Fotó: EP

Az Európai Unió tagállamaiból 3390-en jelezték, hogy az Európai Parlament tagjainak választásán a magyar EP-listák közül akarnak választani, a legtöbben német állampolgárok – közölte a Nemzeti Választási Iroda az MTI érdeklődésére szombaton. 

Az EP-választás sajátossága, hogy az unió más tagállamainak Magyarországon lakóhellyel rendelkező tagjai eldönthetik, hogy a magyar EP-listákra vagy az anyaországuk listájára szavaznak.

Az uniós polgárok – ha a magyar listára akartak voksolni – május 10-éig kérhették névjegyzékbe vételüket. Az NVI összesítése szerint 3390-en jelezték, hogy a magyarországi EP-listákra szavaznának:

a legtöbben, 1263-an a német lista helyett szavaznának a magyarra, mellettük 525 szlovák, 305 román és 261 lengyel állampolgár jelezte, hogy a magyar listákra voksolna a saját országa listái helyett.

A többi tagállam állampolgárai közül ennél kevesebben vetették fel magukat a magyarországi névjegyzékbe.

Az NVI öt évvel ezelőtt 1625 választópolgárt vett fel így a névjegyzékbe, akkor is a legtöbb, 579 német volt, emellett 223 román, 212 szlovák, 130 lengyel és 100 brit állampolgár jelezte, hogy magyar listára voksolna.

Megkezdődött a voksolás az amerikai kontinensen

Megkezdődött az amerikai földrész magyar külképviseletein az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választása, helyi idő szerint szombat reggel. Összesen 1313-an voksolhatnak Amerikában.

Az EP-választáson az amerikai kontinensen az időeltolódás miatt szombaton lehet szavazni Magyarország külképviseletein, helyi idő szerint 6 és 19 óra között.

A külképviseleteken azok a magyar állampolgárok adhatják le voksukat, akik magyarországi lakhellyel rendelkeznek, a választás napján külföldön tartózkodnak, valamint május 17-éig felvetették magukat a külképviseleti névjegyzékbe és jelezték, hogy mely városban kívánnak szavazni.

Az első szavazóhelyiségek Argentínában (Buenos Aires), Brazíliában (Brazíliaváros és Sao Paulo), és Uruguay-ban (Montevideo) nyíltak meg, helyi idő szerint reggel 6 órakor, közép-európai idő szerint pedig 11-kor.

Egy órával később, közép-európai idő szerint délben nyílik meg a szavazókör Chilében (Santiago de Chile), a kanadai Ottawában és Torontóban, az egyesült államokbeli Washingtonban, New Yorkban és Miamiban, valamint Kuba fővárosában, Havannában.

További egy óra múlva – közép-európai idő szerint 13 órakor – nyílik a szavazóhelyiség az egyesült államokbeli Chicagóban és Houstonban, Quitóban (Ecuador), Bogotában (Kolumbia), Mexikóvárosban, Panamavárosban (Panama) valamint Limában (Peru).

A voksolás az amerikai kontinens nyugati partján – az egyesült államokbeli Los Angelesben és San Franciscóban, valamint a kanadai Vancouverben – közép-európai idő szerint szombaton 15 órakor kezdődik.

Amerikában a legtöbben, 382-en New Yorkban szavazhatnak, Washingtonban 147-en, Torontóban 166-an, San Franciscóban 119-en, Los Angelesben 91-en, Ottawában 75-en, Chicagóban 58-an, Miamiban 50-en, Houstonban 48-an, Vancouverben pedig 39-en.

Buenos Airesben és Sao Paulóban 21-21-en, Mexikóvárosban és Limában 17-17-en, Bogotában 13-an, Santiago de Chilében és Panamavárosban 10-10-en, Quitóban 9-en, Brazíliavárosban 8-an, Montevideóban és Havannában 6-an szerepelnek a névjegyzékben.

A külképviseleteken a diplomáciai képviselet és a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársai a külképviseleti választási iroda tagjai. Az iroda vezetője is a Külgazdasági és Külügyminisztériumból érkezik.