Lopakodó kísérlet zajlik arra, hogy az egyszer már megbukott uniós bevándorlási politikát Brüsszel visszahozza – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az európai uniós tagországok külügyminiszterei hétfői brüsszeli tanácskozásának szünetében.
Szijjártó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, „altatás zajlik” a migráció ügyében, amikor európai tisztségviselők „ujjonganak” és adnak értékelést arról, hogy a migrációs válság a múlté, noha friss jelentések szerint az illegálisan Európába bejutni akarók száma továbbra is növekszik.
Bizonyos uniós országok vezetői kijelentéseinek ellentmond, hogy
tavaly mintegy 50 százalékkal növekedett és meghaladta a 265 ezret az elfogott illegális bevándorlók száma Törökországban, a görög-török szárazföldi határon a migránsok egyre növekedő forgalmát jelentik, a Spanyolországban regisztrált illegális határátlépők száma egy éve alatt megduplázódott, ahogy a Cipruson is az adatok megkétszereződéséről számoltak be
– mondta a miniszter.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a februárra tervezett EU-Arab Liga miniszteri találkozó nyilatkozatának migrációs fejezetében hivatkozási alapként szerepel az ENSZ globális migrációs csomagja, amelyet az uniós tagországok egyharmada – Magyarország mellett másik nyolc ország – nem szavazott meg.
Magyarország nem fogja jóváhagyni azt a nyilatkozatot, amely azt kívánja rögzíteni, hogy teljes mértékben ki kell használni a migrációs csatornák lehetőségeit, a migrációs folyamatok pedig komoly mértékben tudnak hozzájárulni a kiindulási, a tranzit-, vagy a célországok növekedéséhez és fenntartható fejlődéséhez – szögezte le.
„Itt lenne az ideje elfelejteni a kudarcot vallott és Európa számára csak veszélyt hozó migrációs politikát, de minden esetben, amikor arra lehetőség van, megpróbálják azt visszahozni” – fogalmazott.
Harc az álhírek ellen
Az uniós külügyminiszteri tanácskozás egyik központi témájával, az álhírek elleni európai fellépéssel kapcsolatban Szijjártó Péter elmondta, az Európai Unió új mechanizmust kíván életbe léptetni, amely a főként orosz eredetűnek mondott hamis híreket szűrné ki, illetve megvédené az uniót attól, hogy kívülről bárki ilyen módon beavatkozzon.
Szijjártó Péter kiemelte, hamis hírekkel, vagy a valóságosnál negatívabb hírek terjesztésével komoly károkat lehet okozni egy-egy országnak. Mint elmondta,
Magyarországnak van tapasztalata abban, hogy kívülről hamis hírekkel próbálnak beavatkozni belügyeibe, ahogy arról is, hogy az unión belül működő médiumok, vagy intézmények próbálnak ilyen módon nehézségeket okozni és hazug képet festeni Magyarországról.
Mint mondta, ilyen a terrorizmus miatt elítélt Ahmed H. ügye, amelyben tagállamok és civil szervezetek is felszólaltak, az Európai Parlament pedig egyik jelentésében magyarázta, miszerint az elkövető tettét a hangulat lehűtésének szándékával tette. „Így válnak az álhírek politikacsináló tényezőkké” – szögezte le.
Bárki vihetné Ahmed H.-t – eddig nem akadt rá jelentkező
Szijjártó Péter elmondása szerint tájékoztatta az uniós külügyminisztereket arról, hogy Ahmed H. kitoloncolása megkezdődött, és
„várjuk azoknak a tagországoknak a jelentkezését”, amelyek a bírósági eljárás során Ahmed H.-t támogatásukról biztosították, most bárki „viheti”, jelentkező azonban egyelőre nincs.
A külügyminiszter emlékeztetett: a Sargentini-jelentésben az áll, hogy Ahmed H. csak a családjának akart segíteni, ezért támadta meg a magyar rendőröket, tehát „látjuk, hogy a hamis hírgyártásnak milyen következményei vannak.”
(MTI)
