egyik elkövetője, Kroutil Gyula budapesti fotós, aki nem egyedül vágott neki az útnak, hanem egy 20 éves beretkei roma fiatalember, Bari Marián társaságában, aki nem véletlenül arra is kíváncsi volt, milyen is az a földrésznyi ország, ahonnan valaha ősei elszármaztak.
Marián az inasiskolát Tornalján fejezte be, szabadidejében elsősorban a zene kötötte le. Egy közösségi oldalon figyeltek fel rá, s ma Budapesten élvezi egy család vendégszeretetét. „Ha már roma vagyok, nagyon érdekelt, milyen is az élet Indiában – mondja Marián, akit nagyon meglepett ez a határtalan kettősség, ami az ottani életet jellemzi. Luxuspaloták és szegénynegyedek egymás közvetlen közelségében, határtalan kedvesség, barátságos fogadtatás, szinte ehetetlenül csípős ételek, méretes csótányok és sok-sok szabadon kószáló állat, tehenek, disznók, kecskék mindenütt az utcákon” – meséli Marián, aki a hideg európai télből szakadt ki a harmincfokos szubkontinensre.
A mintegy 1 500 képből 35 fotót láthatnak a most megnyílt tárlaton, amely próbálja megválaszolni a kérdést, milyen is a mai India, s talán többeknek kedvet ad ahhoz, hogy ők is útra keljenek. Az alkotók szándékosan nem adtak címet a képeknek, hiszen a nézőre bízták, mit is mond nekik egy-egy kép. Kroutil Gyulától azt is megtudtuk, hogy február közepén egy újabb egzotikus világ, Kuba meghódítására tesznek kísérletet.
A kiállítás megnyitóján maga az egyik alkotó, Bari Marián működött közre, egy-egy Máté Péter és Zámbó Jimmy-dalt megszólaltatva, s köszöntötte az alkotókat Rigó László alpolgármester is.
Az Egy szelet India címet viselő fotókiállítás február végéig tekinthető meg a Városháza Galériában, s azt követően továbbvándorol Beretkére.
