A középiskolások többsége a Mi Szlovákiánk Néppárt (ĽSNS) és a Progresszív Szlovákia/Együtt (PS/Spolu) képviselőjelöltjeire voksolna az európai parlamenti választáson, ha már lenne szavazati joga.
Május elején próbaválasztást tartottak 204 középiskola és két főiskola diákjai körében, melynek keretén belül összesen 26 ezer diák adhatta le a voksát, s 40,62 százalékuk élt a lehetőséggel. Az Európai Parlamentbe Marián Kotleba pártjának három jelöltjét juttatták volna be (Milan Mazureket, Marek Kotlebát és Milan Uhríkot).
Ugyancsak három EP-képviselője lenne a PS/Spolu tömörülésnek (Michal Šimečka, Dominik Hatiar, Lucia Kleštincová), emellett mandátumot szerzett volna Igor Matovič és Michal Šipoš (OĽaNO), Eva Hudecová és Petra Krištúfková (Sme rodina), továbbá Lucia Ďuriš Nicholsonová (SaS), Monika Beňová (Smer-SD) és Ibrahim Maiga (Közvetlen Demokrácia – Priama demokracia). Az utolsó, 14. képviselői mandátumot a szintén ĽSNS-es Martin Beluský kapná a brit kilépés után.
A próbaválasztást a Középiskolásokért Polgári Társulás rendezte, s a szervezők rámutattak, hogy a szakközépiskolákban és a gimnáziumokban jócskán eltérnek az eredmények. A gimnazisták 18 százaléka választotta volna a PS/Spolu koalícióját, majd az ĽSNS következik valamivel 10 százalék feletti eredménnyel, tőle egy hajszálnyival lemaradva pedig az OĽaNO.
A szakközépiskolákban viszont az ĽSNS a szavazatok majdnem 25 százalékát szerezte meg, a második a Sme rodina lett 10,76 százalékkal, a harmadik pedig az OĽaNO 7,92 százalékkal. Jelentős eltérés mutatkozik a főváros és az ország többi része között. Pozsony megyében 23 százalékkal a PS/Spolu nyert volna, második az SaS közel 10 százalékkal, harmadik az OĽaNO majdnem 9 százalékkal. A többi megyében Marián Kotleba pártja lett az első 17 százalékot meghaladó eredménnyel, második a PS/Spolu 10 százalékkal, harmadik az OĽaNO 9 százalékkal.
„Az eredmények alapján világosan megmutatkozik, mely pártok veszítették el a fiatal választói rétegeket, melyek ha nem változtatnak, nem is tudják megnyerni őket” – jelentette ki Radovan Geist politikai elemző az EURACTIV Slovensko hírportálnak. Ide tartoznak a kormánykoalíció pártjai, de például az ellenzéki SaS is, amelyek támogatottsága az országos felmérésekben jóval magasabb, mint a hamarosan választókorba lépők körében.
Az elemző szerint a másik súlyos kérdés, hogy a fiataloknál hagyományosnak tekinthető lázadó magatartást miért egy szélsőséges párttal kötik össze ezek a korosztályok. Geist szerint az egyik ok az úgynevezett hagyományos, fősodorhoz tartozó pártok politizálásában és viselkedésében keresendő, amellyel a közbeszédben okot szolgáltatnak a xenofóbia, a rasszizmus és az összeesküvés-elméletek terjedésére. Így aztán nem meglepő, hogy fokozatosan a szélsőséges pártok is elfogadhatóvá válnak a fiatalok körében, véli az elemző.
