Eltérő a véleményük azonban a bruttó hazai termék növekedését, a munkanélküliség csökkenését, vagy a külföldi befektetések növekedését illetően, miszerint ezek is az eurónak volnának köszönhetőek, avagy a gazdaság természetes fejlődésének következményei lennének.
Egyes gazdasági szakemberek szerint az euró politikai és nem gazdasági projekt. Szerintük a közös fizetőeszköz bevezetése nyomást gyakorolt az akkori szlovákiai politikai vezetőkre az államadósság konszolidálása és a rendszerszintű reformok bevezetése terén. Egyben a nemzetközi együttműködés szempontjából is politikai jelentőséggel bírt.
„Aki úgy véli, hogy az euró nélkül nem lenne ilyen kedvező az államháztartás helyzete, azt vallja, hogy az euró bevezetése politikai hasznot hozott, hiszen cselekvésre kényszerítette a politikusokat” – állapította meg a J&T Bank elemzője, Stanislav Pánis, hozzátéve, hogy Szlovákia az eurónak köszönheti adósságának konszolidációját és a rendszerszintű reformok zömét. Véleménye szerint azonban ezek az intézkedések az euró bevezetése nélkül is megvalósíthatóak lettek volna.
Az XTB elemzője, Kamil Boros szerint az ország az euró bevezetésével stabil fizetőeszközt, alacsony inflációt és alacsony kamatokat nyert, és a devizaátváltási költségek alóli mentesülést.
A közép-európai régió országai teljesítményükkel felzárkóznak az uniós átlaghoz, euróval vagy nélküle, állapította meg a Next Finance pénzügyi piac elemzője, Jiří Cihlář. „Nem igaz, hogy Szlovákia bruttó hazai terméke az eurózónába való belépése miatt növekedett volna gyorsabban, mint a környező országokban. Azonban tény, hogy Szlovákiában a munkanélküliség az utóbbi években lényegesen csökkent. Ez azonban nem az eurónak tudható be, hanem annak köszönhető, hogy a szlovák gazdaság a német gazdaságra kapcsolódik” – emelte ki.
Szlovákia exportjának mintegy 21%-a Németországba irányul – mondta Katarína Muchová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. „Az euró bevezetésének egyik vitathatatlan előnye a tranzakciós költségek és a devizaárfolyamok kockázatának csökkenése. Ez Szlovákia számára nagyon fontos, mivel kis és exportorientált gazdaság vagyunk” – emelte ki Lucia Dovalová, a Postabank elemzője. Muchová pontosította, miszerint Szlovákia behozatalának 67%-a és kivitelének 85,4%-a uniós országokkal valósul meg, ráadásul nagy része az eurózóna tagjaival.
Az euró bevezetésének negatívumaként az elemzők az önálló pénzpolitika feletti ellenőrzés elvesztését nevezték meg, melynek következtében Szlovákia nem tud rugalmasan reagálni a gazdaság ingadozására, mint tette azt a szlovák korona idején. „Elvesztettük a saját fizetőeszközünk irányításának lehetőségét, az aktuális helyzetekhez való alakítását, és versenyképességünk növelésének esélyét a gyengébb fizetőeszköz formájában, mint ahogy azt Csehország esetében láthattuk” – mondta az Across Private Investments képviseletében Andrej Rajčány.
Az elemzők végezetül arra is kitértek, hogy Szlovákia a globális pénzügyi válság és a pénznem első komoly megpróbáltatása idején tért át az euróra. „Az eurózónába való belépés egybeesett a pénzügyi válsággal és Szlovákiát is érintették a Görögország megmentésére irányuló megszorítások. A felelőtlen pénzgazdálkodást folytató országok megmentésében való részvétel az egyik alapvető gyengesége az eurónak” – emlékeztetett az egykori helyzetre Cihlář.
(TASR/Felvidék.ma)
