Illusztráció (Fotó: tasr)

Nyári szabadságomról hazatérve átlapoztam a közben felgyülemlett napilapok oktatásüggyel kapcsolatos írásait. A leltár természetesen nem teljes, hiszen a szünidőből még legalább három hét van hátra, de amit olvastam, az túlzott optimizmusra nem ad okot.

Mindjárt az elején olvasom, hogy Doborgazon és Szentmihályfán szeptemberben már nem nyitnak első osztályt. A tornaljai gimnázium megszűnik és a zselízi gimnázium szeptembertől vegyes tanítási nyelvű iskolává válik.

Sajnos évente csökken a magyar iskolák száma, mégsem teszünk semmit. Fogjuk már fel végre, hogy a jelenlegi iskolahálózatunkat át kell alakítani! Életképes helyi és kistérségi iskolákra van szükségünk. Többször hallottam már, hogy van kidolgozott megoldási javaslat az illetékesek fiókjában. Ha valóban van, akkor ideje lenne végre elővenni és megvalósítani – amíg nem késő.

A vegyes tanítási nyelvű iskolákkal kapcsolatban pedig vannak tapasztalataink. Az összevonás után a következő lépés általában az, hogy szlovák vagy szlovák érzelmű vezető kerül az iskola élére, majd néhány tantárgyat elkezdenek szlovák nyelven oktatni…

Azt is olvasom, hogy a szlovák iskolákban a magyar nyelvet is lehet majd tanítani. Ha a múltban volt is lelkiismeret-furdalása annak a magyar szülőnek, aki szlovák iskolába íratta gyerekét, valószínűleg ezután már nem lesz, hiszen a gyermeke a szlovák iskolában is tanulhatja a magyar nyelvet. Attól félek, hogy ez a pokolba vezető út és a magyar iskolák tanulói létszámának további csökkenéséhez vezethet.

„Még hiányzik a koalíciós egyezség az iskolabuszok támogatásához”. „Iskolabusz vagy helyi járat” – olvasom a napilap vastagbetűs címeit és azt is, hogy a buszprojekt a vegyespárt prioritásai közé tartozik. Akkor mi a probléma? Külföldön már évtizedek óta működtetnek iskolabuszokat, tehát nem kell kitalálni. Arról nem is beszélve, hogy Szlovákiában is több önkormányzat sikeresen alkalmazza a diákok szállításának ezt a módját és tudtommal a kormány is tesztelte ezt a lehetőséget Doborgaz – Vajka – Oroszvár vonalon. Az illetékeseknek végre igent kellene mondaniuk, mert ez lehetne az egyik feltétele a kistérségi iskolák létrehozásának és sikeres működtetésének. Vagy éppen ez baj?

Azt is olvasom, hogy a pedagógiai intézet megfeledkezett a magyar iskolák tanterveinek módosításáról, ezért szeptembertől sem lesz több történelemóra. A szlovák iskolákról bezzeg nem feledkeztek meg. Ott lesz, sőt már tavaly is volt plusz egy történelemóra.

Az állami intézmények „feledékenységével” nem tudunk mit kezdeni, de azzal igen, hogy a meglévő órákon mit tanítunk. A komáromi gimnáziumban és a kassai ipariskolában (feltételezem, hogy másutt is) a kommunizmus legvadabb időszakában, az ötvenes és hatvanas években is tanították a magyarság történetét, pedig nem szerepelt a tantervekben.