A délután folyamán az Európai Parlament képviselői elfogadták a tényfeltáró újságírók védelméről szóló határozatot, amely egyfajta reakció Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolására. A határozatot a 647 képviselőből 573 támogatta, 27 ellene szavazott és 47-en tartózkodtak a szavazástól.
A jelentés az Európai Parlament hattagú delegációjának szlovákiai látogatása után született. A küldöttséget a legkülönfélébb politikai tömörülések tagjai alkották, akik március 8-9-én jártak Szlovákiában. A jelentés eredeti szövegét több esetben megváltoztatták, néhány új javaslattal kiegészítették, főleg az Európai Néppárt képviselőinek észrevételei alapján, amely jelentős kritikát kapott a szocialisták és a demokraták frakcióinak képviselőitől. Közbevetettek 4 módosító javaslatot is, amelyekről a képviselők külön szavaztak.
A határozat ugyan nem kötelező érvényű, de Szlovákiával szemben kritikus
Az EP-képviselők megállapításai Szlovákiát nem tüntetik fel jó fényben. Érdekellentétek fenyegetnek a főügyészség, a belügyminisztérium és a rendőrfőnök között. Az ügyészek kiválasztása politikai síkon történik, az állami hivatalnokok korrupciós ügyei kivizsgálatlanul maradnak és hiányzik olyan független testület, amely a rendőrséggel kapcsolatos sérelmeket kivizsgálná. Veszélyben van a sajtószabadság is. A helyi sajtót a települések finanszírozzák, illetve azok tulajdonában van, a nagyobb kiadók pedig egy aránylag kisszámú embercsoport kezében összpontosulnak. Mindkét esetben politikai nyomás alatt működhetnek.
Mindezek mellett a Szlovákiáról szóló határozat említi az eurós támogatások odaítélése körüli korrupciós eseteket, a jogkörökkel való visszaéléseket, az érdekellentéteket, amelyek mind-mind veszélyeztetik a demokrácia elvét.
Kelet-Szlovákiában nem működhet az olasz maffia, mert ott semmi nincs
A határozatjavaslat ügyében, amelyről az Európai Parlament képviselői Strasbourgban csütörtökön a délutáni órákban szavaztak, nem sok jóval kecsegtet Szlovákia számára. Bár a dokumentum nem kötelező érvényű, de mégis sok, az utóbbi hónapokban felmerült problémára rámutat, amelyek Ján Kuciak és menyasszonya meggyilkolása után kerültek felszínre. Az europolitikusok a határozatban utasítanak a korrupciós ügyek kivizsgálására, amelyekkel az újságíró foglalkozott. Ugyanakkor megjegyzik, hogy ezekkel az ügyekkel a szlovák hatóságoknak már foglalkozniuk kellett volna függetlenül az europolitikusok figyelmeztetése nélkül.
„Szomorú, hogy Szlovákia ezen gyanús ügyeire éppen a fiatal újságíró meggyilkolása világított rá. Halála adta az alkalmat, hogy minderről tárgyaljunk” – mondta a Smer europolitikusa Monika Beňová.
A határozat nagyrészt azon a jelentésen alapul, amelyet az europolitikusok az újságíró és menyasszonya meggyilkolása után Szlovákiában tett látogatásuk után megfogalmaztak. Éppen ebből a jelentésből származik az a mondat, amely Robert Fico ex-kományfő szájából elhangzott, hogy Kelet-Szlovákiában nem működhet az olasz maffia, mert ott semmi nincs.
Súlyos tények az Európai Unió pénzügyi támogatásaival való visszaélések, ezekre Brüsszel különösen érzékeny. Beňová elégedetten vette tudomásul, hogy az europolitikusok felhívják a figyelmet azon újságírók védelmére, akik leleplezik, feltárják a különféle korrupciós ügyeket, bár a határozat egyes részleteivel szemben kritikus hangot ütött meg: „Az EU-politikusok arról beszélnek, hogy Szlovákiában a főügyész megválasztása politikai alapon történik, de mondják meg azt is, hogy ki más, ha nem éppen a parlament képviselőinek titkos szavazatai alapján válasszák ki” – mondta.
Nagyon mélyre süllyedtünk
A Smer az Európai Parlament szocialista frakciójába tartozik, a kritikus részleteket az Európai Néppárt fogalmazta meg. Csáky Pál, az MKP europolitikusa így fogalmazott: „Szlovákia az utóbbi hetekben nagyon mélyre süllyedt. Kollégáimmal találkozva valamennyien azt kérdezik, hogyan történhetett ez, mi történik Szlovákiában?”
„Személy szerint örülök, hogy külön bizottság foglalkozik azokkal az adócsalásokkal, amelyeket Ján Kuciak feltárt” – mondta Ivan Štefanec, a Keresztény-demokrata Mozgalom EU képviselője. Szerinte fontos lenne az is, hogy az európai intézmények díjat alapítsanak Ján Kuciak és a tavaly meggyilkolt máltai újságírónő Daphne Caruana Galizi nevével és tiszteletére.
Összeurópai gondok
„Valamennyi probléma, amely most felszínre került, egész Európát érinti” – jelentette ki Boris Zala, akinek tagságát letiltották a Smer-ben, miután kritizálta pártját. A szervezett bűnözés, a pénzmosás, a korrupció olyan problémák, amelyeket európai szinten kellene orvosolni. Kuciak is éppen arról írt, hogy miként kapcsolódik össze az olasz maffia a szlovák vállalkozói körökkel. „Olyan intézkedéseket kell létrehoznunk, amelyek képesek figyelemmel kísérni a szervezett bűnözés minden mozzanatát, hogy mindez aztán az állami intézmények ellenőrzése alá kerülhessen” – jelentette ki Zala.
Az olyan európai ellenőrzési szerveket is említette, mint az Europol, az OLAF. Beňová elárulta azt is, hogy a Kuciak-gyilkosság után felkereste őt néhány szlovákiai polgár, akik éppen arra panaszkodtak, hogy sérelmeikkel hiába fordultak a szlovákiai szervekhez vagy az OLAF-hoz, orvoslást nem kaptak.
A határozat nem tartalmaz sok konkrét intézkedést, és főleg nem kötelezettséget az európai intézmények számára. Tartalmazza azonban annak a személynek a védelmét, aki korrupciós ügyben feljelentést tesz. Hogy ez a gyakorlatban megvalósul-e, azzal az Európai Bizottságnak kellene foglalkozni.
Nincs egységes álláspont
Azonban az Európai Parlamentnek sincs egységes álláspontja arra vonatkozólag, hogy létrejöjjön-e egy európai ügyészi intézmény és milyen hatáskörei legyenek. A felhívás tehát csak egy újabb vitára okot adó nézet.
„Olyan rendelkezéseket kell foganatosítani, hogy az újságírók ne a vizsgálótiszt, az ügyészség szerepét töltsék be” – mondta Monika Smolková, a Smer europolitikusa. „Évente 1 billió euró tűnik el különféle csalások útján, ha megfelelő törvényeket hoznánk, megoldhatnánk a Nagy-Britannia EU-ból való kilépésének okán keletkezett hiányt és támogathatnánk több programot.”
Több politikustársától eltérően ő a szlovákiai településeken szervezett tüntetések mögött nem lát külföldi biztatást és támogatást, inkább azt, hogy az emberek egyre inkább bekapcsolódnak az őket érintő rendezvényekbe. „A fiatalok kezdenek érdeklődni a közügyek iránt. Hogy felemelkedtek a kényelmes fekhelyeikről és kimentek az utcára, azzal megmutatták, hogy sok ügy zavarja őket.”
(sme.sk/Tasr/Felvidék.ma)
