Peter Pellegrini kormányfő kijelentette, nem szabad megengedni, hogy a szlovák gyerekek ne tanulhassanak az anyanyelvükön. Ezt a nyilatkozatot a nagyszarvai szülők előtt tette, akik a Dunaszerdahelyi járásban lévő községben szlovák alapiskola létrehozásáért kardoskodnak.
Mint mondta, azért ment Nagyszarvára, mert személyesen akart meggyőződni a helyzetről, a nagyszarvai önkormányzat ugyanis elutasította a szülők kérését. Pellegrini meglátása szerint: „az önkormányzatok az összevont osztályokkal működő kisiskolák megtartását helyezik előtérbe, a polgármesterek nem akarják megszüntetni ezeket, mert akkor legközelebb nem választanák meg őket. Eközben mindegy nekik, hogy milyen az oktatás színvonala.“
Ezzel szemben, mint nehezményezte, a nagyszarvai, csallóköztárnoki, bacsfai, sárosfai, keszölcési és felbári gyerekeknek nincs lehetőségük szlovák alapiskolában tanulni. A Dunaszerdahelyi járásban kialakult helyzettel a szülőknek maguknak kell megbirkózniuk. A polgármesterek régóta nem oldják meg ezt a gondot, bár a probléma nem új keletű, 2014 óta tart. Az alacsony gyermeklétszámmal érvelnek, azzal, hogy kevés gyereket akarnak szlovák alapiskolába íratni.
Nagyszarva (Fotó: Méry János/Felvidék.ma)
A szülők állítása szerint viszont az általuk végzett rögtönzött felmérés alapján a szlovák alapiskola első évfolyamába több gyermek járna, mint a magyar tannyelvűbe. A szülők azt javasolták, hozzanak létre új iskolakörzetet az érintett községek részére, aminek következtében meglesz a létszám. Ilyen iskolakörzeteket létesítettek a magyar alapiskolák számára, s ehhez igazították a buszjáratokat is. Nagyszarván a helyi önkormányzat május 29-én heves vita után úgy döntött, hogy nem akar szlovák iskolát. A probléma megoldását ráhagyták a következő testületre, mely a novemberi választások után jön létre, amit a szlovák szülők alibizmusnak minősítenek, s azt róják fel az önkormányzat zömmel magyar tagjainak, hogy nem akarnak a kérdéssel foglalkozni, holott az iskola létesítésére vonatkozó kérvényt, ahhoz, hogy az a 2019/2020-as tanévben működhessen, mielőbb be kéne nyújtani.
A kormányfő a törvény megváltoztatásában látja a megoldást. „A vegyes nemzetiségi összetételű területeken egy adott időpontig meg kell egyezniük a községeknek, hogy melyik településen biztosítják a kisebbség nyelvén és melyik településen az államnyelven, azaz szlovák nyelven történő oktatást. Amennyiben nem sikerül megegyezniük, az állam ragadja magához a kezdeményezést, megszabva, hogyan is működjön mindez az adott területen,“ magyarázta Pellegrini. Az új törvényi szabályozás a következő tanévre vonatkozna.
(TASR/Felvidék.ma)
