Illusztrációs felvétel: AhojMama

Andrej Kiska államfő március első napján Věra Jourovával, a jogérvényesülésért, a fogyasztóvédelemért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős uniós biztossal találkozott és a romakérdésről tárgyalt Kassán.

A romakérdés nem elszigetelt, hanem egy olyan bonyolult társadalmi-jogi-gazdasági problémakör, amely Európa számos országában jelen van.

Még súlyosabb gondként érvényesül mindez Kelet-Közép-Európában, ahol a gazdasági átalakításnak, a felesleges munkaerő leépítésének, az állami szociális tehervállalás csökkentésének legnagyobb áldozata a cigányság lett.

Kedvezőtlenek a roma közösségek képzettségi és lakásviszonyai, egészségügyi helyzete is. Jelentős részük hátrányos helyzetű településeken lakik, a munkanélküliek aránya lényegesen meghaladja a másutt tapasztalt adatokat. Többségük számára a különböző családi pótlékok és a szociális segélyek jelentik a családfenntartásra fordítható rendszeres jövedelmet.

Az uniós biztossal folytatott tárgyalás során az államfő hangsúlyozta, hogy a problémára főleg az oktatásban látná a megoldást, szerinte nagy segítség lenne a kétéves iskolaelőkészítő is.

Kiska emlékeztetett: Szlovákiában csaknem 400 ezer roma él, a lakosság csaknem hét százalékát alkotva. Az elnök szerint a romakérdés annyira összetett, hogy egy külön miniszternek, ideális esetben egy miniszterelnök-helyettesnek kellene ezzel a problémakörrel foglalkoznia, figyelmet szentelve az oktatásnak, az egészségügynek és a szociális ügyeknek is.

Az államfő rámutatott arra is, hogy sokan nem járatják óvodába a gyerekeiket, s amikor bekerülnek az alapiskolába, nem beszélik a nyelvet és nem alakultak ki náluk az alapvető higiéniai szokások sem. Kiska megemlítette azt is, hogy indokolatlanul sok roma gyermek kerül speciális iskolába, illetve hogy a legtöbben az alapiskola után nem mennek középiskolába, vagy nem fejezik be azt, nem szereznek semmilyen képesítést.

Szerinte a kétéves kötelező iskolaelőkészítő oktatás nemcsak a roma közösség, hanem minden szegényebb régió számára megoldást jelentene az említett problémákra. Jourovával megvitatták a roma telepek problémakörét is, szó esett az egészséges ivóvíz, valamint az áramellátás hiányáról. Kiska felhívta a figyelmet a romák munkáltatók részéről tapasztalható hátrányos megkülönböztetésére is.

Jourová, aki elsősorban az oktatással összefüggésben foglalkozik a problémakörrel, előzőleg meglátogatott egy iskolát az Eperjesi járásban lévő Jakabvágása településen. Szerinte ez a tanintézmény olyan pozitív példát nyújt, mely másutt is követendő lenne.

Jourová hangsúlyozta: a roma problematika összetett jelenség, melynek fontos alkotóeleme az oktatás, hiszen az iskolai végzettség, a szakképzettség hiánya szorosan összefügg a szegénységgel, a munkanélküliséggel és a lakhatási problémákkal is.

„Egyetértek azzal, hogy minden országban, ahol olyan nagyszámú roma közösség él, mint Szlovákiában, ezekre a problémákra a legmagasabb politikai szinten kellene megoldást találni” – mondta az uniós biztos, hozzátéve: a törvények mellett hatékony konkrét intézkedésekre is szükség van.