Az oktatásügyi minisztérium idei költségvetésében körülbelül 10,5 millió eurót különítettek el tankönyvekre. A 2018/2019-es tanévben az alapiskolák harmadikos tanulói már új természetismeret könyvből fognak tanulni, nemcsak a szlovák, hanem a magyar alapiskolákban is. A könyvek kiszállítása az iskolákra a napokban kezdődik.
Martina Lubyová, a tárca minisztere bízik abban, hogy az iskolákat kellő módon el tudják látni a hiányzó tankönyvekkel. Némi optimizmusra adhat okot, hogy pénzügyminiszterrel folytatott sikeres egyeztetések eredményeként az eredetileg tervezettnél 4 millióval többet költhetnek az idén tankönyvekre.
Az új természetismeret tankönyv olyan témákból indul ki, amelyek logikusan kötődnek egymáshoz, megfelelnek az állami oktatási programnak és megfigyelésre, kutatásra, saját tapasztalat szerzésére ösztönzik a tanulókat. A munkafüzetben olyan feladatokat és kérdéseket találnak a nebulók, melyek megoldásával és megválaszolásával jártasabbá válnak a természet megismerésében. Ezzel közelíthetünk, s idővel talán is fel is zárkózhatunk az európai államok megreformált természetismereti oktatásához, ha úgy tetszik, új megközelítéshez.
A természet- és környezetvédelemre fókuszálva
Masszi János, a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Alapiskola igazgatója portálunk megkeresésére elmondta, a tankönyvekkel több gond is van. Általában tükörfordításban kerülnek a magyar iskolákba járó gyermekek elé, ahol bizony nehezen értelmezhető szavak és mondatok is előfordulnak. A tankönyvek ráadásul ritkán követik a változásokat, a trendeket, ezért nem úgy kell rájuk tekinteni, mint szentírásra, hanem a pedagógusnak kell megtalálnia a lehető legjobb módszert arra, hogy a diákokkal megtanítsa azt, amit kell. Ezért sem véletlen, hogy iskolájukban rengeteget költenek segédanyagok fénymásolására.
„A természetismeret pont egy olyan tantárgy, amit a gyakorlatban lehet a legjobban tanítani. Temérdek rendezvény van – mint a Föld napja, a víz világnapja –, melyeket meg kell ragadni ahhoz, hogy a diákokhoz eljussanak a fontos ismeretek. Bokrokat. fákat is rendszeresen ültetnek tanulóink, hangsúlyt kap a természet- és környezetvédelem” – tudjuk meg az igazgatótól. Azt is elmondja, hiába tanítják a gyermekeket az iskolában arra, hogy a szemét helye a kukában van, ha otthon nem ezt látják, vagy a szülő elnézi, hogy bárhová eldobják a hulladékot.
Tankönyvek hibái és erényei
Hogy valóban nagy baj van a tankönyvekkel, annak ékes példája, hogy még alig néhány éve is olyan elavult tankönyvből tanultak a gyermekek például földrajzot, ami a rendszerváltás környékén jelent meg. Azok az ipari üzemek, gyárak, bányák pedig, amelyek fel voltak benne sorolva, a kétezres években már rég nem működtek, sőt, mi több, egészen új gyárak telepedtek le az országban, nem beszélve arról, hogy teljesen megváltozott az egyes ágazatok fontossági sorrendje is. Magyarán, szinte semmire sem volt már jó az a könyv.
Elrettentő példa arra is akad szép számmal, amikor a tankönyvet nem gyakorló pedagógus, hanem elméleti szakember írja, aki gyermeket „közelről” nemigen láthatott. Az eredmény tudományos, még a laikus felnőtt számára is nehezen vagy alig értelmezhető szövegrengeteg, ami tökéletesen alkalmas arra, hogy a tanulóval megutáltassa az adott tantárgyat.
Főleg az angol nyelvkönyveknél viszont azt láthatjuk, hogy azok bizony úgy vannak megszerkesztve, hogy a célcsoport érdeklődési körének megfelelő témákat boncolgatja. Ha egy tinédzser a fociról vagy a divatról talál benne érdekességeket, biztosra vehető, hogy azt elolvassa és így fokozatosan meg is tanulja nyelvet. Az élményszerű tanulásra és tanításra kellene törekedni.
(Forrás: TASR/Felvidék.ma)
