A család- és népesedéspolitika aktuális kérdéseiről tárgyaltak Budapesten az európai szervezetek képviselői a kétnapos Családbarát fordulat Európáért című konferencia keretében. A rendezvényre meghívást kaptak a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége és a Családlánc felvidéki tagszervezeteinek képviselői is.
A konferencia a családbarát Európa ügyének érdekében a magyar és más nemzetek családpolitikai intézkedéseit és felelősségvállalását mutatta be. A budapesti Várkert Bazár aulájában tizenhét családügyi civil szervezet mutatkozott be.
A jelenlévő szervezetek képviselőit és a megjelenteket Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár köszöntötte, aki a magyar családpolitikai helyzetet mutatta be a magyarok szemszögéből.
Közép-Európa válaszút előtt áll, és egyik legfőbb gondja a társadalom elöregedése. Az ENSZ adatai szerint több 65 év feletti ember él a világon, mint 5 évvel ezelőtt, és egyre kevesebb ember tart el egyre többet. A termékenységi ráta 2,1 százalék, ami azt sejteti, hogy Európa nem képes az önfenntartásra, mivel a népesség fenntartásához szükséges szintet sem éri el.
„Mi még dönthetünk arról, úgy, hogy saját fiataljainkra tekintünk, és tőlük kérdezzük meg: hogy tudnánk segíteni abban, hogy úgy tudjanak érvényesülni, hogy nem kell lemondaniuk a családról és a gyermekekről”– mondta Novák Katalin.
Novák Katalin államtitkár (Fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)
A családpolitika sorsfordító időket él
Tény, hogy több gyermeket szeretnének a fiatalok, mint amennyi valójában megszületik. A gyermekek megszületését segíteni kell, mind állami, mind európai szinten.
Miért nem születnek meg a vágyott gyermekek és a fiatalok miért nem akarnak gyermeket vállalni? A 2010-es magyar családpolitikai intézkedések abban tudnak segíteni, hogy a gyermekek megszülessenek és egyben a választás szabadságát adja. A valódi választás az, amikor szabadon dönthetnek a fiatalok arról, hogy mikor, milyen feltételek mellett és egyáltalán alapítanak-e családot? Kell egy támogató családpolitika és a családokat támogató kultúrpolitika is. Ez egy nehezebb és lassabb eredményekkel kecsegtető út, és olyan kormányzás kell hozzá, amelyben a családok támogatása alapelv.
A lengyel diagnózis nem sokkal tér el a magyar diagnózistól
Kazimierz Kuberski, a családügyért, munkaügyért és szociális politikáért felelős miniszter helyettese, a lengyel és a magyar politikai helyzet közti hasonlóságokra mutatott rá, kiemelve a 2015 óta tartó kölcsönös együttműködést.
A lengyel családbarát politika támogatása abban áll, hogy a fiatalok konzekvens módon lehetőséget és a családalapítás után anyagi támogatást kapnak. A támogatásnak köszönhetően felére csökkent a mély szegénység, amely a program sikerességét igazolja.
A támogatást megadják az iskolakezdő fiataloknak, a szülési szabadságon lévő anyukáknak, de igénybe vehetik az apukák és a nyugdíjas nagyszülők is.
Kazimierz Kuberski (Fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)
A családnak társadalmi értéke van
Radka Maxová, a cseh parlament Felsőházának tagja előadásában kiemelte, hogy Európában a családpolitikának előnyben kellene részesülnie. Csökken a születések száma, amin az a tény sem változtat, hogy 2014-ben harmincezer mesterséges megtermékenyítésre került sor, amit termékeny korban lévő, 30-39 év közötti nők esetében alkalmaztak.
Cseh pozitívumok: iskolásgondozás, gondozói szolgálat, szociális lakhatás, mikrobölcső, fiatalok részére nyújtott kedvezményes lakásvásárlási lehetőség, nyugdíj intézkedések. A cseh törvények értelmében az apa is otthon maradhat és jövedelme hetven százalékát is megkapja az adókedvezmény mellett. A szülő négy évig lehet otthon a gyerekkel, ami európai szinten a leghosszabb időt jelenti.
Radka Maxová (Fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)
Az Európai Unió gondolkodásmódjában erősíteni kell az együttműködést
„A család és a gyerek, mint erőforrás kellene, hogy szerepeljen a politika színterén”- indította előadását dr. Beneda Attila, család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár. A gazdasági növekedés egy jelzőfény a társadalom politikájában, amihez tudatosítani kell, hogy nem szakíthatjuk el a keresztény gyökereinket. Európában egyedinek számítanak a magyar családi támogatások, hiszen az állami költségvetés 4,8 százalékát teszik ki. „A támogatás egy befektetés, ami a társadalom részére hasznot jelent és nem kiadást”- húzta alá a helyettes államtitkár.
dr. Beneda Attila (Fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)
A családok várják a támogatást
Antoine Renard, az Európai Katolikus Családegyesületek Szövetsége (FAFCE) elnöke elmondta, hogy Franciaország példaként szolgálhat, hiszen náluk szoros az együttműködés az állam és a családokat támogató egyesületek között.
Ignacio Socias, a Nemzetközi Családfejlesztési Szövetség (IFFD) kommunikációs és nemzetközi igazgatója előadásában a családpolitikát egy olyan alap követelményként írta le, ahol egy jól működő országnak eredmény-orientált tanácsadást és támogatást kellene nyújtani, az emberi jólét érdekében. A gyermekvállalás megérdemli a társadalom támogatását.
Az Európai Nagycsaládos Szervezetek Szövetségének (ELFAC) főtitkára, Raul Sanchez beszámolt azon intézkedésekről, amelyek a családpolitikát hátráltatják, többek közt azon dokumentum hiányát, ami a nagycsalád létét igazolja európai szinten. Véleménye szerint a hálózat célja az új kedvezményezés keretében olyan családbarát politika megvalósítása, amely a család védelmét szolgálja.
Felvidékiek is részt vettek a konferencián (Fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)
Nemzeti kezdeményezések a családokért
A család- és népesedéspolitika a magyarok és Európa nemzeteinek közös ügye. Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért – KINCS elnöke előadásában kiemelte, a család boldogsága nagymértékben azon múlik, hogy van-e olyan közösség, ahol a lelki mellett anyagi segítséget is kaphatnak.
Az intézkedés feladata a családok erősítése, mert a család erőforrás, ami széles összefogást és együttműködést igényel. A család- és karrierpontok célja a nők segítése abban, hogy össze tudják egyeztetni a gyerekvállalást a munkával, valamint, hogy a gyerekek ne csak megszülessenek, hanem harmóniában nőjenek fel. A családok védelme és támogatása az állam, az önkormányzatok, a civil szervezetek, az egyházak és a gazdasági élet szereplőinek feladata. A magyarok családban gondolkoznak, ezért a kormány feladata, hogy a vágyott és meg nem született gyermekek megszületését akadályozó tényezőket leküzdje.
Fűrész Tünde (Fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)
Lengyelországban sokáig nem volt családpolitika, tudtuk meg a Nagycsaládosok Szövetségének elnökétől, Joanna Krupska, elnök asszonytól, aki azt is elmondta, hogy a szervezet kettős azonossággal rendelkezik. Az egyik a szakértői szerkezet, a másik a családok életminőségének megváltoztatására és a tartós kapcsolatok kialakítására irányul. Négyszáz helyi nagycsaládos kártyát adtak ki, ami biztosítja a három vagy több gyermekes családok részére a kedvezményeket.
Stéphane Buffetaut, a Thomas More Intézet Irányító Testületének tagja élesen bírálta az Európai Unió programját, mivel nem a családokat segíti. Az Európai Unió nem rendelkezik megfelelő kompetenciákkal a családok helyzetének segítésében. Az európai család ügyét támogató program gondolata sosem volt erőteljes, a bevándorlók ügye sokkal hangsúlyosabb az unió köreiben. Részükre a bevándorlás a globalizáció része, és gazdasági érdekeket képvisel. Pedig a család a társadalom kicsinyített mása, ahol megtanuljuk a képességeket a társadalomban való beilleszkedésre. Ezért a családpolitikának hosszú távon érvényesnek kell lennie.
Mészáros Éva, Szobi Kerekes Eszter, Rácz Jolán a konferencia résztvevői között (Fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)
Az előadások után panelbeszélgetésekre került sor a családbarát önkormányzatok és az egyetemek kutatási eredményeiről.
A rendezvény másnapján folytatódtak az előadások, valamint megemlékeztek Kopp Máriáról, a Népesedési Kerekasztal és a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom megalapítójáról.
Kopp Mária életművét Túry Ferenc, a Magatartástudományi Intézet igazgató-helyettese méltatta. „A támogató család a pozitív életminőség alapja, a boldogság egyik legfontosabb forrása a befogadó és támogató közösség”- vallotta az alapító, aki kutatásokat végzett a magyarság egészségi állapotáról és a testi és lelki betegségek összefüggéseit, pszichoszomatikus hatásait vizsgálta.
Fontos, hogy legyen egy életcélunk és tudjuk, hogy mit miért teszünk
Székely András, a Népesedési Kerekasztal koordinátora és elemzési vezetője bemutatta Kopp Mária kutatásait, aki azt vizsgálta, hogy milyen lelki tényezők növelik a halál kockázatát, s hogyan függ össze a lelki állapot a rossz egészségügyi állapottal. A boldog élethez fontos a család és a gyerek, ezért fontos az akadályok felszámolása. A gyermekekkel való foglalkozás egy életvédő tényező a családi kapcsolatok fontossága szempontjából.
A népességben fontos a harmadik gyerek, aki megoldást hoz a problémára és az olyan nehézségekre, amit az ember az életében talál. Így alakult a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom. A mozgalom a társadalmi szemlélet formálása érdekében vizsgálta, hogy mi az oka annak, hogy jóval kevesebb gyerek születik, mint amennyit a nők szeretnének. Annak érdekében, hogy a kívánt gyerekek megszülessenek, különböző programokat hoztak létre, mint a vándorbölcső, apafüzet, babazászló, megfelelő ellátás az oktatás területén, munkahelyteremtés az édesanyák számára a gyes után.
