Hosszú évekig Robert Fico köréhez tartozott. Ma azon kevesek egyike, akik a pártban uralkodó viszonyokat bírálják. Marek Madarič az aktuality.sk hírportálnak nyíltan beszél az újságíró-gyilkosságról, amely megrengette Szlovákiát, de arról is, hogy a Smer vezetése hogyan birkózott meg, illetve nem birkózott meg a politikai válsággal.
Az emberek nagy része Ján Kuciak és menyasszonya, Martina Kušnírová meggyilkolásának esetét Ján Palach, az 1968-as események miatt magát felgyújtó prágai diák tragédiájához illetve a Gorillához hasonlítják. Mit gondol erről?
Az újságíró és menyasszonya meggyilkolására úgy kell tekintenünk, mint egy újságíró eltüntetésére, aki a jelenlegi politikai helyzetről írt és ez egy jelentős politikai válságot indított el, amely érzékelhető volt a tömegtüntetéseken is.
Amikor elolvasta Ján Kuciak utolsó, befejezetlen írását, milyen érzései voltak?
A gyilkosság utáni napokban megdöbbenést éreztem. Aztán fokozatosan tudatosítottam, hogy milyen következményei lehetnek azoknak a dolgoknak, amelyekről írt.
Mit gondolt tehát, amikor elolvasta a befejezetlen cikket?
Feltettem magamban a kérdést, vajon a kormány tagjai tudják-e, hogy itt közvetett kötődések vannak a szervezett bűnözéssel.
Úgy érzi, választ kapott ezekre a kérdésekre?
Ma azt gondolom, ha valóban az olasz hatóságok figyelmeztették a szlovák szerveket a Vadaláék körüli gyanús ügyletekre és ezt nálunk figyelmen kívül hagyták, akkor a rendszerben valahol hiba van.
Ön ezekre egyenesen rákérdezett Robert Ficónál?
Nem.
Miért nem?
Nem volt alkalmam. Egyszer találkoztunk, de más ügyeket intéztünk, és akkor nem merült fel bennem, hogy rákérdezzek.
Lucia Zitňanská volt igazságügy-miniszter az Aktuality.sk számára adott interjújában mondta, hogy Viliam Jasaň és Mária Trošková esetében magát, Robert Ficót terheli a felelősség. Mi az ön véleménye?
Az ő felelősségéről akkor beszélnék, ha tudnám, hogy ismerte azoknak az embereknek a kapcsolatait.
Megkérdezi majd erről?
Mivel benyújtotta lemondását és az említett egyének sincsenek már a kormányhivatalban, számomra ez már nem lényeges, nem foglalkozom vele.
Ön, mint kultuszminiszter már két nappal a gyilkosság után benyújtotta lemondását, amelyet azzal indokolt, hogy nagyon megviselte a tragikus eset. Most is így érez?
Igen. Az egy olyan helyzet volt, amikor a kultuszminiszternek, akinek a hatáskörébe a sajtó is tartozik, de a belügyminiszternek ugyancsak kötelessége elismerni a politikai felelősségét. Egyszerűen azért, mert ezt a helyzet megkövetelte. Ha ez akkor megtörtént volna a belügyminiszter részéről is, nem okvetlenül kellett volna a kormánynak lemondania.
Az akkori lemondásánál viszont senki mást nem szólított fel a távozásra. Most azt mondja, Robert Kaliňáknak le kellett volna mondania.
Bizonyos mértékben minden miniszternek ez egyéni döntése, vagy a felettese javasolhatja neki. De nem gondolom, hogy valamelyik kollégájának a kormányból kellett volna ezt megtenni. Azonban ahogy ma elemzem az akkori helyzetet, azt mondom, a Smer nem reagált helyesen, illetve későn reagált a kialakult helyzetre. Ha korábban lemondanak, a társadalomban kisebb lett volna a feszültség.
Csalódást okozott önnek Robert Kaliňák és Robert Fico akkori viselkedése?
Nem csalódásként éltem meg. Inkább elemeztem, hogy miért nem érzékelték helyesen az akkori helyzetet. Az első napokban a Smer áldozatnak tüntette fel magát, nem értelmezték tisztán, hogy a meggyilkolt újságíró elsősorban a kormány politikájáról írt. Eltartott egy-két napig, amíg a kormányhivatal emberei távoztak a posztjukról, ennek rögtön meg kellett volna történnie, természetesen anélkül, hogy valaki is bűnözőknek tekintette volna őket. És ezt gondolom a belügyminiszterről is.
Akkor mondja meg, Robert Fico egész egyszerűen miért nem volt ura a helyzetnek?
Nem látok bele a fejébe…
Hosszú évekig azonban résztvevője volt a Smer stratégiájának.
Több feltételezésem van. Egyik, hogy a gyilkosságot rögtön összefüggésbe hozták Robert Fico kormányával. Ezért gondolhatták, hogy amennyiben azonnal lemondanak, azzal elismerik, hogy közük van a gyilkossághoz.
A felajánlott egymillió euró, a Soros Györggyel való összeesküvés emlegetése mennyire volt Robert Fico ötlete és mennyiben a környezetének a műve?
Ezt szívesen tudnám én is.
Robert Ficót, Erik Tomášt és embereit érzi mögötte?
Soha nem vettem részt ennek a testületnek az összejövetelein. Nem tudom tehát, mennyire volt fontos neki a körülötte levő társaság, tény azonban, hogy mint politikusnak, mindenért neki kellett vállalni a felelősséget. És sokan megnehezítették az életét. A Soros Györggyel való összeesküvés feltételezése vezette aztán a Most-Híd képviselőit ahhoz, hogy az előrehozott választásokat szorgalmazzák. Én ezt azonnal elutasítottam. Úgy éreztem, ez az újságíró-gyilkosság ügyéről való figyelemelterelés taktikája lett volna.
Ön a múltban Robert Fico bizalmasai közé tartozott. Mikor tudatosította, hogy már nem tartozik abba a körbe?
Talán akkor, amikor Erik Tomáš főtanácsadóként érkezett a kormányhivatalba. Bizonyos kérdésekben a miniszterelnök egyenrangú partnere lett, így a többiek szerepe jelentéktelenné vált. De nem veszem ezt sérelemnek.
Elismerte, hogy Robert Fico nem konzultált önnel amikor Peter Pellegrinit bízta meg a kultuszminisztérium ideiglenes vezetésével. Újabban pedig Peter Pellegrini sem egyeztetett önnel, amikor Ľubica Laššákovát választotta kulturális miniszternek. Ez világosan mutatja, hogy ön mellékvágányra került.
Mivel már csak képviselő voltam és párttag, nem tarthattam igényt arra, hogy ezt velem megbeszéljék. Másrészt azonban, mint a kultuszminisztérium élén többéves tapasztalattal rendelkező egyénnel, a párt szempontjából is hasznos lett volna az egyeztetés. Igen, ez úgy is értelmezhető, hogy nem élvezem a bizalmukat.
Javasolta volna Ľubica Laššákovát kultuszminiszternek?
Nem tudom képes lennék-e alkalmas személyt javasolni erre a posztra a jelen pillanatban.
Már előzőleg jelezte, hogy marad továbbra is a Smer tagja, amely azonban lehet időleges is, vagy kiválik a pártból?
Még mindig a Smer tagja vagyok, mert ez az egyetlen jelentős baloldali párt. Magam is kíváncsi vagyok a további alakulására, miként lábal ki a jelenlegi krízisből, megfogadják-e, amit a megyei választások után javasoltam, hogy minden szinten változásokra van szükség. Ha nem fogadják meg, alakulhat itt egy másik baloldali párt, amelyet nem terhel semmiféle botrány. A választók és a magam számára is ez érdekes lehet, de most semmiféle új párt alakításába nem fogok bele.
Érdeklik még a Smer-t az ön nézetei?
Azt gondolom, hogy nem, már nem vagyok a vezetőségben, tehát abban a körben, amely az alapvető döntéseket hozza.
Amikor mint miniszter benyújtotta a lemondását, a Smer-ből önt többen árulónak bélyegezték.
Valóban? Lehet, hogy a Smer egyes emberei megkérdőjelezik a döntésemet, de az, hogy lemondtam, nem árulás. Én azelőtt másként értelmeztem és képzeltem el a politikát.
Tervezi új politikai platform megalakítását?
Ez attól függ, hogy a Smer vezetése és a kormány miként fog viszonyulni a párthoz. Ha meghallgatják a más véleményeket is, akkor a párt egysége biztosított lesz. Ha azonban a kritikus hangokat, az eltérő véleményeket árulásnak minősítik, odavezethet, hogy létrejön egy platform.
Ján Kuciak meggyilkolása óta újabb cikkekben említést tesznek a Smer embereiről, ilyenek az eperjesi Chudík úr, Rošková, Jankovská asszony. Ez nem zavarja önt?
Inkább az érdekel, miként kezeli majd ezt a kérdést az új miniszterelnök. A sajtóban napvilágot látott információk alapján nem kell mindjárt lemondani ennek vagy annak az egyénnek, másrészt a múltban szokásos módszer alapján az sem lehetséges, hogy csak kitartunk, aztán valahogy majd túléljük a problémákat. Talán egyszer ez megy, de aztán az emberek ezeket az eseteket megjegyzik.
Helyes lenne, ha Jankovská asszony lemondana posztjáról?
Nekem nincs olyan helyzetem, mint a miniszterelnöknek vagy az igazságügy-miniszternek, aki megvizsgálhatja a körülményeket és határozatot hozhat. Nem tudom megmondani, mit kellene tennie Jankovskának.
Ön azonban két nappal a gyilkosság után lemondott.
Mondom, ha komoly feltételezések merülnek fel, az igazságügy-miniszternek kellene megállapítani a bűnösséget és tájékoztatni a közvéleményt.
Mit mondanak önnek az olyan nevek, mint Výboh, Bödör, Široký, Poór? Ezeket az embereket gyakran hozzák összefüggésbe a Smer-rel.
Annyit tudok róluk, amit a sajtóban írnak.
Soha nem kérdezte meg Robert Ficót, hogy milyen befolyással vannak a Smer-re?
Engem egyikük sem befolyásolt, tehát nekem semmiféle tapasztalatom nem volt velük kapcsolatosan.
Soha nem érdekelte, hogy ezek az urak anyagilag támogatják-e az önök pártját?
Az én értesüléseim szerint, illetve amióta én a pártban működöm, a Smer-t abból a pénzből támogatták, amelyet a választások alkalmával, a szavazatok alapján kapott. A Smer a kezdetektől sikeres volt, tulajdonképpen egészen 2002-től. Hogy valakinek valakivel volt valami kötődése, kapcsolata, én azt nem tudom megítélni. Nincsenek ilyen értesüléseim.
Továbbra is a Smer tagja maradt, de úgy hírlik, hogy saját pártot alapít. Van ilyen terve?
Nincs ilyen ambícióm, sőt azt is mondhatnám, hogy az sem feltétlenül szükséges, hogy továbbra is a politikában maradjak.
Lehetőségre vár?
Nem. A Smer kritikusa vagyok, egyébként nem mondtam volna le a párt alelnöki posztjáról. Feszülten figyelem, hogy merre halad majd a párt, mennyire lesz eredményes a helyhatósági választásokon, megváltoztatja avagy sem a politikai stílusát.
A Smer vezetésében továbbra is ott van Robert Kaliňák, Peter Žiga, Ján Richter. Olyan hangok is hallhatók, hogy a vezetésre is ráférne a változás.
Valóban, és én voltam az egyik ilyen hangadó.
Ennek ellenére ők ott maradtak a vezetésben.
Igen, de ha a vezetésben látom a nem odavalókat, az még nem jelenti azt, hogy magam elmegyek onnan.
Ezek azok az egyének, akiket említettem?
Másként fogalmazok. Talán jót tenne a Smer-nek, ha a vezetésben nem lenne annyi elsősorban magánvállalkozónak minősíthető személy.
Arra céloz, amiről már egyébként is beszélnek, hogy a vállalkozói réteg eluralta a Smer-t?
A demokráciához hozzátartozik a magánvállalkozás, az ilyen tapasztalatokkal rendelkező emberek, ez nem baj. De a múltban a párt vezetésében több volt a civil, a humán érdeklődésű egyén, és ez a típus ma már nagyon kevés.
És mi legyen Robert Ficóval, maradjon a párt elnöke?
Robert Fico máig a párt legbefolyásosabb tagja, aki a legutóbbi kijelentései szerint még aktívabb kíván lenni. Hogy továbbra is a Smer elnöke marad-e, nagyban függ attól, mennyire sikerül neki ebben az új helyzetben a pártot megújítani. A helyzet attól is függ, hogy Peter Pellegrini miként működik majd miniszterelnökként, mert biztosan emelkedik majd a befolyása pártvonalon is.
Felválthatná Peter Pellegrini Robert Ficót pártelnökként is?
A pártelnök kérdése most nincs terítéken, de találgatásokba lehet bocsátkozni. Terítéken akkor lehetne, ha Robert Fico azt mondja: mérlegeljétek ezt.
Mi az ön személyes véleménye?
Jelenleg a Smer-ben nincs senki, aki kellő mértékben helyettesíthetné Robert Ficót.
Szó van önről, mint lehetséges köztársasági elnökről…
Soha eszembe nem jutott volna magamat köztársasági elnöknek jelöltetni. Csak a személyem iránti kellő érdeklődés után jutnék ilyen elhatározásra. Ha a párt elméletileg azt a határozatot hozná, hogy én lennék az alkalmas személy, akkor kezdenék elgondolkodni ezen. Persze, nem mondom, hogy egyetértenék vele. Mérlegelném, ha az általam tisztelt személyek jelölnének erre a posztra. De nem olyan fontos számomra, hogy nagyon akarnám.
Nem titok, hogy nagyon jó a viszonya a Szlovák Rádió és Televízió egykori elnökével, Václav Mikával. Terveznek közös politikai jövőt?
Tudom, hogy Václav Mika valamit tervez. De semmiféle közös politikai projektről nincs szó közöttünk. Emberi és szakmai kapcsolatok kétségkívül vannak, de politikaiak jobbára nem.
(aktuality.sk/Felvidék.ma)
