Száznegyvennyolc évvel ezelőtt, 1870. április 30-án, a mai Lehár park területén egykor állt Nádor utcai házban született Lehár Ferenc Komáromban, akinek neve a művészetekben jártas emberek számára a világ minden táján ismert.
S bár a szülőház már nem áll, helyén szobrot állítottak a róla elnevezett parkban, ahol minden évben ezen a napon megemlékeznek a 20. századi operett jelentős alakjáról a komáromiak.
A világhírű zeneszerző, karmester szellemi hagyatékát ápoló helyi civilek által alapított Lehár Ferenc Polgári Társulás elnöke, Klemen Terézia köszöntötte a kora esti koszorúzási ünnepség résztvevőit. Emil Venkovnak, a szlovák monumentális szobrászat kiemelkedő szobrászának alkotása előtt ebből az alkalomból kiállításra kerültek Molnár Rozália üvegmozaik alkotásai, „Lehár primadonnái“ is. A kis ünnepségen közreműködött a Tompa Mihály Országos Verseny idei aranysávos díjazottja, Bangha Roland, a Selye János Gimnázium diákja, aki Illyés Gyula A zene szava című versét szavalta.
Lehár Ferenc, a Komáromban született zeneszerző élete nagy részét Ausztriában élte le, ám haláláig, 1948-ig magyar állampolgár maradt. Szülővárosát sosem feledte, bár mindössze ötévesen került el Komáromból, mivel édesapja katonazenészként tartotta el családját. Ő maga is sokáig katonazenészként, karmesterként járta az Osztrák-Magyar Monarchiát. Bécsben a századfordulón, 1902-ben telepedett le, és itt mutatták be első operettjét, a Bécsi asszonyokat is, melynek sikere lehetővé tette, hogy otthagyja a hadsereget. Összesen 31 operettet írt, a legtöbbnek Bécsben volt a premierje. Világsikert aratott operettjei a Víg özvegy, a Luxemburg grófja, a Cigányszerelem és A mosoly országa című darabja.
Klemen Terézia a megemlékezésen hangsúlyozta, Lehár a múlt század eleji operett egyik legkiválóbb képviselője volt, műveiben magas igényű kompozíciós követelményekkel lépett fel, megújítva ezzel az akkor már sablonossá merevedett bécsi operettek stílusát. „Lehár tehetségét Giacomo Puccini jellemzése támasztja alá a legjobban, aki azt nyilatkozta, amennyiben Lehár érdeklődése az opera világa felé terelődik, akkor a legnagyobb ellenfele lett volna“ ‒ idézte az olasz operaszerzőt Klemen Terézia.
Minden évben megemlékeznek a 20. századi operett jelentős alakjáról a komáromiak (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
A Lehár Ferenc Polgári Társulás nevében Klemen úgy fogalmazott, az operettet, akárcsak Lehárt, lehet szeretni, és lehet kevésbé kedvelni, de egy bizonyos: ő a miénk, kitörölhetetlenül komáromi, legyünk büszkék rá! Lehár Ferenc tisztelői ezt követően elhelyezték koszorúikat az őt karmesterként ábrázoló szobránál ‒ így a városi hivatal képviseletében Stubendek László polgármester és Keszegh Béla alpolgármester, a Komáromi Városi Művelődési Központ igazgatója, Varga Anna és a Lehár Ferenc Polgári Társulás képviselői.
