A Martosi Szabadegyetem negyedik napján a közéleti fórumok már megszokott helyszínén, az Esterházy Akadémia udvarán a 2018 decemberében megválasztott, korcsoportjuk szerint fiatal polgármesterekkel Rajkovics Péter beszélgetett.
Az érintett témakörök nem titkolt célja a 2020-as parlamenti választásokon esetlegesen szerepet vállaló, politikai tapasztalatokkal rendelkező, a Via Nova soraiba tartozó polgármesterek véleményének ismertetése volt.
Varga Tibor, Kaposkelecsény polgármestere az Ung-vidéken, Nagykapos mellett, 90%-ban magyar lakosságú település vezetője. Különleges helyzetben vannak, mert a község három falu közigazgatási egységét képezi. A tagoltságot olyan rendezvényekkel próbálják feloldani, mint a Három falu fesztiválja, illetve a Három falu olimpiája.
Jellemző a nagyszámú elvándorlás, a fiatalok máshová költöznek a munkahely és a jobb megélhetés reményében. A község fejlesztését pályázatokkal igyekeznek előmozdítani, munkalehetőséget pedig a közmunka keretében tudnak biztosítani. Az iskolában 80 gyermek tanul, az óvodában pedig ősszel 10 gyerek kezdi az új tanévet. Ezzel az intézmény kihasználtságát 100%-ban elérik.
A magyar családok eddigi nagyszámú elvándorlási tendenciája miatt különlegesen igyekeznek az otthon maradott családokat támogatni, ezzel a szülőföldön való megmaradást segíteni. Minőségi magyar kulturális eseményeket szerveznek, mintegy üzenettel szolgálva arra nézve, hogy van miért visszajönni.
Agócs Körösi Ildikó, Pered község polgármestere másodikként mutatta be az általa vezetett települést. Pered, a Vágsellyei járás második legnagyobb községe, 78%-ban magyar lakossággal. Elmondása szerint mozgalmas civil élet zajlik a faluban. A munkanélküliség nem jellemző. Teljes tanítási intézmény biztosítja a gyerekek oktatását szlovák és magyar nyelven is. Az óvodákban szintén szlovák és magyar nyelvű osztályok vannak. A községi bérlakásprogram már 20 éve elkezdődött, ennek köszönhető, hogy idén szeptemberben 60 gyerekkel, három csoportot indítanak az óvodában.
Agócs Gergely, Királyrév polgármestere elmondta, hogy Királyrévet és Peredet légvonalban mindössze négy kilométer választja el egymástól, ám a két falu megyehatár, míg Királyrév Nagyszombat megye, Pered viszont Nyitra megye területéhez tartozik.
A településen 85%-ban magyarok élnek, azonban megfigyelhető, hogy a 15%-nyi szlovák lakosság nagy része mostanában érkezett a községbe, az északra eső területekről. A munkanélküliség itt sem jellemző, a munkahelyek megközelíthetőek. A nehézségek az oktatási területen hangsúlyosabbak. Az óvoda felújításra került a magyarországi óvodafejlesztési program keretében elnyert támogatásból, így az épület megfelel a XXI. századi kihívásoknak.
A helyi iskola 1-4. osztályig vehető igénybe, és hiába van elegendő számú óvodás, a szabad iskolaválasztás miatt azt tapasztalják, hogy a helyiek más községekbe, illetve a városi iskolákba íratják a gyermekeiket. Kezdeményezték a szülőkkel való kapcsolatfelvételt, hogy megtudják, hogyan gondolkodnak, mivel tudnák segíteni a helyi iskolaválasztását.
Bérlakásprogramot szeretnének indítani, mert ha a lakhatást nem tudják biztosítani, elvándorolnak a fiatalok.
Fesztiválokat szerveznek, amelyek hozzájárulnak a falu imázsának a fejlődéséhez.
Politikai tapasztalatot szereztek a polgármesterség előtt
Alapszervezeti, megyei és járási szinten mindhárman az MKP munkájában is részt vesznek. Varga Tibor kifejtette, hogy esetében a polgármesteri munkának előzménye volt a civil tevékenység, amit Csemadok- és Via Nova-tagként végzett. Agócs Körösi Ildikót a megyei politizálás erősítette meg abban az elhatározásban, hogy a polgármesteri feladatot is el tudja vállalni. Agócs Gergely is a megyei önkormányzatban szerezte meg tapasztalatait, előnyként fogalmazta meg a helyi önkormányzati feladatkörben az emberekkel való személyes kapcsolatot.
A 2020-as parlamenti választásokra kitérve a lista összeállításában fontos szempont lehet, hogy a helyi, támogatott személyek hitelességükkel mennyi szavazatot tudnak hozni a pártnak.
Agócs Gergely szerint a személyes kapcsolat az, ami a szavazót az urnához vezeti. Agócs Körősi Ildikó elmondta, az emberek figyelembe veszik a szavazáskor, hogy ismerik-e a jelöltet vagy sem.
Nem tisztséghalmozás vezérli ugyanis őket, a gyakorlatból érkező, tapasztalatait összekapcsoló jelölt értéket közvetítik a választók felé. Varga Tibor szerint olyan embereknek van helyük a listán, akik képesek mozgósítani, akik személyesen megszólítják az embereket. Abban látja a jövőt, hogy olyan jelöltek kerülnek a listára, akik dolgozni akarnak, részt vesznek a terepmunkában, mert ez az útja a közösség építésének.
Az utánpótlás
Korosztályuk még fiatalak számít, mégis látni kell az utánpótlás szükségességét. A három fiatal polgármester közös véleményen volt abban is, hogy a korszellem, a fiatalok életmódja nem a közösségi életre ösztönöz, mégis látnak olyan személyeket, akiket a közösségi szerepvállalásra, az újabb generáció nevelésére alkalmasnak találnak. Vannak pozitív példák, mint az Esterházy Akadémia, ahol intézményi keretek között készítik fel a hallgatókat a közéleti szerepvállalásra.
A személyes felelősséget hangsúlyozva a beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy a következő generáció felkarolása, bátorítása már az ő feladatuk. Megfogalmazták, hogy épp a saját tapasztalatukra építve tudják majd ezt a feladatot felvállalni.
Valószínűnek látszik, hogy nem a politika lesz az első, ami vonzza a 20 éves korosztályt, ám a barátság, a közös érdeklődés jó alap lehet a későbbi érdeklődés irányába.
