Egy hónapos egyeztetés és egyezkedés után a februárra betervezett ülés mintegy előjátékaként folytatódott a rimaszombati városi képviselő-testület januárban botrányos körülmények között megszakadt ülése, amelyen előbb megvonták a szót a polgármestertől, ezt követően a város vezetői távoztak az ülésről, így az végül félbeszakadt. Most végre sor került a folytatásra, amelyen elfogadták a 2019-es költségvetést, igaz, Šimko József bejelentette, nem írja alá.
A januári ülésen a Merjünk gyorsítani Klub képviselői, – akik a hozzájuk csatlakozott képviselőkkel együtt mintegy 14 szavazattal rendelkeznek a 21 fős testületben –, az ülés reggelén nyújtották be módosító javaslataikat, amellyel elég jelentősen megváltoztatták az év legfontosabb törvényét.
Ahogy az kedden is kiderült, legalább hat nappal előtte kötelező volna a javaslatokat leadni, hogy azt mind az egyes szakbizottságok, mind a Városi Tanács véleményezhesse. Emiatt több, váratlanul napirendre tűzött javaslatot (tárgyalási rend, etikai kódex, Gömöri Hírlap alapító okirata) levettek a napirendről, és azt a márciusi ülésre sorolták át.
A januári ülésen az egyik képviselő javaslatára többségi szavazattal elvették az ülésvezetés jogát a polgármestertől (érdekes módon ugyanaz a képviselő most meg sem szólalt), tiltakozásul a polgármester és a Városi Hivatal egyes vezető munkatársai elhagyták az üléstermet. Az ülés ugyan folytatódott, annak vezetését Juhász Péter (MKP) vette át, de ügyészi javaslatra azt berekesztették.
A folytatásra egy hónapot kellett várni, s ahogy
megnyitójában Šimko József bejelentette, hivatalosan ugyan nem vezethetné az ülést, de mivel a főellenőr és az ügyészség álláspontja szerint is jogtalanul vonták meg tőle a szót, kérte a januári törvénysértő határozat hatályon kívül helyezését, amelyre sor is került.
Így megvalósulhatott (volna) a költségvetés vitája, amelyet viszont procedurális javaslattal megakadályoztak. Šimko József így is többször kísérletet tett egyes, általa vitatott pontok felvezetésére, de nem sok sikerrel.
Šimko szerint a Merjünk gyorsítani Klub képviselői nem a város fejlesztésének gyorsításáról, hanem a fejlesztés leállításáról döntenek, ha elfogadják a költségvetés általuk javasolt módosítását, s teszik azt ráadásul törvénytelenül. Példaként az Iskola utcai Kollégiumot hozta fel, amelyet a hatályos törvények értelmében nem lehet nyugdíjas otthonná átalakítani, ahogy szerinte a Városi Közterület-fenntartó Vállalat költségvetésének megnyirbálása már annak működését veszélyezteti.
(Fotó: Martin Ambróz)
Azt is bejelentette, hogy amennyiben nem hagyják jóvá a kért támogatást a tobogán befejezésére a kurinci Zöld Víz Üdülőövezetben, akkor azt félbe kell hagyni, s ezáltal veszélybe kerülhet a nyári turistaidény beindítása is. De ugyanúgy nem folytatódhat a Városkert vagy a posta melletti tér befejezése is. A Merjünk gyorsítani Klub főszónoka, Roman Vaľo szerint megfelelő átcsoportosításokkal és pályázással minden megoldható. Szeretnék, ha átlátható lenne a város gazdálkodása, s mindenről nyilvános elszámolást kapnának a képviselők.
A képviselők 14 szavazattal elfogadták a költségvetést, Šimko viszont jelezte, hogy nem hajlandó azt aláírni,
és a következő ülésen részletesen kifejti, miért tarthatatlan a most elfogadott változat. Kurinc és aszfaltozás – erről szóltak az elmúlt évek – mondta érdeklődésünkre az egyik név nélkül nyilatkozó képviselő, aki szerint teljesen átláthatatlan a város gazdálkodása, ráadásul semmilyen koncepció nem született az egyes projektekkel kapcsolatban, így pontosan nem tudják, mik is a hosszútávú elképzelések Kurincon, a Városkertben, de más építkezéseknél sem.
Šimko elmondta, hogy a város remekül gazdálkodott 2018-ban, így a tartalékalapban mintegy 700 ezer euróval számol. Juhász szerint a költségvetés dinamikus dolog, amely év közben is folyamatosan változik, így ők is az igényekhez mérten állnak hozzá annak esetleges változtatásához, s figyelmeztette a polgármestert, hogy a várost nem Jozef Šimko vagy Šimko József irányítja, hanem a polgármester és a képviselők együtt. Šimko erre úgy válaszolt, hogy ebben az esetben maximálisan egyetért a képviselővel.
Nem értett egyet viszont Juhásznak a Gömöri Hírlapban tett kijelentésével, hogy a kórház B pavilonjának befejezetlenségéért elsősorban ő és a volt megyeelnök, Marian Kotleba a felelős. Mintegy egyórás személyeskedő vita után azzal zárták le a vitát, hogy a polgármesternek joga van válaszolni a Gömöri Hírlapban.
Mivel Šimko Andrea Andrášiovát kinevezte második helyettesének, visszahívták a Városi Tanácsból Jozef Tóth képviselőt. A képviselők további szigorításokat is elrendeltek, ahogy főellenőri vizsgálatot is kezdeményeztek több városi beruházással kapcsolatban.
A januári ülés befejezése után közvetlenül került sor a februári ülésre, amelyre meghívták a Járási Hivatal elöljáróját, Csízi Csabát, számoljon be a feledi kihelyezett kormányülésről, amelyre sem a rimaszombati, de a nyustyai és a tiszolci polgármestert sem hívták meg. Csízi Csaba, ahogy korábban, úgy most sem jelent meg az ülésen.
Šimko József keményen bírálta a kormány akciótervét, amelyet három éve Rimaszombatban fogadtak el.
Šimko szerint az akcióterv nem oldja meg a régiók helyzetét, ráadásul a kormány folyamatosan hazudozik, kozmetikázza a számokat,
és Andrej Kiska köztársasági elnököt idézte, aki egy nappal korában Nagyrőcén szintén azt hangsúlyozta, az akcióterv nem hozta meg ezen elmaradott régiók felzárkóztatását. A hosszadalmas vita során abban megállapodtak, hogy 1989 után egyik kormány sem segített ezen a régión.
Szót kapott Šimko legnagyobb ellenlábasa, a tavalyi polgármesteri választáson alulmaradt Radovan Ceglédy is (a testületben az ő emberei vannak többségben), s mint hangsúlyozta, diametrális eltérések vannak az ő és a polgármester elképzelései között, tavaly ugyanis, amikor választani kellett a tobogán és az ipari park között, a polgármester az előbbit választotta, míg Losoncon utóbbit választották, amely azóta már sokszorosan megtérült, az ott megtelepedett vállalatok ugyanis munkalehetőséget és pénzt hoztak Losoncra.
