Hónapokig tartott, míg elkészült a pontos szerződés Rimaszombat városa és a miskolci Borsodsport Invest Kft. között. Már csak a magyar szöveg jóváhagyása van hátra a miskolciak részéről, s ha ez megtörténik (minden pillanatban várják), akkor az összes rimaszombati képviselő megkapja, sőt nyilvánosságra is hozzák a város honlapján, s akár két héten belül összehívhatják a rendkívüli testületi ülést, hogy azon Rimaszombat részéről is jóváhagyják azt. 2020-ra teljesen megváltozhat a rimaszombati futballstadion és környéke. S hogy az időnként itt fellépő alkalmi cirkuszi társulatok hová költöznek majd? Az legyen az ő bajuk – mondja Miroslav Bitala, a rimaszombati MŠK ügyvezetője.
Szombaton Bitala is egész este a magyar közszolgálati televízió sportcsatornája közvetítését követve, a körmét rágva szurkolt a diósgyőri csapatnak, amely az utolsó helyen várta az utolsó fordulót, s a friss bajnok Videoton csapatával csapott össze. A vendégek viszonylag tartalékos összeállításban érkeztek, de még a hazai győzelem mellett is több pályán megfelelő eredménynek kellett születnie ahhoz, hogy a DVTK bennmaradjon. De végül is sikerült, a balmazújvárosiaknak nem sikerült legyőzniük a második ferencvárosiakat, s mivel a Haladás legyőzte a Mezőkövesd csapatát, így az utolsó Vasast a balmazújvárosiak követték a II. ligába. „Természetesen nem rossz, hogy bennmaradt a DVTK a legfelsőbb osztályban, hisz ezzel arányosan nagyobb az állami támogatás, de a velünk kötendő szerződésen ez mit sem változtat” – mondja Miroslav Bitala, aki két éve önkéntes alapon vállalta el az ügyvivői szerepkört, s bár futballistaként legutóbb diákként szerepelt focipályán, fontos számára, hogy a rimaszombati foci megmaradjon. „Ha megnézi a III. liga mezőnyét, nincs még egy olyan város, amely annyit áldozna erre a sportágra, ahogy más sportágakra is, s ezért nagy köszönet illeti a képviselő-testületet és a polgármestert is” – mondja Bitala, de hozzáteszi azt is, hogy a labdarúgó-szövetség hozzáállása viszont már hagy maga után némi kívánnivalót.
Talán nem véletlenül fogytak el ennyire a futballklubok a régióban, a szövetség támogatása ugyanis elenyésző, ők például 500 eurót kapnak évente. S ez bizony nevetséges összeg. Nem is beszélve arról, hogy évről évre egyre komolyabb feltételeknek kell megfelelniük, s lehet, hogy jövőre a jelenlegi állapotában már ez a stadion sem felelne meg a második ligás kívánalmaknak.
Lássuk a magyarországi ajánlatot!
A diósgyőriek több hasonló akadémiát működtetnek már odahaza és Erdélyben, s mivel Felvidéken Miskolchoz Rimaszombat van a legközelebb, ahol a futballnak komoly hagyományai vannak, így Gömör fővárosát keresték meg egy uniós támogatással működő futballakadémia létrehozásához, amely elsősorban az ifjúsági foci felemelését tűzte ki célul, de a felnőtt csapatot is működtetné. Jelenleg mintegy 240 fiatallal foglalkozik, akik 12 csapatban rúgják a bőrt (10 férfi és 2 női csapat áll a klub rendelkezésére), de ha létrejön az akadémia, szeretnék a játékosok számát megduplázni, s a klubok számát is legalább 15-re feltornázni.
A jelenlegi egy helyett két utánpótláscsapatot működtetni, mégpedig a II. ligában, s egyértelmű, hogy jövőre a felnőtt csapatnál is ez a minimális elvárás. S bár a fociakadémia (MFA Academy) központja Rimaszombatban lenne, az egyik fő céljuk, hogy a környékbeli falvakat is bevonják az együttműködésbe, de nem tartják kizártnak a környező városokkal (Nagykürtös, Poltár, Szepsi) való közös munkát sem. A klub keresi az együttműködést a helyi alap- és középiskolákkal is, szeretnének több sportosztályt is nyit(tat)ni, ahol nemcsak a futball szerepelne kizárólagos sportként. Nagyon fontos lenne, ha a tehetségeinknek nem kellene Podbrezován (Zólyombrézó) vagy Dunaszerdahelyen folytatni a középiskolai tanulmányaikat, hanem itthon maradhatnának, de volt már érdeklődés a Dúsa úti romatelepről is, vannak tehetséges focisták ott is, akik szeretnének megfelelő körülmények között edzeni.
Két év alatt teljesen megújulna a rimaszombati stadion
A létrehozandó új klub (MFA Academy) többségi tulajdonosa a miskolci, a DVTK csapatát is irányító Borsodsport Invest Kft. lenne 51 százalékkal, míg Rimaszombat 49 százalékkal venne részt a vállalkozásban. Rimaszombat befektetné a jelenlegi létesítményeit, melyeknek értéke a szakértői vélemény szerint mintegy 2 millió 20 ezer eurót tesz ki, s amíg a város évente 150 ezer euróval szállna be a klub működtetésébe, addig a miskolciak minimálisan 100 ezer euróval. A pontos összegekről a klubot működtető felügyelőtanács döntene kétharmados többséggel. Két év alatt teljesen megújulna a futballstadion, a jelenlegi felújítása mellett új pályák, edzőpályák és fedettpályás létesítmények épülnének mintegy 4 millió € értékben, s természetesen új szakemberek felvételére is számítanak. Ezek a rimaszombati csapatok mellett szerepet vállalhatnának akár a környékbeli falvak focijának megélénkítésében is. Bár a klub új néven fut majd, a régi struktúrák alapján fog működni, ugyanis, ha vadonatúj klubként jegyeznék be, akkor nulláról kellene indulni, s mindegyik korosztályos csapatnak az alapoktól kellene kezdeni. Így viszont minden csapat marad ott, ahol jelenleg van, s amennyiben a testület elfogadja a szerződést, már júliustól működhet új néven, új struktúrák szerint.
Nem magyar kérdés
„Nem hiszem, hogy ebből magyar kérdést kellene csinálni, mint ahogy az egyes képviselők szájából elhangzott, hanem azt kell nézni, hogy kivételes lehetőség előtt állunk” – mondja felvetésemre Bitala, aki biztos abban, hogy a képviselők döntő többsége ezt a kivételes lehetőséget látja majd a szerződésben.
Ilyen lehetősége Rimaszombatnak a rendszerváltás óta nem volt, s egy ideig valószínűleg nem lesz, s ahogy már tárgyaltak róla a miskolciakkal, ha működőképes lesz, akkor az idővel a foci mellett más sportágakra is kiterjedhetne, hisz a DVTK a foci mellett kosárlabda-, jégkorong- és női röplabdacsapatot is működtet. Rimaszombat egyik nagy gondja, hogy nincs alkalmas multifunkciós sportpályája, így sem kosárlabdát, sem futsalt nem tudnak profi szinten játszani, mint például a szomszédos Losoncon, ahol ezeket a sportágakat extraligás szinten űzik. Igaz, anyagi gondjaik nekik is vannak.
A régiós foci is komoly lehetőségek előtt áll
A már megújult egyik adminisztratív épületbe költözött a területi labdarúgó-szövetség is, amelynek a vezetése is megújult a közelmúltban, s nem kis feladat előtt áll. A régió (Rimaszombati és Nagyrőcei járás) egyetlen osztályában a 2017/18-as évadban összesen 11 csapat szerepelt, s a régió pályáinak többsége felismerhetetlen állapotban van. Egykor minden településen működött szövetkezet, amelyek támogatták a csapatokat, ma viszont a vállalkozók nem látnak a fociban fantáziát, az önkormányzatoknak pedig nincs pénzük. Még nagyobb gond, hogy játékos sincs, a fiatalok többsége a nyugati végeken (értsd Nyugat-Szlovákiát, Ausztriát stb.) dolgozik, s legjobb esetben is havonta, kéthavonta járnak haza, de sokan végleg odakint telepedtek le.
Még egy négy-öttagú cigányzenekart is szinte lehetetlen ma létrehozni, nem még focicsapatot. Az sem előny, hogy a focizni szerető romák többsége viszont nem eléggé kitartó, s mivel a foci csak hobbi, s nem lehet belőle megélni, viszonylag gyorsan megunják. Bitala reméli, hogy a fociakadémia működésébe sikerül a környékbeli nagyobb klubokat és iskolákat is bevonni. Feledet, Ajnácskőt, Bátkát és Rimaszécset is említi, s ahogy mondja, ők pénzzel és edzőkkel tudnak majd segíteni, s biztos abban, hogy sikerül tehetséges játékosokat is felfedezni ezeken a településeken és iskolákban. Ez azzal is járna, hogy a felnőtt klub is sokkal több hazai játékost tudna majd foglalkoztatni, bár most is van például olyan brazil játékosuk, aki szinte ingyen focizik, kizárólag ellátást és szállást kap tőlük.
„Rimaszombat nagyon fontos lehetőség előtt áll, amellyel elsősorban a most felnövekvő generációkat szeretné megszólítani, kizárólag rajtunk múlik, hogy tudunk-e élni vele” – mondja befejezésül Miroslav Bitala, a rimaszombati, ma még MŠK ügyvezetője.
