Az idei év első felében nem került sor csoportos vagy tömeges elbocsátásra az országban. Ján Richter (Smer-SD) szociális ügyi miniszter összegzése szerint 2246 alkalmazottat fenyegetett csoportos elbocsátás, de végül csak 310-nek mondtak fel.
„A munkáltatók ugyan egy kicsit óvatosabbak lettek, de a csoportos elbocsátások terén nincs változás a tavalyi évhez képest” – mondta, bár hozzátette, a baromfitenyésztő ágazatban lehet leépítés.
„Ugyanakkor nagyságrendekkel eltér a veszélybe kerülő munkahelyek és a végül valóban elbocsátott alkalmazottak száma” – tette hozzá. A miniszter a betöltetlen állásokra vonatkozó adatokról azt mondta, irreálisak, ugyanis sokszor a munkaadók és a munkaközvetítő ügynökségek is bejelentik ugyanazokat a munkahelyeket a hivataloknak.
„Meg kell szüntetnünk ezt a duplicitást, hogy a szabad munkahelyekre vonatkozó számok a valóságot tükrözzék” – tette hozzá Richter. Más gondok is vannak a cégek és a munkaügyi hivatalok közreműködésével.
„20 668 olyan állásról tudunk, amelyet betöltetlenként jelentettek be a cégek, de mégsem működnek együtt a hivatalokkal, hogy alkalmazottakat vegyenek fel ezekre a helyekre. Ennek egyik oka, hogy nem hazai, hanem külföldi, nem uniós tagországból származó vendégmunkásokat akarnak felvenni” – jelentette ki Richter.
A munkaügyi hivatalok az első félévben 2 844 álláspályázatot hirdettek meg, melyeken 37 680 munkanélküli vett részt, de csupán 1 802 embert, a jelentkezők mindössze 3,77%-át vették fel közülük a munkaadók.
Richter úgy véli, ennek több oka is van. A munkáltató ugyan bejelenti a megüresedett állást, de nem áll szándékában azonnal betölteni, emellett minden negyedik szabad munkahelyet duplán jelentenek be a hivatalnak: a munkaadók és az ügynökségek.
„Ugyanakkor az állások 80 százalékát eleve úgy jelenti be a munkaadó, hogy azokra kimondottan vendégmunkásokat akar felvenni” – mondta Richter, hozzátéve, hogy elutasítja ezt az eljárást.
„Elegendő és megfelelően képzett munkaerő van idehaza. Ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy külföldi munkaerőt csakis a hivatalosan nyilvántartott hiányszakmákba lehessen felvenni” – mondta a miniszter.
Hozzátette, a munkaadók a hazai munkaerővel kapcsolatban legtöbbször a nem megfelelő képzettséget jelölik meg kifogásként, illetve nem akarnak idősebbeket alkalmazni. A jelentkezők pedig leggyakrabban az alacsony bér miatt utasítják vissza a felkínált állást, vagy mert megoldhatatlan számukra a munkahelyre történő utazás, és nincs üzemi járat.
