Marian Kočner az utóbbi időben úgy hatott a szlovák politikai életben, mint a Csupasz pisztoly című filmben a Leslie Nielsen által megszemélyesített Frank Drebin hadnagy: ahol csak megjelent, kő kövön nem maradt utána. A mobilja, illetve annak tartalma pedig valóságos időzített bomba. Ott ketyegett Viktor Stromčeknek, a Smer pártigazgatójának a közelében is, aki annak csengőhangjára le is mondott posztjáról.
Történt mindez azt követően, hogy a nyomozóhatóságok és a sajtó elkezdett érdeklődni a Kočnerrel 2017-ben folytatott gyanús kommunikációja iránt. Ez a kommunikáció már rossz ómen volt Šufliarsky, Haščák, s most Stromček számára is, mindannyian szánták-bánták, hogy baráti levelezést folytattak Szlovákia talán leghírhedtebb vállalkozójával…
Stromček, aki akkoriban a közlekedési tárca államtitkára volt, a WhatsApp mobilalkalmazás segítségével 2017 júniusában kommunikált Kočnerrel, a segítségét kérve. A Markíza információi szerint a vállalkozó egy bűnüggyel összefüggésben fordult hozzá, melyet a pozsonyi rendőrség vizsgált, s amely feltehetően az üzleti partnereit érintette.
Az ügyirat szerint az első üzenetet Kočner írta, mely így hangzott: „Üdvözlöm, Viktor. Azzal a bizonyos üggyel összefüggésben a következő információkra lenne szükségem: 1. hol vizsgálják ki az ügyet (pontos rendőrségi osztály), 2. ha tudjuk, a nyomozó nevére is, 3. ha tudjuk, a felügyelő ügyész nevére is. Ezek alapján fogok megfelelő jogi képviselőt ajánlani. Marian K.” „Ugyanezen a napon Viktor Stromček Kočner üzenetére azt válaszolta, hogy kiderítette neki a nyomozó és az ügyész nevét is” – számolt be a tvnoviny.sk.
Kočner tehát segített, mert módjában állt. Ami azt a szomorú benyomást kelti, a fentiek alapján nem is ok nélkül, hogy a vállalkozó betekintéssel és befolyással bírt a nyomozás és a büntetőeljárás lefolyására. Hogy ez rendjén van-e így, s hogy mindez milyen fényt vet a szlovákiai közállapotokra és az ország sokak által nagyon kényesen kezelt jó hírnevére, azt ki-ki döntse el maga.
Mert ugyebár ebből egyenesen következik, hogy egy ilyen „kényes ügy” kimenetele szempontjából döntő fontosságú a vizsgálatot lefolytató nyomozó és az ügyet felügyelő ügyész személye. Mindezek ismeretében az ügymenetben jártasok ki tudják választani a „megfelelő” jogi képviselőt, s ez a megfelelőség minden bizonnyal nem a paragrafusok alapos ismeretére vonatkozik, hanem arra, hogy az illető „hatni tudjon” ügyfele érdekében, mert ugyebár az ilyen kényes aktushoz kellő bizalom szükségeltetik. S hogy ez a ráhatás kellően alátámasztott „szép szavakkal”, vagy esetleg a Kočner fiókja mélyén megbúvó gondosan begyűjtött kompromittáló anyagokkal történt és vezetett odáig, hogy „az eset nem történt meg”, azt már helyzete válogatta.
Kočner tehát ismerte a dörgést és mint Timur és csapata, segített, ahol tudott, miközben mint egy szorgos pók, alapos takarítás hiányában behálózta a szlovák politikai és közéletet.
