Illusztráció (Fotó: Radnóti Alapiskola facebook oldala)

Albert Sándor Korai leltár címmel megjelent cikkének a végén van egy igen tanulságos kijelentés, miszerint annak idején sem volt a tantervben a magyarság történetének tanítása, mégis tanítottak ilyesmit néhány iskolában.

Az ilyen iskolák között emlegetik a korabeli komáromi gimnáziumot is, pedig akkor, amikor ezt a tantervellenes tanítást Gáspár Tibor tanár „elvtárs” velünk elkövette, még a nevében sem szerepelt a gimnázium szó, de követelmény és színvonal az azért volt tantervtől, igazgatótól és minden hivatalos körülménytől függetlenül. Azonban olyanra, hogy történelem tankönyv nem is emlékszem, sőt matematika tankönyvre sem, pedig biztosan léteznie kellett valami ilyesminek, csak a korabeli „gimnáziumi” tanáraink inkább a fejükben hordozták azt, amit tanítani akartak és nem az ilyen-olyan jól helyezkedő „szakemberek” koholmányaira építettek.

Valamelyik nap Oláh Imre volt osztályfőnökünk sírjánál éppen erről beszélgettünk volt osztálytársaimmal, hogy biztosan kell egy jó iskolához épület, szaktantermek, meg néhány felszerelési tárgy, nevezzük segédeszköznek az ilyeneket, meg egy szervezeti felépítés is, de azért a színvonalat a tanárok teremtik meg, amikor becsukják maguk mögött a tanterem ajtaját és eltöltenek ott 45 termékeny percet a tanulóik társaságában.

Persze, a színvonalteremtéshez ember is kell abba a bizonyos alsóneműbe, és erről szeretnek mostanában sokan megfeledkezni, mert a korabeli komáromi általános 12 éves középiskola, nem Komárom városától, nem a külsőre is elfogadható épülettől, segédeszközeitől, felszereltségétől és nem a komáromi pártvezérektől, és nem az igazgatójától volt jó gimnázium. A jó gimnázium okozóit fel tudnám sorolni, de nem szívesen teszek ilyet mostanában, mert romló látó és hallószerveim mellett az emlékezetem is vészesen követeli a leépülési verseny aranyérmét és ebbéli megbízhatatlanságom miatt a névsort most mellőzném, csak a két emlegetett tantárgy tanáraiból említeném Gáspár Tibort és Szénássy Zoltánt a humán területről és Oláh Imrét és Czókoly Bélát a reáltudományok területéről.

Csak halkan kérdezem: Melyik egyetemen, vagy főiskolán sulykolják a személyi felelősséget az első helyen a pedagógushallgatók tudatába és milyen módon alakít ezen a személyi feltételen a felsőoktatási intézmény tanári kara?