Továbbra is Európa és a transzatlanti kapcsolatok, a térségi és szomszédságpolitika, valamint a határon túli magyar közösségekkel kapcsolatos politika, a nemzetpolitika a magyar külpolitika három prioritása – jelentette ki Martonyi János volt külügyminiszter hétfőn.
Budapesten, a Külügyi és Külgazdasági Intézet, valamint a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány szervezésében tartott rendezvényen mutatták be Csóti György Magyarok Európában című könyvét.
A külügyi tárca egykori vezetője itt tartott előadásában azt hangsúlyozta, hogy továbbra is fontos kérdés marad, miként lehet a szomszédos országokkal folytatott együttműködés zökkenőmentes kialakítását összhangba hozni a sikeres nemzetpolitikával, a határon túli magyar közösségek helyzetének javításával.
Fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma
Martonyi János szerint a nemzetpolitika Magyarországon Antall Józseffel indult, az egykori magyar miniszterelnöknek abból a tételéből, miszerint ő közjogilag tízmillió magyar miniszterelnöke ugyan, de lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni!
Martonyi János a kötetet méltatva megjegyezte, hogy a benne közreadott írások rendkívül széles skálán mozognak, számtalan témát ölelnek fel – az Antall-kormány megalakulásától az MDF hőskorán át egészen a jugoszláv polgárháborúig.
A Csóti György könyvéhez előszót író Duray Miklós arra hívta fel a figyelmet, hogy ő Antall Józsefet személyesen már jóval a rendszerváltozás előtti időkből ismerte.
A rendszerváltoztatók politikáját olykor naivitás, véletlenszerűség is jellemezte, de tagadhatatlan, hogy jóhiszeműséggel volt teli. Antall József Martonyi János által említett híres kijelentése például a felvidéki magyar politikában nagy feszültséget váltott ki, amit akkor nehezen tudtak kezelni.
Ez is mutatja, hogy a nemzetpolitika esetében
az érzelmek mellett nagy körültekintésre és átgondoltságra is szükség van,
ugyanis nemcsak a nemzetpolitikában, de általában a politikában is az improvizálás rendkívül veszélyes – hangsúlyozta Duray Miklós.
Csóti Györgytől ezt követően azt kérdezte, mi a személyes véleménye a Magyarország és szomszédai között kötött alapszerződésekről?
Csóti György elmondta, hogy mint a külügyi bizottság elnök-helyettese is, ezek közül volt, amelyeket elhamarkodottnak tartott. Ugyanakkor kétségtelen, hogy megkötésükben szerepet játszott nemcsak az aktuálpolitikai nyomás, hanem a későbbi magyar kormányok szervilizmusa is.
Fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma
Németh Zsolt a könyvéért Csóti Györgynek köszönetét fejezte ki. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szerint ma már evidenciának tekinthető, hogy a magyar rendszerváltozás nagy ajándéka volt, hogy Antall József mintegy elvitte a vállán az országot.
Magyarország életét ennek köszönhetően nem keserítette meg a politikai stabilitás hiánya, amely az összes többi közép-európai ország életét viszont jellemezte.
Több hasonló műre lenne szükség
– jelentette ki Németh Zsolt –, mert ha mi nem tesszük meg, akkor mások írják majd meg a mi saját történetünket és lehet, hogy abban nem lesz sok köszönet!
Németh Zsolt arra is kitért, hogy Csóti Györgynek nagy szerepe volt abban, hogy 1998-ra a Fidesz és az MDF közeledett egymáshoz és kialakult egy együttműködés, amelyet azóta Polgári Szövetségnek nevezünk.
Csóti György 1990 és 1998 között a Magyar Demokrata Fórum, majd 2011-től 2014-ig a Fidesz jelöltjeként országgyűlési képviselő volt.
Csóti György elmondta, hogy e kötetnek legfeljebb a 15%-a számít újnak, hisz a benne szereplő legtöbb írása már korábban megjelent és most legfeljebb stilizálta őket, de most szükségét érzi annak, hogy írjon egy teljesen új könyvet, amelyben a rendszerváltoztatás idejének olyan részleteit is közkinccsé teszi, amelyeket korábban nem érzett ildomosnak vagy taktikusnak, viszont nagy mértékben hozzájárulnának ahhoz, hogy sok mindent tisztábban lássunk, mint korábban – zárta mondanivalóját a kötet szerzője.
