Egyre kevesebben akarnak vidéken élni és a mezőgazdaságban dolgozni. A fizikai munka iránt nincs érdeklődés és ebben a szférában a fizetések is alacsonyak. A mezőgazdasági dolgozók pedig egyre inkább öregszenek, átlagos életkoruk jelenleg ötven év.
A gazdasági szakértők azonban nem látják annyira tragikusnak a helyzetet. Ők azt állítják, hogy a gazdaságnak és a munkaerőpiacnak alapvetően nem érdeke, hogy olyan bizonytalan ágazatokra támaszkodjon, mint a mezőgazdaság. Különben is, eljön az az idő, amikor a nehéz fizikai munkát majd a robotok végzik, és szakképzetlen dolgozók tömege helyett képzett szakemberekre lesz szükség.
„Általánosságban az a szabály érvényesül, hogy minél fejlettebb egy gazdaság, annál kevesebb a mezőgazdaságban dolgozók száma”
– jelentette ki Alexej Dobroľubov foglalkoztatási elemző.
2000 óta Szlovákiában a mezőgazdaságban dolgozók száma sokkal jelentősebben csökkent, mint az Európai Unió más országaiban. Ennek ellenére nem csökkent a mezőgazdasági termelés, éppen ellenkezőleg, emelkedett. A mezőgazdaságban jelenleg a szlovákiai munkavállalók 3%-a dolgozik, az EU-s átlag viszont 4,4%. A mezőgazdaság azonban mindig is a vidéki lakosság fő bevételi forrása volt. Szlovákia pedig a vidéken élők, a vidéki emberek országa.
A munkanélküliség viszont éppen vidéken jóval magasabb, mint az országos átlag. Mezőgazdász ugyanis senki, illetve nagyon kevesen akarnak lenni. A Profesia.sk munkaközvetítéssel foglalkozó internetes portál szerint például traktoristának legfeljebb 3-4 ember jelentkezik, annak ellenére, hogy ilyen munkakörre ajánlat lenne bőven.
A Profesia szakembere, Nikola Richterová azt is elmondta, hogy a mezőgazdaságban a munkakörök választéka az utóbbi időben túlzottan nem változott. A munkaadóknak azonban problémát jelent egy-egy munkahelyre alkalmas dolgozót találni.
Hiány van például traktoristákból, kombájnvezetőkből, állatgondozókból.
Gond az is, hogy a mezőgazdaság az alacsony hozzáadott értéket jelentő ágazatok közé tartozik. Ezért a fizetések is alacsonyabbak az átlagos béreknél. A mezőgazdaságban az átlagbér bruttó 878 euró. A fizetések ugyan a múlthoz viszonyítva emelkedtek, de jóval lassúbb mértékben, mint máshol. A gépiparban például az átlagbér bruttó 1087 euró, az autógyártásban 1161, a közigazgatásban 904, a kiskereskedelemben 979 euró. Az alacsony bérezés oka az is, hogy senki sem akar sokat fizetni a megtermelt zöldségért, gyümölcsért, gabonáért, illetve állati takarmányért. Ráadásul a mezőgazdaság ki van téve az időjárás viszontagságainak és a mezőgazdasági munka szezonális jellegű.
Szlovákiában jelenleg az a helyzet, hogy a mezőgazdaságban dolgozók lassan nyugdíjas korúak lesznek, helyükbe viszont nem lépnek fiatalok.
A közgazdász szakemberek azonban bizonygatják, hogy ez nem túl nagy katasztrófa. Ha nem lesz a mezőgazdasági munka iránt érdeklődés, könnyen helyettesítik azt a technikai vívmányokkal. A robotok és az automatizálás által emelkedik a hozzáadott érték és csökkenhetnek a fogyasztói árak. Végül is pedig alacsonyan képzett munkaerőre, ha nem is olyan sokra, azért szükség lesz a specifikus növénytermesztésben. Alexej Dobroľubov azt is kifejtette, hogy a szlovák gazdaságnak segítene, ha a különféle támogatásokat az értékesebb, különlegesebb növénytermesztésre használnák fel. Azaz nem a már bevett modellt követnék, nem csak búzát, repcét termesztenének, hanem olyan zöldségeket és gyümölcsöket, amelyeket drágábban lehetne árusítani.
A szakemberek szerint tehát Szlovákia mezőgazdaságának jövőjét a robotok és a technika jelenti, amelyek azt a nehéz fizikai munkát váltják fel, amelyet eddig a mezőgazdászok vasvillával és lapáttal végeztek. Azonban azt is hozzáteszik, hogy keresettek lesznek azok a szakemberek, akik a farmokat vezethetik.
„Az új technológiai eljárások, amelyeket például a klímaváltozás miatt kell alkalmazni, megkövetelik a jövőben a jól képzett szakemberek munkába állítását” – hangsúlyozta az elemző.
(webnoviny/Felvidék.ma)
