Március 7-én nyílt meg a Pozsonyi Magyar Intézetben a Mátyás király – Mecénás és katona című kiállítás, amely március 23-ig tekinthető meg az intézet új székhelyén, a Stefánia utca sarkán (Štefaníková 1). A kiállítás anyagát Merényi Zoltán és Somodi András állították össze.
A Mátyás-emlékév központi kiállításának pozsonyi megnyitója előtt a Gaudium régi zenei együttes idézte fel Mátyás király korát, a megnyitó után pedig tizenhatodik századi zenét játszottak.
Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója köszöntőjében üdvözölte többek között Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárt, Szabó Józsefet, Magyarország pozsonyi nagykövetségének első beosztott diplomatáját és Csibi Krisztinát, a Magyarság Háza igazgatóját, a kiállítás megálmodóját.
Közteret nevezhetnek el az igazságos királyról
Szabó József megnyitó beszédében kifejtette: „Nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy az emlékév tiszteletére összeállított Mátyás király – Mecénás és katona című vándorkiállítás éppen Pozsonyban kezdi meg közép-európai körútját. Kevés király él oly élénken a magyar nemzet és a velünk élő utódnemzetek, így a szlovákok emlékezetében is, mint az igazságos Mátyás, akinek most ünnepeljük királlyá választása 560. évfordulóját. A szlovák történelemkönyvekben is kiemelt helyen szereplő uralkodó kulturális és szellemi örökségével naponta találkozhatunk az egykori koronázóvárosban, Pozsonyban.”
Mátyás király erősítette meg Pozsony kiváltságait egy aranybullával, majd pallosjogot is adományozott a városnak. Pozsonyban az igazságos királlyal kapcsolatban leggyakrabban az Academia Istropolitana-t emlegetjük, amely a kor kiemelkedő intézménye volt. Az 1465-ben megnyílt egyetem, ugyan rövid időre, de jelentős oktatási központtá tette az akkori Pozsonyt, vonzó feltételeket teremtett az ismeretekre szomjazó fiatalok számára – mondta Szabó József a megnyitón. Szerinte nagy öröm, hogy civilek kezdeményezték, nevezzenek el közteret Mátyás királyunkról Pozsonyban.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár megnyitó beszédét Nagyszombati Márton bencés szerzetes, humanista költő szavaival kezdte: „mély elméddel és nem kevésbé fegyvereddel, mert ez a hon dísze, de megbecsülése amaz.”
A Közép-Európában gondolkodó uralkodó
Az államtitkár történelmi kitekintésében kiemelte: Hunyadi Mátyásról nemcsak mint magyar királyról kell szólni, hanem mint az első olyan uralkodóról, aki Közép-Európában gondolkodott. Ezt a közép-európaiságot hordozza származásában is. Ha összehasonlítjuk a mostani és az akkori kort, azt láthatjuk, hogy mindkét korban nagyon bonyolult a helyzet – véli Potápi, „hiszen, amikor 1458-ban királlyá választják, Mátyás nincs is az országban, éppen Prágában van fogságban, egy német származású Habsburg fogságában, ahonnan nagyon gyorsan a leendő cseh király fogságába kerül. A királyi korona sincs az országban, hiszen azt másfél évtizeddel ezelőtt kilopták az országból”.
Potápi Árpád János kitért arra is, hogy amikor meghalt V. László, Mátyás Podjebrád György fogságában volt, aki azzal a feltétellel engedte őt el, hogy váltságdíjat fizet és feleségül veszi Podjebrád Katalint.
A tudományok mecénása
„Megválasztása nehézségei ellenére a későbbi uralkodása összekovácsolja a közép-európai népeket, cseheket, szlovákokat, magyarokat, románokat, délszlávokat és románokat egyaránt” – emelte ki a nemzetpolitikai államtitkár.
Mátyás ugyanis felmérte, hogy az oszmán seregekkel szemben csak összefogással lehet védelmezni a hazát, ezért egységbe kovácsolta az itteni népeket és a seregeibe a környező országok nemzeteit is behívta. A gazdasági felemelkedésre is odafigyelt, miközben ő volt az első humanista, reneszánsz uralkodó, akinek az udvara a gazdagságáról volt híres és arról is, hogy mecénása volt az ide érkező tudósoknak.
Uralkodása több városhoz köthető, így Pozsonyhoz is, hiszen itt alapította meg Közép-Európa legjelentősebb, az akkori Európa legerősebb és legkiemelkedőbb iskoláját, az Academia Istrpolitana-t. Mátyás király szívesen járt Pozsonyba és ebbe a régióba vadászni is, így emléke több legendában máig él.
„Annak, hogy az idén hirdettük meg a Mátyás-emlékévet, több célja is van. Emlékezünk a történelmi dátumokra, emlékezünk arra, hogy éppen 575 esztendővel ezelőtt, február 23-án született Kolozsváron. Emlékezünk királlyá koronázásának 560. évfordulójára is. De emlékezünk történelmi tetteire, arra, hogy édesapjának és neki köszönhetően a török veszedelmet, a moszlim előrenyomulást 1526-ig meg tudtuk állítani. Bár történelmietlen a mai kort visszavetíteni a múltba – mégis azt mondhatjuk, hogy korunk szempontjából is egy kiemelkedő közép-európai uralkodó, hiszen a közép-európai népek összefogását teremtette meg” – fejtette ki Mátyás király nagyságát Potápi Árpád János.
Potápi Árpád János köszönetet mondott azoknak a művészeknek, akik a kiállítást összeállították és a Magyarság Házának, hogy az ünnepi év eseményeit irányítja, a nagykövetségnek és a Magyar Intézetnek, valamint igazgatójának, hogy a kiállítást befogadták és megszervezték.
