A himnusztörvényre reagálva a Himnuszunk a szabadságunk csoport ma délutánra tüntetést szervezett a pozsonyi parlament épülete elé.
A dátummal kapcsolatban Samu István, a csoport vezetőségi tagja már korábban, a gútai tájékoztatón elmondta: azért május 5-én délután két órára szervezték meg a tiltakozást, mert a szlovák törvényhozás május 9-én tárgyalja újra az állami jelképekről szóló törvényt.
Samu úgy vélte, az eseménnyel nyomást tudnak gyakorolni, erőt tudnak demonstrálni.
A nagyon kedvezőtlen időjárás ellenére folyamatosan gyülekeztek az emberek a parlament előtti téren. A tüntetők az időjárási viszontagságok ellenére kitartanak, kiállva nemzeti értékeink mellett.
A parlament előtti tére mintegy öt-hatszáz tüntető érkezett. A demostrációra Felvidék számos településéről érkeztek szervezetten autóbuszokkal. Többek között Gömörből, Mátyusföldről, Izsáról, Csilizközből, az Ipoly mentéről, külön autóbuszok indultak Kismácsédból, Komáromból. Sokan autókkal jöttek a szlovák fővárosba. A felvidéki tüntetők mellett az anyaországból is érkeztek szimpatizánsok, sőt Ausztriából is érkezett támogatás. Ugyanakkor Európai más országaiban, sőt más kontinenseken élő magyarok is jelezték, hogy az adott időpontban a lakhelyükön eléneklik nemzeti imádságunkat.
Ondrej Dostál is felszólalt a tüntetésen (Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma)
Emellett számos településen a pozsonyi eseményekkel megegyező időben szerveztek tüntetést. Pár százan Zalbán például a szabadtéri színpadon gyűltek össze. Itt énekelték el a Himnuszt, majd a református templomban istentiszteletre került sor.
A rendezvény a Nélküled című dallal kezdődött, majd a szervezők szóltak a résztvevőkhöz. Ezt követte egy ismert népdal Csiba Júlia előadásában: a Tavaszi szél vizet áraszt, majd Ondrej Dostál lépett a pódiumra. Beszédjét a tüntetők hangos tetszésnyilvánítással támogatták. Korpás Éva A csitári hegyek alatt című népdalt adta elő, majd a Csemadok képviseletében Neszméri Tünde mondott beszédet. Mint kiemelte:
az értelmetlen soviniszta törvény ellen fel kell lépni.
Párhuzamot vont az anyák napja és tüntetés között, jelezte: az édesanyák az anyanyelv mellett kultúránk értékeit is átadják. Neszméri Tünde beszédje itt olvasható teljes terjedelemben.
Őt követte a Felszállott a páva Écsi Gyöngyi előadásában. Ezt követően Harangozó Gyula Kossuth-díjas táncművész tartotta meg szónoklatát. Mint megjegyezte:
minden ország próbálja a saját identitását megtartani, a felvidéki magyaroktól pedig meg akarják vonni a saját manifesztációjukat.
Mint megfogalmazta, a magyar himnusz egy fohász, melyben a szerző Isten védelmező oltalmába ajánlja a nemzetet.
A nagyon kedvezőtlen időjárás sem akadály, gyülekeznek a tüntetők (Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma)
Mint a Himnuszunk a szabadságunk tüntetéshez kapcsolódó felhívásában olvasható: „Himnuszunk eléneklését a szülőföldünkön büntetni szeretnék! Ne legyünk naivak, mint az elmúlt harminc évben oly sokszor, újra át próbálnak verni bennünket. (…) Szinte szimbolikus, hogy nagypénteket megelőzően terjesztették be azt a törvényjavaslatot, amellyel keresztre kívánják feszíteni nemzeti közösségünket. Gazdaságilag már elszigetelték, elhanyagolták a magyarok által lakott területeket. Sok ezer fiatal pontosan ezért hagyja el a szülőföldjét.
Azáltal, hogy a Himnuszunk eléneklését akarják megtiltani, nemzeti öntudatunkat, büszkeségünket sértik, gyalázzák.
Harminc év közösségi érdekképviseletének is a kudarca ez, mert a többségi politikum gátlástalan módon ezt is meg tudta lépni. Éppen ezért új irányvonalra, új egységre és feltámadásra van szükségünk most, a Feltámadást követően. (…) Ideje belátni, az elmúlt 30 év kudarcok sorozata, folytonos hátrálás, gyáva megalkuvás. 110 ezerrel vagyunk kevesebben, a felvidéki magyarok elfásultak, passzívak lettek, csalódottak, politikai érdekképviseleteink mélyponton vannak. Május 5-e legyen a felvidéki magyarság feltámadása, az alulról szerveződő új egység megteremtésének első állomása!”
A rendezvény zárásaként a tüntetés résztvevői közösen énekelték el a Himnuszt Kovács Koppánnyal. A megmozdulást segítette és támogatta a Csemadok és a Magyar Közösség Pártja.
Varásnap Pozsony mellett a Felvidék számos pontján tartottak demostrációt. Nagytárkányban is szólt a Himnusz. A bodrogközi Nagytárkányban vasárnap 17 órától mintegy százan énekelték közösen a magyar himnuszt a bodrogköziek, Ung-vidékiek, a Kassáról és környékéről, valamint a távolabbról érkező magyarok. Az összejövetelt Marczy Pandi Gabriella kezdeményezésére a helyi civil szervezetek, a Csemadok helyi alapszervezete és az önkormányzat közösen szervezték, azzal a céllal, hogy így csatlakozzon a térség magyarsága a himnusztörvény elleni kiálláshoz. A rendezvényt Kopasz József polgármester nyitotta meg, majd ezt követően a Szepsiből érkező Mihályi Molnár László nyugalmazott középiskolai tanár mondott beszédet.
A rendezvényt követően Furik Csaba, Kisgéres polgármestere, Kassa megyei képviselő, a közösségi oldalán a következőket írta: „….Jó lenne, ha ez valaminek a kezdete volna, mondjuk a felvidéki magyarság felemelkedésének, ismételt magára találásának a kezdete. Az út nem könnyű, rögös, hideg, esős és szeles napokon, heteken, hónapokon és éveken át vezet.” (TA)
Így szólt a Himnusz a pozsonyi parlament előtt.
