Fehér István, a komáromi Selye János Gimnázium tanára (Fotó: Bölcskei Tímea/Felvidék.ma)

Még február elején indokolatlannak minősítette az Alkotmánybíróság azt a panaszt, mely a szlovák állampolgárságától megfosztott Fehér István ügyében érkezett a testülethez  – olvasható a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala által a szerkesztőségünknek eljuttatott közleményben. 

Mint írják, Fehér István még 2011. szeptember 15-én szerzett magyar állampolgárságot, melynek következtében a hatályos törvények értelmében elveszítette szlovák állampolgárságát és be kellett volna szolgáltatnia érvénytelenné vált személyes iratait. A szlovák állampolgársági törvény alkotmányellenességére hivatkozva azonban ezt nem tette meg, s kijelentette, hogy szlovák állampolgárságát továbbra is meg kívánja őrizni.

Miután nem adta le személyi igazolványát, 2012-ben 33 eurós bírság megfizetésére kötelezték,

ezt a közigazgatási eljárásban kiadott határozatot támadta meg a Kerekasztal mellett működő Jogsegélyszolgálat közreműködésével a Nyitrai Kerületi Bíróságon,

amely az Alkotmánybíróság vonatkozó állásfoglalásának hiánya miatt felfüggesztette az eljárást. Majd tovább folytatta és elutasította a keresetet, bár – amint az ismeretes – az Alkotmánybíróságon nem született érdemi döntés a kettős állampolgárság tilalmának alkotmányosságával kapcsolatban – magyarázza a Kerekasztal.

Mint megjegyezték, a Legfelsőbb Bíróság megerősítette a kerületi testület eljárását, miközben az Alkotmánybíróság továbbra sem foglalt állást az ügyben.

Fehér István 2018 decemberében beadott alkotmányjogi panaszában a bírósági eljárást kifogásolta. Álláspontja szerint az Alkotmány 46. cikkelye értelmében mindenkinek joga van a pártatlan és független bírósági eljárásra. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény 6. cikke a bírósági eljárás méltányossága kapcsán leszögezi, hogy a bíróságnak kötelessége megindokolni döntését, ugyanezt az alapelvet az Alkotmánybíróság esetjoga is rögzíti – írják.

Fehér István indoklása szerint a bírsága ügyében lezajlott eljárás sértette a vonatkozó szabályokat, hiszen személyi iratainak leadása és a bírság kiszabása csak akkor igazolható, ha az állampolgársági törvény megváltoztatása összhangban van az alkotmánnyal, ezért az alkotmányosságot az eljárás során vizsgálni kellett volna.

A Nyitrai Kerületi Bíróság első körben maga is ezen a véleményen volt, hiszen felfüggesztette az eljárást az Alkotmánybíróság állampolgársági törvény alkotmányosságát vizsgáló eljárása befejezéséig. A Legfelsőbb Bíróság – és most az Alkotmánybíróság is – azonban úgy vélték, hogy nem kell vizsgálni a törvény alkotmányosságát és nem is kell megindokolni az erre irányuló kérelem elutasítását.

Az Alkotmánybíróság érvelése jogilag erősen kétséges és Szekeres Klaudia jogász szerint nincs összhangban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának normáival.

Ezért Fehér István ügye valószínűleg másodszor is Strasbourgba kerül – fogalmaz a Kerekasztal a közleményben.