Még a nyáron, a turistaszezon közepén olvastam a portálon egy cikket, amelyben a szerző tanácsokkal látta el az olvasót arra az esetre, ha a helyet, ahol szabadságunkat töltjük, természeti katasztrófa sújtaná. Pár éve még az ilyen címet olvasva megvontuk volna a vállunkat, és továbbkattintottunk volna. Hiszen nagyon kicsi volt annak az esélye, hogy pont velünk történjék meg egy ilyen szerencsétlenség.
Azóta azonban történt néhány eset, amiért nem nyomunk automatikusan a tovább gombra, hanem figyelmesen elolvassuk az ilyen tanácsokat. Azt hiszem, az elmúlt évekből sokan tudnánk felidézni olyan képsorokat, amikor akár szállodákból menekítették ki a pórul járt vendégeket, mert a szállodájukba betört a víz vagy éppen a tűz került fenyegető közelségbe hozzá.
Legújabban pedig azzal van tele a média, hogy az amazóniai esőerdő lángol. Sőt, az összes kontinensen ég valamilyen erdő! Mi pedig egy NASA alkalmazáson követhetjük, hogy éppen most hol válik egy újabb erdő a tűz martalékává.
Mindez pedig annál nagyobb baj, mert éppen az erdők és a fák a legnagyobb szövetségeseink az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Egy ilyen tűz után pedig évtizedekbe is beletelik, mire a természet regenerálódik.
Eddig arról volt szó, hogy külföldön milyen baj érhet minket. Azonban ki sem kell ahhoz mozdulnunk otthonról, hogy megtapasztaljuk a természet haragját, amiért korábban nem vettük komolyan a figyelmeztetéseit. A természet, gyakran a szó szoros értelmében, ránk töri az ajtót, vagy lebontja a tetőt a fejünk fölül. Alig van az országnak olyan települése, amely ne szenvedett volna el viharkárokat.
Ezen a nyáron, és évekre visszamenőleg, ha polgármesterekkel beszélgettünk, biztosak lehettünk benne, hogy az első téma az lesz, mikor volt a falujukban vihar, és mekkora károkat okozott.
Nem is beszélve arról, hogy a gazdák termését vagy a szárazság vagy a jégverés tizedeli meg. Ezért szökik aztán az egekbe a zöldségek és a gyümölcsök ára, amit bárki megtapasztalhat, aki üzletbe jár.
Valahol már biztosan készül az összesítés, hogy mennyi pénzt vesz ki mindnyájunk zsebéből a klímaváltozás, és hogy mennyivel veti ez vissza a GDP-t.
Mert a természet most nyújtja be a számlát azért, mert évtizedekig nem hittünk azoknak, akik már akkor előrejelezték mindazt, ami ma történik!
