A hétvégén került sor a felújított kotyinkai kápolna és megszépült környezetének a megáldására Ipolyfödémesen. A községből elszármazott három magánszemély kezdeményezésére és anyagi támogatásával újult meg az egykori falu területén található zarándokhely.
Mint azt Tóth Magdolna, Ipolyfödémes polgármestere a Felvidék.ma-nak elmondta: „Egykoron a Kotyinka-völgyben állt a falunk, ezt támasztják alá az első írásos emlékeink is. Az oszmán török támadásai idején lerombolták a falu templomát, ugyanakkor a teljes a falu is megsemmisült. Az ipolyfödémesiek pár kilométerrel arrébb telepedtek le.”
Az egykori templom egy falrésze maradt csak ránk. Évszázadok múltán a romtemplom mellett építették meg a kápolnát. Mint a falu első embere megjegyezte, pár évvel ezelőtt szervezték meg az Ipolyfödémesről elszármazottak találkozóját.
„A többedik alkalom után idén februárban az elszármazottak szerveztek megvendégelést Vendégem a szülőfalum címmel. Ezen az eseményen vetette fel Petrezsil László, Nagy Imre és Annus László a kápolna felújításának ötletét”
– vázolta fel Tóth Magdolna.
A gondolatot tettek követték. A három magánszemély anyagi támogatásával májusban kezdődtek el a munkálatok. Az önkormányzat önkéntes munka szervezésével segítette a kivitelezést, melynek során közel negyven személy tisztította meg a romtemplom környezetét. A faluba vezető úttól ösvényt alakítottak ki a zarándokhelyhez.
A kápolnát teljes egészében restaurálták. A romtemplom falát is megerősítették, itt jelentősebb munkálatokat nem végezhettek, mivel műemlékvédelem alatt áll. A zarándokhelyen található egy kis harangláb is. Huzamosabb ideig üresen állt, most került bele egy kisebb méretű harang. Emellett egy szimbolikus temetővel gazdagodott a terület. Egy információs táblát is elhelyeztek a kápolna mellett, melyen a hely története olvasható.
Az ösvény két oldalát fákkal ültették be. Az egyes facsemetéket a helybeliek vásárolták. A szimbolikus temetőben négy fát ültettek el. Hármat a felújítás kezdeményezőinek tiszteletére, a negyedik facsemetét pedig a falu nevében.
A zarándokhelyet korábban is használták. „A falu hívő közössége Mária-ünnepekkor, Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony ünnepén rendszeresen ellátogatott ide, ahol ünnepi szentmiséket celebráltak ” – folytatta a polgármester.
Több alkalommal körmenettel egybekötött szentmise helyszíne volt. A községi hivatal eddig is rendben tartotta a területet. A közmunkások rendszeresen kaszálták a füvet, a feljáratot is rendezték.
A kápolnában két szobor, a Szűzanya és Szent Bernadett szobra található. Az elmúlt mintegy másfél évtizedben mindkét szobrot ellopták, majd fokozatosan helyettesítették, a Szűzanya szobrát lengyel zarándokok hozták, Szent Bernadett szobrát pedig a Rózsafüzér Társulat pótolta.
Augusztus 17-én Gyönyör László atya celebrálta az ünnepi szentmisét, ennek keretében áldotta meg a megszépült zarándokhelyet. Tóth Magdolna és a falu önkormányzata hálás a kezdeményezők támogatásáért, hiszen a felújítással az ipolyfödémesiek mellett a környék is gazdagodott egy zarándokhellyel.
A Kotyinka-völgyi település története
Ipolyfödémes a Korponai-dombság déli nyúlványaiban, 345 m tengerszint feletti magasságban megbúvó kisközség. Hont vármegye egykori székhelyétől, Ipolyságtól északkeletre fekszik 22 kilométernyi távolságra. Az első írásos említése 1259-ből származik, Terre Fedemes alakban említve a községet.
Mint az információs táblán olvasható: Födémes ősi, Árpád-kori templomának Szent Mihály arkangyal volt a védőszentje, ami arra is utal, hogy a falu lakói egykor katonai, valószínűleg határvédelmi feladatot is teljesítettek. A 13. században román stílusban épült templom 15 méter hosszú és 7 méter széles volt. Egyes vélemények szerint a 15. században a templomot átépítették, kibővítették.
A jelenlegi Kotyinka-völgy festői környezetében meghúzódó középkori Födémes mindennapjairól kevés adatot őriztek meg az oklevelek. A középkori falunak az oszmán hódítások vetettek véget. Az oszmán hódítás 1544-ben érte el a régiót, amikor elesett Nógrád vára. Ali budai pasa 12 ezer fős török serege 1552 júliusában elfoglalta Drégely várát is, majd augusztusban, a palásti csatában vereséget mért a magyar seregre.
Födémes határát is ekkor érték el a török martalócok, s ekkor rombolták le az Árpád-kori templomot. A templomromhoz és annak környékéhez több monda is fűződött a födémesi nép emlékezetében.
Pár kilométerrel az egykori templomtól, a fákkal övezett területen telepedtek le az ipolyfödémesiek, itt alapították újjá a községüket. A 18. század közepén emelték a ma is használatban lévő új templomot.
