Városvezetők kerekasztala címmel délelőtt 10 órakor kezdődött a Martfeszt zárónapjának közéleti fóruma. A meghívott városvezetők Keszegh Béla, Komárom és Horváth Árpád, Gúta polgármesterei voltak. Egyéb elfoglaltságai miatt Klein Ottokár, Érsekújvár első embere nem vett részt a beszélgetésen, melynek során igyekeztek általános képet felvázolni a két csallóközi településről.
Városaik rövid bemutatását követően mindkét polgármester a demográfiai mutatókról szólt. Míg Komárom lakosságának száma az elmúlt 15 évben folyamatosan és hangsúlyosan csökken (jelenleg 33 ezer alatt az állandó lakosainak száma), addig Gúta népessége nem mutat drasztikus változásokat, mintegy 400 fővel vannak kevesebben, jelenleg 10 500-an lakják – ismertette Horváth Árpád, akit a legutóbbi önkormányzati választásokon komoly fölénnyel, immáron negyedszer választottak meg a város első emberévé. Komárom volt alpolgármestere, jelenlegi polgármestere, Keszegh Béla a három főváros közelségét (Pozsony, Bécs, Budapest) határozta meg legfőbb okként az elvándorlás tekintetében. Hozzátette, óriási előnyt jelenthet Komárom számára, hogy Molnár Attilával, Dél-Komárom polgármesterével közös városban gondolkodnak, amely a Duna két partján terül el.
A gazdasági mutatókkal kapcsolatosan Keszegh úgy fogalmazott, hullámzó időszakok váltották egymást, ám erősen bírálta a Most-Híd által nemrégiben indítványozott szociális csomagot, amely a személyi jövedelem adómentes részét csökkentené, s ezáltal az önkormányzatoktól vonna el jelentős forrásokat.
Komárom esetében, amennyiben a Híd javaslatát elfogadják, 592 ezer euróval kevesebb kerül a város költségvetésébe. „Míg a megspórolható összeg családonként pár eurós nagyságrendű lesz, addig a településeket százezrekkel rövidítheti meg” – mondta.
Hangsúlyozta, ez a pénz hiányozni fog az önkormányzatoknak, és a Híd javaslata arra kényszeríti az önkormányzatokat, hogy más adók formájában pótolják ezeket a hiányzó összegeket.
Mindemellett az állam folyamatosan terheket ró az önkormányzatokra, ám ezekhez kellő hátteret, anyagi fedezetet már nem biztosít – jegyezte meg Keszegh Béla.
Horváth Árpád egyetértett kollégájával, ám az általa vezetett település szerencsés helyzetben van. Iskoláit, városi intézményeit javarészt felújították, jelenleg 560 ezer euró pénzügyi tartalékkal rendelkezik. Viszont ő is hangsúlyozta, az állam nagyon sok feladatot hárít az önkormányzatokra, amelyeknek egyedül kell megbirkózniuk például a szúnyogirtással, árvízvédelemmel.
Hozzátette, a város jelentős, mintegy 12 millió euró uniós pályázati összeget tudott lehívni az elmúlt években, melynek köszönhetően két általános iskola, valamint a város főtere is megújulhatott, felépült egy buszmegálló, a felszíni vízelvezető csatornákat is kiépíthették, és most kezdik az egészségügyi központ rekonstrukcióját is.
Keszegh Béla a pályázati források kihasználtságáról elmondta, Komárom városa sokáig feketelistán volt, ezért nem pályázhatott, de a „hidas vezetésű minisztériumokban rendre nem nyernek a pályázataink” – fogalmazott.
Az infrastruktúra kérdéskörét körbejárva komoly problémával néz szembe Komárom, amely gondok közvetve a szélesebb régiót is érintik. Legújabban a Vág-híd rossz műszaki állapota okoz fejtörést a város vezetésének, amely a Szlovák Útkezelő hatáskörébe tartozik (SSC). Keszegh Béla arról számolt be, hogy semmilyen kommunikáció nem folyik a híd karbantartója és a város között. Mivel a Vág-híd egy észak-déli folyosó, így az egész nyitrai régiót érinti, veszélyességi skálán hatos besorolást kapott a hétből, ám felújítására nem kerül sor, csupán tűzoltás történik azzal, hogy aládúcolják. Mint mondta, ez nem új keletű gond, mindenki akár szabad szemmel is láthatta már hosszú évek óta, milyen rossz műszaki állapotban van a híd, mégsem történt semmi. Jelenleg 15 tonnás súlykorlátozást vezettek be, de elkerülőút kitáblázására sem került még sor. Az új Duna-híd megépülése tovább sújthatja majd a határvárost, hiszen a kerülőút kiépítése hosszú évek múlva valósulhat meg. A városon keresztülhaladó forgalom már most meghaladja a napi 22 ezer autót, ez a szám várhatóan növekedni fog.
Mint mondta, a közlekedésügyi minisztériumtól semmilyen segítséget nem kapott eddig a város. Horváth Árpád szerint a komáromiak problémája érinti a környező településeket, így Gútát is, de legsúlyosabban Keszegfalvát. Nyitra megyei képviselőként is tehetetlen a kialakult helyzettel szemben, szerinte komplex megoldást kell találni az egész régió számára.
A két csallóközi várost vezető polgármester abban egyetértett, hogy érdemes közös platformot létrehozni közös érdekeik mentén. Egy olyan települési összefogásban látják a kiutat, amely összefogásnak köszönhetően ez a régió hallathatja a hangját.
Kisebb régiókat összefogó társulások életképesen, példaértékűen működhetnek, erre jó példa az Alsó-Csallóközi Települések, Falvak és Városok Társulása – jegyezte meg Horváth.
Jelenleg kialakulóban van a Komáromi járás településeit tömörítő társulás Komárom központtal, amely mintegy 36 települést fog össze a 42 településből, s a régió érdekképviseletét tartja majd szem előtt.
A nagy, szélesebb körben összefogó társulásokban, mondjuk egy Pozsonytól Királyhelmecig tartó sávban lévő magyar települések összefogását már nem tartják életképesnek, rugalmatlanságuk és az érdekellentétek miatt, azonban egyértelműen egyik polgármester sem utasítana el ilyen felkérést.
