Bár a nyitrai pedagógiai főiskolán tanári oklevelet szereztem, a sorsom úgy alakult, hogy nem gyakoroltam ezt a hivatást – újságíró és lapszerkesztő lett belőlem. Volt azonban egy olyan időszak az életemben (az 1965-66-os tanévben), amikor a katedrán álltam: a buzitai gyakorlóévem alatt. Akkoriban ugyanis a diploma megszerzésének feltétele volt, hogy a jövendő pedagógus az utolsó évfolyamban mérje fel, mennyit érnek elméleti ismeretei a valóságban.
Így kerültem a Buzitai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolába. Ebben a magyar határ menti, Kassához közeli községben az első perctől kezdve otthon éreztem magam, ma is szeretettel emlékszem vissza az ott töltött időre. A múltkoriban ismét Buzitán jártam, hogy előadást tartsak „kicsiknek és nagyoknak” a Szent Koronáról. A település rendezett, mindenütt tisztaság van, az iskola pedig valóságos birodalommá nőtte ki magát, de a részletekről szóljon Mohňanský Csilla igazgatónő, aki 2005 óta áll az intézmény élén, s aki alsó tagozatos és testnevelés szakos pedagógus:
Országos jelenség, hogy fogy a népesség, az iskoláinkban kevés a gyermek. Hozzánk 18 településről érkeznek naponta tanulók – van iskolabuszunk, azzal szállítjuk a más falvakból utazókat. Iskolánknak van tanmedencéje, tornaterme, kisállatparkja, szabadtéri tanterme, van próbatermünk a néptáncosok részére – itt játszóházas és ringató foglalkozásokat, előadásokat, szülők iskoláját és rendhagyó tanítási órákat is tartunk – van gyümölcsösünk, kis fenyvesünk, melyet évente ritkítunk, s amelyben karácsony előtt a gyerekek kiválaszthatják a saját fenyőfájukat; van iskolakönyvtárunk, szaktantermeink – ezek most éppen felújítás előtt állnak – és vannak kinti füves és aszfaltos sportpályáink, játszótereink, akváriumaink és terráriumunk a természettudományi tanteremben, még a lépcsőházunk is történelmi és földrajzi ismeretekkel gazdagítja a gyerekeket.
Rendhagyó tanítási óra (Fotó: Buzitai Magyar Tannyelvű Alapiskola archívuma)
Iskolájukban a tanítás után is élénk tevékenység folyik…
Rengeteg szakkört működtetünk – angol és a szlovák nyelvvel foglalkozó szakkört, de vannak az újságírással, szavalással, matematikával, robotépítéssel, akvarisztikával, állatgondozással, sportjátékokkal, rajzzal, drámajátékkal, citerázással, néptánccal és a mesékkel kapcsolatos szakfoglalkozásaink is.
Hogyan működtetnek ennyiféle szakkört?
A néptánccal való foglalkozást már az óvodában elkezdik a gyerekek népi játékok formájában, majd ez az első osztályban beépül a tanmenetbe, a második osztálytól kezdve pedig szakkör formájában működik. Gyerekeink rengeteg fellépésen és versenyen vesznek részt. Rendszeresen részt veszünk a sárospataki Pünkösdi Fesztiválon, a füleki Eszterlánc Fesztiválon, hazai és nemzetközi versenyeken, és a szólistáink is sokfelé szerepelnek.
Népi játszóház (Fotó: Buzitai Magyar Tannyelvű Alapiskola archívuma)
Híres a Buzitai Citerazenekar is…
Huszonnégy citerásunk van az iskolában, közülük kerülnek ki a zenekar jövendő tagjai. Ők több korcsoportban próbálnak. Sok tehetséges szavalónk, mesemondónk és népdalénekesünk van. Havi rendszerességgel működik a Szivárvány angol-magyar játszóház, de van Édes vizű szlovák nyelv címmel szlovák-magyar, és népi játszóház is. Itt jegyzem meg, hogy a babaúszásnak is teret biztosítunk iskolánkban. Ezekre a foglalkozásokra együtt érkeznek a gyerekek a szüleikkel. A beiratkozási időszakban 6-7 alkalommal „sulikopogtatókat” tartunk, ide is a szülőkkel együtt várjuk a gyerekeket.
Az az érzésem, hogy itt mindig történik valami…
A karácsonyi és az anyák napi műsorokon, néptáncosaink és citerásaink egész éves munkáját bemutató fellépésein minden alkalommal megtelik a buzitai kultúrház. Tanévnyitóinkon és tanévzárónkon ökumenikus istentiszteleten vesznek részt tanulóink. A hitéletet hitnappal és lelki napokkal erősítjük. Rendszeresen járunk színházba, iskolánkban gyakran fogadunk báb- és meseelőadásokat. Kihasználjuk a természet és a környezet adta lehetőségeket, sítanfolyamra, természeti iskolába járunk, van tánciskola, sportdélutánok, futballakadémia, vannak rendhagyó tanítási óráink. Figyelmet fordítunk a környezet védelmére is – az elmúlt tanévben elindítottuk a szelektív hulladékgyűjtést, papírgyűjtést szervezünk, figyeljük a gólyákat és más madarakat, virágokat, fákat ültetünk, természetes anyagokkal kézműveskedünk. Tavaszi és téli vásárainkon a gyerekek saját készítésű tárgyait árusítjuk.
Tavaszi vásár az iskolában (Fotó: Buzitai Magyar Tannyelvű Alapiskola archívuma)
Mi az, amit még meg szeretnének valósítani?
Nagyon fontos számunkra, hogy pedagógusaink szakmailag jól képzettek és felkészültek legyenek, ezért megragadunk minden lehetőséget a továbbképzésekre, továbbtanulásra, egymástól tanulásra. Folytatjuk játszótereink bővítését, szaktantermeink felújítását is megpályáztuk, most várjuk az eredményt. Szeretnénk új iskolabuszt vásárolni, mert a 21 személyes járművünket kinőttük már. Sok olyan beutazó tanulónk van ugyanis, aki nem tud közvetlen járattal eljutni Buzitára. És van egy nagy örömünk: hosszú idő után ismét két első osztályt nyithatunk! Célunk, hogy iskolánkban mindenkiből kihozzuk a legjobbat, hogy a gyerekek és a kollégák mindennap örömmel jöjjenek tanulni és tanítani! Legnagyobb erősségünk, hogy jó csapat vagyunk: a pedagógusok, az iskolai alkalmazottak, a fenntartó, a szülők, és a gyerekek! Mindnyájan egyet akarunk, közös a célunk. Mindenki fontos tagja közösségünknek. Itt ragadom meg az alkalmat, hogy megköszönjem a magyar kormány sokoldalú támogatását, a rengeteg pályázati lehetőséget, hogy még színvonalasabb lehessen a munkánk. Próbálkozunk a hazai pályázatokon is, sajnos kevésbé sikeresen.
