Manfred Weber néppárti és Frans Timmermans szocialista jelölt nem felel meg a magyar emberek elvárásainak, ezért a magyar kormány nem támogatja, hogy európai uniós csúcspozíciókat töltsenek be – közölte a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Szijjártó Péter azt mondta: Magyarország csak olyan jelöltet támogat, aki tiszteletben tartja az európai nemzeteket, hajlandó fellépni a keresztény kultúra megvédéséért, és nem szervezni, hanem megállítani akarja a migrációs folyamatokat.
Mára Közép-Európa az európai növekedés motorjává vált
– jelentette ki Szijjártó Péter, emlékeztetve arra, hogy a közép-európai országok növekedési üteme több mint kétszerese volt az európai átlagnak, és olyan döntéseket hoznak, amelyek a gazdaság- és a biztonságpolitika szempontjából is az észszerűség talaján állnak.
Ez kellő erőt ad ahhoz, hogy Magyarország fellépjen azért, hogy
a négy csúcsvezetői pozícióból legalább egy a közép-európai térséget képviselő vezetőé legyen
– hangsúlyozta.
Hozzátette: az a cél, hogy minél hamarabb döntés szülessen a csúcspozíciókról, és utána valós, érdemi ügyekkel – például az európai biztonság visszaállításával – lehessen foglalkozni.
Kitért arra is, hogy Magyarország a csúcsjelölti rendszert már a bevezetésekor is megkérdőjelezte, de véleménye szerint most már az Európai Unió jelentős része is úgy látja, hogy azt fel kell számolni. A visegrádi négyek ebben a kérdésben több szövetségesre is találtak.
Hangsúlyozta, hogy a V4-eké továbbra is a leghatékonyabb és legerősebb együttműködés az unióban.
Szijjártó Péter beszélt arról is, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem sikere Magyarországnak is fontos, ezért az ország betartja a vállalt nemzetközi kötelezettségeit.
Az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás tekintetében Magyarország negyven százalékkal jobban áll, mint a klímaellenes küzdelem bajnokaként beállított Németország, 2030-ra pedig a magyar áramtermelés mintegy 90 százaléka szén-dioxid-mentes lesz – közölte a miniszter.
A 2050-es európai uniós klímasemlegességi célkitűzésről azt mondta, hogy óriási kiadásokkal járna és hatalmas kockázatokat hordozna az európai gazdaság számára, és egyelőre nem látszik, hogy a kiadásokat milyen forrásokból finanszíroznák. Megjegyezte azt is: Magyarország azért sem támogatja, hogy 2050-re tegyenek vállalásokat, mert azok itthon 30-40 százalékos rezsiköltség-emelkedéssel járnának.
(MTI)
