Eldőlt, a jövő év elején esedékes szlovákiai államfőválasztás jelöltjei között lesz Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke, valamint Bugár Béla, a Most-Híd vegyespárt vezetője is. Mit jelent számunkra ez a „kínálat”?
Bugár Béla azt mondja, azért jó jelölt, mert tapasztalt… Hoppá, de egyáltalán miért fontos, hogy Bugár mit mond? Mondta már, hogy élete végéig az MKP harcosa marad, majd pár év múlva megbontotta a szlovákiai magyar politikai egységet. A legutóbbi parlamenti választások előtt azzal bolondította a népet, hogy céljuk a Smer-kormány leváltása, ezzel szemben pár hónap múlva már együtt kormányoztak – a Szlovák Nemzeti Párt társaságában. Nemrég kijelentette, előrehozott választásokat akarnak, viszont pár nappal később Fico és Danko mellett állva közölte: „folytatjuk, amit két éve elkezdtünk”. Figyeljünk az ígéretekkel való szembehelyezkedések idejének folyamatára: pár év, pár hónap, pár nap…! Vajon a valóságtól elrugaszkodott dolog a jelenre vonatkozóan a következő „diagnózist” felállítani: folyamatos hazudozás?
Bugár Béla gyakran sajnálkozik azon, hogy állandóan „árulózással” szembesülnek. Pedig ma már nem Kövér Lászlótól hallhatja ezt, s nem is MKP-s körökből, hanem a félrevezetett szlovák jobboldali politikusoktól is. Igor Matovič, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek vezetője a szombati MKP-kongresszuson nyíltan vallott Bugárral kapcsolatos tapasztalatáról, miszerint nem a szlovákiai magyarok sorsa érdekli, hanem a saját pénztárcája.
Menyhárt Józsefet egy olyan párt jelölte az államfői tisztségre, amely elmondhatja magáról, hogy a pártnak van elnöke, és az elnöknek pártja. Csáky Pál (ő akkor volt MKP-elnök, amikor Bugár megtörte a magyar egységet) ugyancsak a szombati kongresszuson rámutatott, hogy „az MKP a közösségből nőtt ki, s addig van igazi létjogosultsága, míg a közösséget fogja szolgálni”.
Menyhárt József 2016 nyara óta vezeti a Magyar Közösség Pártját. Tette a dolgát otthon, a Csallóközben, Gömörben, vagy a „keleti végeken”, legyen szó régióink gazdasági fellendítéséről, a magyar gyermekek magyar óvodába való kerüléséről, vagy a nemzet megmaradásának kérdéseiről. Bátran szólhat, szavait nem játszotta el, így azoknak nemcsak hitelük, hanem erejük is van.
1552-ben az egri hősök hittel, bátorsággal győztek a török túlerő ellen. Képletesen – csaknem ötszáz évvel később – a felvidéki magyarok is feleleveníthetik az Egri csillagokat. Kinek milyen szerep juthat itt? Ki legyen Dobó István, ki Bornemissza Gergely és kik a további egri hősök? Milyen szerep juthat nekünk, és közülünk Menyhárt Józsefnek? Nem ezek a lényeges kérdések, hanem az, hogy egy azok közül, akik tudatosítják: meg kell védeni a várat! Még akkor is, ha azt Hegedűs árulása csaknem a török kezére juttatta…
