A pedagógusszövetség nyári egyetemei keretében valósultak meg a néphagyomány, valamint a népi játékok és néptánc óvodai és iskolai nevelő-oktató munkába való beépítésére ösztönző pedagógus-továbbképzési programok.
A Hagyományok Háza Útravaló – a néphagyomány hiteles módszertana az óvodában, valamint a Játék és tánc az iskolában képzéseit a Comenius Pedagógiai Intézet akkreditáltatta, s az SZMPSZ XXVII. Jókai Mór Nyári Egyeteme keretében valósították meg. Komáromban a Népi játékok és néptánc az óvodában és iskolában befejező része valósul meg, Rimaszombatban pedig A néphagyomány beépítése az óvodai és iskolai nevelő-oktató munkába címen zajlik a 15 kreditpontos képzés első része július 9-e és 12-e között.
„A néphagyománnyal kapcsolatos munkára nagy igény van. A képzéseinkre túljelentkezés van, célcsoportnak nem számító résztvevőink is vannak, akik nem kapnak érte kreditet. Ebből is látszik, hogy a pedagógusok nemcsak a kreditpontok miatt érkeztek, hanem azért, mert érdekli őket a téma” – mondta a Felvidék.ma-nak Illés Gábor, a Hagyományok Háza Hálózat szlovákiai kulturális szervezője.
Illés Gábor hozzátette, az a tervük, hogy a képzéseket minél többször megvalósítsák Dél-Szlovákiában. „A Hagyományok Háza Hálózat felvette a kapcsolatot a Nyitrai Konstanin Egyetemmel, s szeretnénk elérni, hogy már az egyetemre járó leendő pedagógusok végezzék el a képzést” – árulta el. Az Útravaló során mentorprogram is megvalósul, ahol már felvidéki jövendő előadók mutatkozhatnak be, akik szintén a saját tapasztalataikra tudnak majd építeni.
Babinecz Sándor, a budapesti Hagyományok Háza Útravaló és Játék és tánc programjainak a szakmai felelőse érdeklődésünkre kifejtette, hogy Magyarországon is felnőttképzés keretében kínálják fel a továbbképzést, melyben gyakorlati ismereteket sajátíthatnak el a pedagógusok.
Kifejtette, a képzés célja, hogy a résztvevők bővebb néprajzi tájékozottságra tegyenek szert az újabb szakirodalom és más források feldolgozása révén, s a hagyománykövetés pedagógiai-módszertani kultúrája gazdagodjék jó gyakorlatok bemutatásával, saját élményű feldolgozásával. Meg kívánják ismertetni az óvodai és az alapiskolai alsó tagozatos hagyományápolással összefüggő életkor- és képességalapú differenciálás lehetőségeit, valamint a néphagyomány nevelő-oktató munkába való beillesztésének tervezési módszereit. További céljuk, hogy a résztvevők általános tájékozottságra tegyenek szert a néprajz alapjaiból, a tájegységek, népcsoportok, jeles napok és ünnepi szokások témaköréből, illetve táncfolklorisztikai alapismeretekből.
„Szeretnénk már az óvodai nevelésbe bevinni a folklór különböző műfajait. Programunkban a néptánc, népzene, népi játék és népi kézművesség szerepel. Olyan előadókat sikerült felkérnünk az Útravaló, illetve a Játék és tánc oktatására, akik önmaguk is gyakorló pedagógusok” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Babinecz Sándor.
Komáromban Ölveczky Árpád és Mónika vezetik a táncos foglalkozásokat, Mészáros Magdolna pedig a szlovákiai magyar tájegységek népi játékaival ismerteti meg a pedagógusokat. A néprajzelmélettel foglalkozó előadásokat Méry Margit tartja, a jeles napokat pedig Szanyi Mária mutatja be.
Rimaszombatban Gundyné Szerényi Andrea gyakorlati foglalkozásokat vezet a népi játékok, tánc és zene alkalmazásáról, melyhez Gundy Kristóf biztosítja a zenei kíséretet. Raffai Judit a szövegfolklór alkalmazásáról tart előadást, az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának egyetemi docense több könyv szerzője is. Konkoly Annamária gyermeknéptánccsoportot vezet, Ádám Csilla játszóházakat szervez, ők mentoráltak, s szintén megosztják tapasztalataikat. Dobi Pál óvodapedagógus a kézművesség módszertanának az előadója.
Dobi Pál sokéves tapasztalattal a háta mögött dolgozta ki azokat a kézművestechnikákat, amelyeket óvodás korosztályban lehet adaptálni, felölelve az egész kézműves palettát a nemezeléstől, szövés-fonástól az agyagozáson keresztül a barkácsolásig. „Ezen belül kimódoltuk azt is, hogy hogyan tudjuk mindezt kronológiai sorrendbe tenni az éves tantervben, s még azt is, hogy ez hogyan kapcsolódjon jeles napjainkhoz és a hagyományőrzéshez, valamint az énektanuláshoz, mesemondáshoz” – nyilatkozta Dobi Pál. Megtudtuk, hogy a résztvevőkkel népi játékokat is készítettek.
„Boldogan viszik haza ezeket az eszközöket, ami azért is jó, mert a fejükben rögzült tudás mellett a kezükben ott van egy tárgy, s eszükbe jut a módszer is. Így konkrét élménnyel térnek majd vissza az óvodába vagy az iskolába, s remélhetőleg minél nagyobb kedvvel kezdik majd az itt tanultakat alkalmazni a gyakorlatban” – fejtette ki a Felvidék.ma-nak Dobi Pál.
Az első közösségi tér, ahol a hagyománynak meg kellene jelennie, az a család. Mint látjuk, már több generáció úgy nevelkedett fel, hogy a népművészet nem képez értéket az életében. Az előadók és a szakemberek azt vallják, hogy még nem vagyunk a huszonnegyedik órában, s a hagyományőrzést a gyerekeken keresztül vissza lehet tanítani a családoknak.
„Azt tapasztaljuk, hogy a hagyományokat a családok nagy örömmel veszik át, mert az érték nélküli élet már nekik sem megfelelő, s keresik a közösségeket. Mi visszatanítjuk a családnak az óvodán keresztül, hogy milyen szép napjaink vannak, milyen hozzáállás kell a hagyományhoz, s ezzel az útravalóval engedjük őket az iskolába” – mondta Dobi Pál.
Babinecz Sándor hozzátette: „Az a legfontosabb, hogy a pedagógusok rájöjjenek arra, hogy a hagyományőrzés, hagyományápolás, hagyományátadás olyan folyamat, melynek ők szerves részei, s csak ők tudják elültetni a gyerekekben ezeket a palántákat, hogy a hagyomány szerves részévé váljon az életüknek.”
