Amennyiben időben sikerül befejezni az építkezést, beszerezni a használatbavételi engedélyt, s az iskolaügyi minisztériumtól megkapják az intézményi besorolást, idén szeptemberben megkezdi működését a rimaszombati Gólyavár Református Óvoda és a Református Alapiskola.
Az érdeklődőket Molnár Sándor zsinati főtanácsos, a Rimaszombati Református Egyházközség lelkésze és Molnár Beáta, a Tompa Mihály Református Gimnázium igazgatója tájékoztatta február 26-án a Csillagházban.
Elindult a Gólyavár Óvoda Facebook-oldala is, ahol mindig aktuális információkat és fényképeket találhatók az óvodával kapcsolatosan. Az áprilisi beiratkozásokig kétséges, hogy a minisztériumi besorolást megkapják. Így a szülők a 2019/20-as tanévre a lakhely szerinti óvodába vagy iskolába írathatják be a gyerekeket, készen arra, hogy szeptemberben,
ha a hivatalos engedély közben megérkezik, át tudják íratni az új intézménybe.
Kérik a szülőket, hogy gyermekük intézménybe történő beíratásának szándékát az arra kiadott űrlapokon jelezzék a rimaszombati református lelkészi hivatalban (Fő tér 16A, a templom mellett). A további fejleményekről az azon megadott e-mail-címre kapnak tájékoztatást.
A keresztyén értékek közvetítése
Az oktatás törvényi alapja a 245/2008-as, számú, nevelésről és oktatásról szóló törvény, valamint a 1/2000. számú, református közoktatásról szóló törvény. A nevelés célja a lelki értékek és a társas kapcsolatok fejlesztése, a nemzeti kultúra értékeinek a megismertetése.
„A nevelés sajátsága arra törekedni, hogy a gyerekek megismerjék a szerető Istent. Ehhez eszköz a személyes példamutatás, a reggeli áhítatok, az énekek és bibliai történetek tanulása. Fontos hangsúlyt kap a nemzeti hagyományok iránti tisztelet kialakításra, a zene, a néphagyomány, a mondókák, gyermekjátékok, népmesék eszközeivel” – vázolta Molnár Beáta iskolaigazgató.
Az új alapiskolával kapcsolatban kifejtette, hogy itt is a keresztyén értékek közvetítésére figyelnek. Biztosítják a hitoktatást felekezetek szerint, az egyházi ünnepekről való megemlékezést, a bibliai tanítások integrálását a tananyagba, kapcsolattartást a gyülekezetekkel.
Az iskolaigazgató elmondta, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a nemzeti kultúra megismerésére és gazdagítására a regionális ismeretek tanításával, bővített történelmi tananyaggal, múzeumlátogatásokkal, tanulmányutakkal, a magyar nemzeti ünnepek megtartásával, figyelve az európai kultúra megismertetésére, s a szlovák és idegen nyelvek kommunikációra alapozó tanítására.
A Gólyavár Református Óvoda
Az intézmény fenntartója a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház, a beruházó a Rimaszombati Református Egyházközség, a tervező Máté Tamás, a kivitelező a Stavomat RS – Molnár András nagybalogi vállalkozó. Az építés költségei 657 320 eurót tesznek ki.
A tervezett indulást 2019. szeptember 1-jére tették, addig elkészül az épület, meglesz a berendezés, s biztosítják a tárgyi, személyi és anyagi feltételeket. Kétséges viszont a minisztériumi besorolás, előfordulhat, hogy addig nem érkezik meg.
A látványtervek szerint a hagyományos középkori várat imitálja az épület. Felsővályban hasonló bejárata van a templomnak is, s az sem véletlen, ha valaki ezzel kapcsolatban Tompa Mihály A gólyához című versére asszociál.
Három csoportban 60 gyermek befogadására alkalmas az épület. Az osztálytermek tervezése, kialakítása a gyermekek és óvópedagógusok igényei szerint készült.
A rimaszombati óvodát a Kerekerdőn című terv alapján alakítják ki. Mindhárom osztályteremhez külön hálószoba tartozik. A gyermekeknek nem kell a csoportszobában étkezniük, külön étterem lesz. Az épület belső udvarán fedett terasz kap helyet, ahol kinti foglalkozásokat lehet majd tartani. A kerek ablak az utcára néz, s a bútorok beszerzéséről is folynak már tárgyalások. Készen állnak a lemosható tapéták is.
„Egy T-alakú, kívülről vár formájú építményről van szó. Ezért kapta a Gólyavár nevet az intézmény. A többi óvodától eltérően saját nyitott parkolóval rendelkezik majd, ahol a szülők kényelmesen meg tudnak állni gépjárműveikkel. Az udvaron szociális helyiség is lesz, így a kinti foglalkozáskor nem kell bekísérni a gyerekeket. Lesz egy hatalmas közösségi tér is, ahol a szülői értekezleteket, óvodai műsorokat rendezzük” – vázolta Molnár Sándor.
A rimaszombati református óvoda és alapiskola beruházása
Az építkezés jó ütemben halad. Mielőbb szeretnék megkapni a használatbavételi engedélyt, hogy kérvényezhessék a szlovák oktatásügyi minisztériumban az intézmény besorolását.
Ehhez be kell rendezni, minden eszközzel fel kell szerelni az épületet. Ugyanez a helyzet az alapiskolával kapcsolatosan is, ahol négy osztály megnyitását tervezik. Ennek támogatása az óvodafejlesztési program keretében valósul meg annak érdekében, hogy iskolaközpont épülhessen ki Rimaszombatban az óvodától a középiskoláig.
Az iskolának a református egyházközség tavaly áprilisban vásárolta meg a Csillagház melletti épületet, a Rárossy-féle házat a Daxner utcában, ahol a nyár folyamán folytak a belső felújítási munkák, s 2018 decemberében elkészült a bővítés terve is, így folytatódhatnak az építkezési munkálatok és a külső felújítás, a tantermek kialakítása és berendezése. A tervező Máté Zoltán, a kivitelezőt még nem választották ki.
A Református Alapiskolában 80 gyermek befogadásával számolnak. Minimum 11 gyerekkel nyitható osztály.
Az épülő óvoda részére 2018-ban vásárolták vissza a várostól azt a területet, amelyet az államosítás után nem kaptak vissza. Ez a Tompa Mihály Református Gimnázium iskolakertjének egy része a Gorkij utca felől. Az evangélikus egyházzal megegyeztek, hogy a közös tulajdont úgy osztják fel, hogy csak a sajátjukra építkezzenek. Az engedélyeztetési folyamat után csak 2018 nyarán kapták meg az építési engedélyt. A Gólyavár óvoda építése hivatalosan 2018. július 25-én kezdődött és a tervek szerint 2019 márciusáig tart.
A Gólyavár Református Óvoda 60 gyermek befogadására lesz alkalmas.
2018. szeptember 4-én került sor a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretén belül a Magyarország Kormányának támogatásával épülő Gólyavár háromcsoportos református óvoda alapkőletételére.
A 2017-es év a tervezés jegyében telt. Két alternatíva volt: megveszik az egyik óvodát és átépítik, vagy új óvodát építenek. Az új óvoda építése gazdaságosabb volt, s a városban elindult egy ellenpropaganda is, hogy a szlovák osztályokat magyarosítani szeretnék, így a polgármester által felkínált óvoda vezetősége részéről ellenállásba ütköztek. A rimaszombati óvodafejlesztés mérföldkövei több tíz évre nyúlnak vissza.
„Először 2002-ben merült fel, hogy az egyházközség indítson egy református óvodát, ekkor a minisztérium elutasította a kérést. 2015 decemberében az egyik presbiter vetette fel újból az óvodanyitás gondolatát, s 2016 szeptemberében magyar szülők is jelezték ennek az igényét, s így jutottunk el 2016 novemberéhez, amikor megtudtuk, hogy egyházunkat kiemelt partnerként tartja számon ebben a programban is a magyar kormány” – nyilatkozta Molnár Sándor zsinati főtanácsos, a Rimaszombati Református Egyházközség lelkésze.
Kárpát-medencei óvodafejlesztési program
A Felvidéken a magyar kormány kiemelt partnere a programban a Magyar Közösség Pártja és a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház. Mindkét szervezet 3-3 ütemben pályázott támogatásra, utóbbiak összesen 1007 gyermek befogására a következő helyeken tervezik az egyházi intézményfejlesztést: Nagykapos, Királyhelmec, Kiskövesd, Kassa, Szepsi, Rozsnyó, Tornalja, Hanva, Pálfala, Rimaszombat, Fülek, Léva, Zselíz, Érsekkéty, Bátorkeszi, Perbete, Marcelháza, Hetény, Komárom, Martos, Vágfarkasd, Dunaszerdahely, Somorja, s még további helyszínekkel is tudnak tárgyalni.
A program célja, hogy minden magyar gyermek számára biztosítsák, hogy magyar oktatási intézménybe járhasson, azaz megfelelő számú óvodai és bölcsődei helyet biztosítson.
Az ehhez kapcsolódó beruházásokkal egyrészt a meglévő óvodákat fejlesztik, illetve lehetőséget teremtenek újak építésére is.
Grezsa István, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos már a rimaszombati alapkőletételnél elmondta, hogy az óvodaprogram 2016 novemberétől folyik. A külhoni magyar óvodák fejlesztésére és építésére 47 milliárd forintot különítettek el, s a Kárpát-medencében eddig 450 óvoda fejlesztésére és 160 építésére juttattak kormányzati támogatást.
Grezsa István akkor úgy fogalmazott, Trianon óta ez a legnagyobb hatású nemzetstratégiai program, nyelv- és kultúramegtartó ereje egyre inkább látszik, sőt, már a számok is visszaigazolják. A program kezdetén 48 000 gyerek járt magyar nyelvű intézménybe, ez a szám az elmúlt másfél évben 54 ezerre nőtt, így a program végéig elérhetőnek látszik a 60 ezres célszám.
