Szép ünnepség keretében – telt ház előtt – mutatták be Komáromban, a Csemadok székházában a Széchenyi István Polgári Társulás szervezésében az „ÉRTÉKEINK – Százéves a szlovákiai magyar közösség – Hetvenéves a Csemadok” című reprezentatív könyvet, abból az alkalomból, hogy 2018 végén lesz száz éve, hogy a felvidéki magyar közösséget erőszakkal leszakították a Kárpát-medencei egységes magyar nemzettestről.
Az ünnepi könyvbemutatót Tarics Péter, a Széchenyi István Polgári Társulás alapító elnöke, a könyv szerkesztője és társszerzője nyitotta meg, aki mindenekelőtt a kötet létrejöttének jelentőségét és mai üzenetét, valamint a könyv megálmodójának és összeállítójának, Csáky Pálnak a munkásságát méltatta.
Elmondta: a felvidéki magyar történelem egy szeletéről van szó a kötetben, amit senki más nem tud hitelesen megírni és feldolgozni, csak mi magunk, a felvidéki magyarok, akik megéltük, átéltük ezt az időszakot, s akik alakítói, formálói voltunk a felvidéki magyar közművelődésnek és ezen belül a Csemadok életének.
Tarics 32 éve a Csemadok tagja, de nemcsak ilyen minőségében szólt a jelenlévőkhöz, hanem mint a hivatásos felvidéki magyar színjátszás kutatója is, aki a könyvben megírta a hivatásos színházak hiteles történetét. A könyvbemutatón is hangsúlyozta a Magyar Területi Színház, és annak jogutódai, a Komáromi Jókai Színház és a kassai Thália Színház korrekt története feldolgozásának jelentőségét, illetve azt, hogy hiteles történetük ismerete létfontosságú a felvidéki magyarok számára.
„Meg kell becsülnünk magyar kulturális gyökereinket és értékeinket, mert nemcsak 1989 óta van Csemadok, hanem 1949 óta, és nemcsak 1989 óta van hivatásos magyar színház a Felvidéken, hanem 1952 óta”
– jelentette ki Tarics, aki külön hangsúllyal beszélt a Csemadok 1968. március 15-ei állásfoglalásáról, illetve a Szabó Rezső által kidolgozott 144/1968-as nemzetiségi alkotmánytörvény fontosságáról, mai időszerűségéről.
Az est házigazdája megemlékezett a legendás komáromi Csemadok-elnökről (és országos Csemadok-alelnökről) dr. Bajnok Istvánról, illetve méltatta Keszegh István egykori komáromi Csemadok-elnök munkásságát, akinek vezetése alatt (dr. Keszegh Margit jogász segítségével) lett a Kossuth téri épület a Csemadok tulajdona, s az mindmáig.
Csáky Pál, a könyv összeállítója és ötletgazdája, aki számos interjút készített a kötetbe, elsősorban a könyv szerzőinek közös munkáját, elemzését, visszatekintésének jelentőségét emelte ki, hozzátéve, hogy a kötet főhajtás kíván lenni ama ezrek vállalása, energia- és időáldozata előtt, akik a szó legszorosabb értelmében a saját vállukon vitték a (cseh)szlovákiai magyar közösség ügyét.
Hangsúlyozta: A könyv nem azt a célt szolgálja, hogy felvonultassunk benne mindenkit, aki fontosabb szerepet vállalt az elmúlt 70 évben közösségünk érdekében. Ez lehetetlen volna, hiszen – hála Istennek – ezrek nevét kellene felsorolnunk.
„Ezzel a kötettel inkább a folyamat belső rejtelmeire, törvényszerűségeire, illetve a közösségi önszerveződés szükségességére szeretnénk felhívni a figyelmet” – mondta Csáky.
Ebben a kötetben – emelte ki – Csemadok által kínált lehetőségkör vonatkozásában a felvidéki magyar megmaradási energiákat és a népi találékonyságot szeretnénk elsősorban bemutatni. Csáky Pál méltatta többek között Fábry Zoltán, Dobos László, Szabó Rezső szerepét a Csemadok életében, akiknek írásai, beszédei, interjúi a kötetben is szerepelnek.
Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke a Csemadok rövid történetét elevenítette fel, és annak a véleményének adott hangot, hogy a Csemadok ma igenis létezik és működik.
„Meghatározó jelentősége van annak, hogy milyenek a Csemadok területi választmányi, illetve helyi szervezeteinek vezetői, vezetőségei, hiszen ettől függ az, hogy milyen hatékony a Csemadok tevékenysége az egyes településeken” – mondta a Csemadok országos elnöke.
Hozzátette: a Csemadokban az elmúlt hetven esztendőben több száz ember végzett eredményes és áldozatkész munkát, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül, hogy menjen a szekér, hogy működjön a szervezet, hogy legyen magyar kultúra, legyenek magyar rendezvények a Felvidék legkisebb – magyarok által lakott – településén is.
Dunajszky Géza, a könyv társszerzője, aki szintén tisztviselője, osztályvezetője volt a Csemadoknak hosszú évtizedekig, érdekes Csemadok-sztorikkal szórakoztatta a hallgatóságot.
Nagy sikert aratott azoknak a trükköknek, „kiskapuknak” a bemutatásával, amelyekkel a legnehezebb kommunista időkben is ki lehetett játszani a hatalmat, annak érdekében, hogy egy-egy magyar rendezvény megvalósulhasson, egy-egy magyar diáklap megjelenhessen.
Dunajszky Géza értekezése a kötetben hasonló hangulatú, mint előadása volt a könyvbemutatón. Igazi kuriózum, igazi történelmi séta a Csemadok megismeréséhez.
A könyvbemutatón – melyen jelen volt a Csemadok komáromi helyi szervezetének elnöke, Stubendek László is – a hallgatóság tagjai – Csáky Pál jóvoltából – tiszteletpéldányokat kaptak a kötetből.
