Amennyiben a telkünkön, gondozatlan földterületünkön szabadon hagyjuk nőni az allergiát okozó parlagfüvet és a fekete ürmöt, fizikai személyként 3 ezer, jogi személyként pedig 9 ezer eurót meghaladó büntetésre számíthatunk, tudható meg Janka Lafférsová, a besztercebányai székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal orvosi mikrobiológiai osztálya dolgozójának tájékoztatójából, mely hivatal hatáskörébe tartozik a levegő pollenkoncentrációjának megfigyelése is.
A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) kétszikű, 20-140 cm magas, terebélyes, ágas egyéves gyom. A kifejlett növény zárt és magas növénykultúrában, kukorica- vagy napraforgótáblákban a 150 cm magasságot is elérheti. Virágpora súlyos allergiát okoz. Az enyhén savanyú, homokos vályogtalajt kedveli, de más területen is megél. Leggyakrabban utak és vasúti sínek mentén, parlagon hagyott területeken, nem megfelelően gyomtalanított és bolygatott földeken fordul elő. Irtható kézi gyomlálással, kapálással, kaszálással, vagy vegyszeres gyomirtással.
A fekete üröm pollenje az egyik legerősebb allergén. Gyógynövényként teája kiváló étvágyjavító, epeműködést serkentő, görcsoldó, idegerősítő hatású. Kedvező tulajdonságai mellett azonban virágpora az arra érzékenyekből allergiás reakciót válthat ki. A növény nagyon sok, erősen allergizáló pollent enged szélnek augusztus elejétől késő októberig. A parlagfű mellett ez a gyomnövény okozza a legtöbb allergiás megbetegedést.
„A parlagfű-allergia allergén immunterápiával gyógyítható. (Az allergén immunterápia során a beteg azt az allergént szedi szigorúan ellenőrzött adagolásban, a kezelőorvos által előírt módon, amire allergiás. Az allergén immunterápia nemcsak a tüneteket kezeli, hanem az immunrendszer működését hangolja át, ennek eredménye, hogy az átlagosan három éven át tartó kezelés végére a beteg panaszok nélkül el tudja viselni azt az anyagot, mely korábban a tüneteit okozta. – A szerk. megjegyzése.) Amennyiben azonban a kezelés eredménytelennek bizonyul, akkor már csak a tüneteket lehet kezelni, ami egész életen át tartó gyógyszerszedéssel jár. Ezért tudatosítanunk kell, hogy amennyiben a telkünkön, földterületünkön kaszálatlanul hagyjuk a parlagfüvet, mások egészségét is veszélyeztetjük és nem csak a közvetlen környezetünkben” – hangsúlyozta Lefférsová.
A parlagfűnek sokkal magasabb a pollenképzése, mint az ürömé. „Egyetlen növény néhány milliárd pollenszemcsét termel, miközben a tünetek kialakulásához elegendő már húsz pollenszemcse is egy köbméternyi levegőben” – érzékeltette a helyzet komolyságát Lafférsová, szemléltetve ezzel, miért nő a parlagfűre allergiások száma évről évre.
Az említett növények egyébként invazívak, melyeknek a törvény szerint azok a fajok minősülnek, melyek nem honosak, s amelyeknek ellenőrizetlen terjedése veszélyezteti az eredeti növényzet biológiai változatosságát. Jelenleg ezek listáján hét növényfajta és négy fafajta szerepel, az említett parlagfű mellett a selyemkóró, a japán keserűfű, a kaukázusi medvetalp, a bíbor nebáncsvirág, a kanadai aranyvessző, magas aranyvessző, a mirigyes bálványfa, a gyalogakác, a közönséges ördögcérna és a kőrislevelű juhar.
(TASR/Felvidék.ma)
